Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)

1993-09-02 / 8526. szám

Magyar Nemzet, 1993.8.26

28

ni tévedés A kérdés második felével kapcsolatban megerősíthetem: a hatóság megsértése bűncselekmény törvényi tényállásának a tartalmát illetően - felkérésre - írásos tájékoztatást adtam a miniszterelnök úr részére. Hozzáteszem, ha más kérdezett volna meg, akkor ő is ugyanolyan tartalmú választ kapott volna, mint Antall József.- Az adott tájékoztatás értelmezhető-e úgy, hogy a miniszterelnök úr az ön javaslatára tett feljelentést?- A miniszterelnök úr nem javaslatot kért, hanem tájékoztatást. A feljelentés megtétele az ő saját egyéni elhatározása Mivel a jogszabály őt jogosítja fel, ezért helyette nem tehetett más feljelentést a kormány, illetve a miniszterek korrupcióval való rágalmazása miatt.-Egyes jogi szakértők, a feljelentett és védője is azt állítja, hogy nem történt bűncselekmény. Vgyáriakkor az ügyben eljáró hatóság a közelmúltban vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást. A továbbiakban mi várható ettől a büntetőeljárástól?- írott és íratlan szabály, hogy folyamatban lévő büntetőeljárásról a feltétlenül szükségesnél és indokoltnál nem adható bővebb tájékoztatás a nyilvánosságnak. Megjegyzem, az üggyel kapcsolatosan a sajtó igen jelentős részben tájékoztatta a közvéleményt. Nyilvánosságra került a nyomozás befejezése és a vádemelési javaslat megtétele, valamint az is, hogy Lengyel László és védője nem tett indítványt az úgynevezett valóságbizonyítás elrendelésére. Tudni kell azt, hogy a hatóság vagy hivatalos személy megsértése elnevezésű bűncselekményről szóló törvényi rendelkezés ez év május 15-én lépett hatályba,

. tehát alkalmazásának még níhcs'Whósági gyakorlata. Én úgy látom, hogy a

( bűncselekmény alapos gyanúja a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, s ha olyan körülmény nem merül fel, amely ellentmondana

az eddigi ismereteknek, akkor - gondolom - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vádiratot nyújt be az eljárásra illetékes bírósághoz, amely a törvényeknek és saját meggyőződésének megfelelően dönt majd a bűnügyben.

Ami zűrzavart okozna- Az ügyészség és a legfőbb ügyész végül is kinek a szolgálatában áll napjainkban?- Ez az ügyészség a Magyar Köztársaság ügyészsége, amely tevékenységét az alkotmány, a hatályos törvények szerint végzi. Látni kell, hogy a rendszerváltozás időszakának ügyészsége a múlt és a jövő szervezete között helyezkedik el. Mindenkinek, de különösen a jogászoknak - közöttük az ügyészeknek is - különbséget kell tenniük a hatályos, a gyakorlatban kötelezően használt jog és egy törvényjavaslat között. Az utóbbi csak a megalkotásra váró, a jövőben életbe lépő jogszabályokat tartalmazza. Ha egy' új alkotmányos helyzetet bárki is a törvény hatálybalépése előtt kívánna kialakítani, az nagy zűrzavart okozna, mert áttekinthetetlenné válnának a felelősségi viszonyok. Mint ismert, az Országgyűlés elé beterjesztett és a legközelebbi jövőben tárgyalásra kerülő ügyészségi reformcsomag parlamenti elfogadásával az ügyészség - nyugat-európai mintára - a kormánynak, közelebbről az igazságügy-miniszternek az alárendeltségébe kerülne. Az új államszervezeti modellben fokozódna a kormányzati felelősség az állami büntetőjog-politika kialakításában és megvalósításában. Ameddig azonban az Országgyűlés nem dönt az ügyész<*«éggél kapcsolatos törvényjavaslatokról, addig az ügyészeknek - velem együtt - szigorúan a hatályban lévő jogszabályok szerint kell teljesíteniük jogalkalmazói feladatait.

•. Baranyó György