Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)
1993-09-02 / 8526. szám
Új Magyarország, 1993.8.26 O 9 Noha a közelmúltban a parlamenti pártok delegációi valamennyi történelmi egyház felió i>ezetését végiglátogatták, s kölcsönösen udvarias nyilatkozatok születtek, mégis egyértelműnek tűnik, hogy informális úton a római katolikus egyház az érdekeit legmarkánsabban képviselő Kereszténydemokrata Néppárt felé fogja tanácsolni híveit. A magyar protestantizmus dilemmája abban vau, hogy történelmi tapasztalatai alapán egyaránt tartania kel! az intoleráns klerikalizmustól, az extrém, vallás- is nemzetidegen liberalizmustól, s bizonyos mértékben az egyházellcnességct negyven éven át jól begyakorolt .elvtársak" visszatérésétől is. A magyar protestantizmus nemcsak a reformáció vallási értékeit őrzi templomaiban, de a nemzet kulturális tárházába is jelentős értékeket adott, amelyeknek továbbvitele kötelessége. Az is közismert, hogy a protestantizmusmk a török időkben éppen úgy nemzetmegtartó jelentősége volt, mint a I labsburg-németesítési kísérletek elhárításában, tehát a nemzeti függetlenség mindenkori védelmében. A 16. századtól a szárszói konferenciáig nyomon költhető a református népi-nemzeti gondolkodás szociális jellege: a bizonyos értelemben forradalmi szegénypártiság. Úgy tűnik, hogy a tudatos református tömegek jó lelkiismerettel egyetlen mai parlamenti pártot >em tudtuk kizárólagosan támogatni, ellenben jelentős szerepet vihetnek a vezetésre alkalmas személyiségek parlamenti is önkormányzati kiválasztása és támogatása révén - függetlenül attól, hogy azok melyik párt színeiben indulnak. A protestáns választási befolyásolás ily módon nem párt-, hanem értékorientált lesz Feltehető, hogy a szekularizált vagy akár katolikus választók is magukévá teszik ezt az értékrendszert, s így érik el, hogy a régi vagy új pártokon belül minőségi változás szülessen. A következőkben - a teljesség igénye nélkül - mintegy modellként felsorolt értékek mélyen a bibliai-reformdtori hátterű protestáns etikában gyökereznek, tehát az igazságosság, a szegénypártiság, megbékélés és újrakezdés, rend és szabadság, társadalmi és nemzeti szolidaritás elveinek aktuális alkalmazása irányába mutatnak. Természetesen a választópolgár nem képes az adott jelűiteken a felsorolt valamennyi értéket számon kérni, ezért a választáskor döntő szerepe kell legyen ajelöltek személyiségi jegyeinek: amilyenek a közösségi elkötelezettség, tisztakezűsig, példamutató magánélet, szakértelem, bátorság és józanság, műveltség és áldozatkészség Nem kis feladat a megfelelő emberek kiválasztása és megméretése. Ezért protestáns részről feltehetően hangsúlyozni fogják, hogy már most itt az ideje a jelűitekkel való megismerkedésnek, új jelöltek kiválasztásának. Akkor járuiá el felelősen, ha a társadalom minél nagyobb rétegében tudatosítjuk, lu)gy nemcsak a szervezés, de a választások előkészítése, ajelöltek kiválasztása is társadalmi feladat. Protestáns többségű vidékeken jelentősége lehet annak, ha a presbitériumok megvitatják és .átvilágítják’a helyi, tájegységi jelölteket, illetve ha kezdeményezik kiválónak ítélt személyiségek jelölését. A protestáns társadalmi etika értékrendszere alapján támogatandó az a képviselőjelölt,- uki a helyi, illetve tájegységi érdekeket tehetségesen és a közérdeket Református egyházi megújulási mozgalom Üzenet Szárszóra képviselve mozdította elő, függetlenül attól, hogy a rendszerváltás előtt vagy után melyik párthoz tartozott vagy pártoiikívüli volt-e;- aki bármilyen országos ügyben a nemzet többségének - tehát a kisjövedelműeknek, nagycsaládosobiak, munkásuknak és alkalmazottaknak az érdekét tekintetbe véve munkálkodott az elmúlt négy évben;- aki maga nem vett részt a rendszerváltás előtti és utáni privatizációval kapcsolatos szabad rablásban, aki ez ellen nyilvánosan szót emelt, és akitől elvárható, hogy kezdeményezi a jogtalanul idegen vagy hazai kezekre játszott javak visszaperlését és köztulajdonba adását,- aki világos, egyértelmű programmal olyan gazdaságpolitikát hirdet, amelyik egyidejűleg biztosítja a dolgozó és dolgozni akaró állampolgároknak a viszonylagos gazdasági felemelkedést, ugyanakkor kizárja a jövedelmek közti jelenlegi indokolatlan aránytalanságokat,- aki elszántan síkraszáll a jogi csűrés-csavarás révén virágzó legális vagy illegális gazdasági bűncselekmények leleplezéséért éppen úgy, mint a szilárd közbiztonság kemény rendőri eszközökkel való helyreállításáért,- aki a magyar mezőgazdaság érdekében az igazságosságnak, a magántulajdonnak és a gazdaságosságnak egyidejűleg megfelelő programot kévpvisel,- aki az igazságtétel kérdésében társadalmi megbAélést munkál a volt egykori párttagok és egykori ellenzékiek közűit, ám ugyanakkor ragaszkodik a minősített bűnöket elkövetők (tömeggyilkosok, jelentős gazdasági bűncselekményeket elkövetők) felelősségre vonásához;- aki egyetért azzal az elvvel, hogy ne lehessen a magyar közélet felsőéi középfokú vezetői között olyan, aki tevékenyen részt vett az 1956 utáni megtorlásban, valamint, aki bizonyíthatóan anyagi juttatásért honfitársai ellen informátorként dolgozott,-aki kultúrában, oktatás- és médiapolitikában egyértelműen nyitott, értékbefogadó képességéről tanúskodott az európai kultúrát illetően is;- aki bármilyen pozitív cselekedettel hozzájárult az elszegényedett, hátrányos helyzetben lévő tehetséges fiatalok érdekvédelméért az oktatás területén;- akitől elvárható, hogy hatalomba kerülve előmozdítja uz egyetemes és magyar kulturális értékek érvényesülését, s küzdelmet kezdeményez az elektronikus médiákban, bulvársajtóban és könyvkiadásban eluralkodott kultúrmocsok felszámolásáért;- aki világos tervekkel rendelkezik olyan szociális politikáról, amelyik hathatósan segíti azokat, akik nem tudnak dolgozni - de megakadályozni törekszik azt, hogy szociális segélyből, munkanélküli-segélyből élősKodjenek dolgozni nem akaró lumpen tömegek,-aki eddig is kézzel fog hatóan közreműködött valamilyen területen a határon túli magyarság jattért, s ezért elvárható, hogy ezután is elkl'telezetten képviseli érdekeit;- alti ugyanezeket az elveket képviseli a magyarországi nemzeti kisebbségek demokratikus jogviszonyaitok javára,
