Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)

1993-09-01 / 8525. szám

„AZ ILLANÓ IDŐ szMobbanása" - Kosztolányi Dezső szavaival lehet jellemezni azt a pillanatot, amikor a rotációs gépekből kikerül a napilap új száma, hogy oldalain hírt adjon a világ és az ország eseményeiről. A Magyar Nemzet első szívdobbanását ötvenöt évvel ezelőtt, 1938. augusztus 25-én jegyezte föl a magyar sajtótörténelem.

Egy napilap születését és további életét az adott történelmi körülmények határozzák meg. Ötvenöt évvel ezelőtt az európai politikai égbolt fölött már gyülekeztek a viharfelhők, néhány hónappal korábban a hitleri német birodalom bekebelezte Ausztriát, és javában készült Csehszlovákia szétzúzására. A magyar belpolitikában is sűrűsödtek a veszedelmes jelek, a társadalmi feszültség nőtt, az idegen parancsuralmi eszmék megfertőzték a lakosság egy részét, s hatásuk érződött az államvezetésben is. A történelem parancsa volt tehát egy olyan napilap megteremtése, amely bátran szembeszáll ezzel az irányzattal, elutasítja a kényelmes megalkuvást, a nemzeti függetlenség és az alkotmányos szabadság védelmét írja harci lobogójára. „A Magyar Nemzet küzd, hogy Magyarország magyar ország maradjon."

Az évfordulók igazi rendeltetése az önvizsgálat. A Magyar Nemzet esetében a szembenézés azzal, hogy az eltelt évtizedek során hű maradt-e a vállalt feladathoz, s az állandóan változó viszonyok közepette megtartotta-e fogadalmát. Azt, amit Pethő Sándor „nemzetmentő küzdelemként" határozott meg.

A múltba tekintés akkor bizonyulhat hasznos tevékenységnek, ha segítségével sikerül feltárni a tanulságokat és levonni azokból a szükséges következtetéseket a jelen és jövő tennivalóira. Felelősségünk különösen nagy, mert elődeink c lap szerkesztőségében a legnehezebb körülmények között is példát adlak a lelkiismereti függetlenségre, a hagyó-Nemzetmentő küzdelem

mányok őrzésére, a meggyőződés okos kifejtésére, a nemzet igazi érdekeinek védclmezésére. S tették ezt akkor, amikor az önálló vélemények kinyomtatását könyörtelenül korlátozták, majd tiltották. Elsődlegesen az országra nehezedő nemzetközi nyomás akadályozta a nyílt, őszinte beszédet, hiszen egy felelősségteljes újságnak számolnia kellett az erőviszonyokkal, s nem sodorhatta veszélybe az országot a ragadozó felingerlésével.

Később az állami cenzúra beavatkozása hagyott fehér foltokat a lap hasábjain. Az újságírói lelemény és az olvasói érzékenység így alakította ki az „összekacsintó” stílust, a sorok közötti gondolatközlést, s e taktikával szemben a cenzúrahivatal is tehetetlennek bizonyult. Keserűségében a hatóságokkal többször betiltatta a lapot. A német megszállás aztán magával hozta a végleges clnémítást.

ÚJ KÖRÜLMÉNYEK közölt kellett újságot csinálni 1945 után. A magyar cenzúra helyét a szovjet szigor vette át, a kész oldalvonalokat a szovjet katonai parancsnokság ellenőrizte. Bár a fennálló szabályok szerint csak párlok és társadalmi szervezetek indíthattak napilapot, a Magyar Nemzettel, éppen a nemzetközi hímévre tekintettel, kivételt tettek. Kimondatlanul a koalíciós kormány politikáját támogatta, ami azonban - éppen a koalícióban lévő éles ellentétek miatt - lehetővé tett bizonyos távolságtartást a pártoktól, így viszonylagos függetlenséget nyújtott.

* Ennek a helyzetnek az államosítás vetett véget. A kommunista hatalom kezdetben nem tudta hová helyezni a lapot, megbízták azzal a feladattal, hogy a régi értelmiséget igyekezzen „átnevelni". Később a békemozgalmat is profiljába sorolták. A szerkesztőség felismerte a korlátok szélesítésének lehetőségét, és ezt, az olvasók egyetértésével, ki is használta, elsősorban a nemzeti kultúra ápolásának, a nemzetközi kulturális események ismertetésének fejlesztésében.

Nagy Imre első kormányának megalakulása jótákony hatással volt a sajtóra is, a Magyar Nemzet 1953 júliusától a kormányprogram mellé állt. így szinte szükségszerűen született a Hazafias Népfront 1954-es,

első kongresszusának az a határozata, hogy a lap legyen a nemzeti-társadalmi összefogás hivatalos orgánuma. A megtorlás nem maradt el. Amikor Rákosi ismét magához kaparintotta a fő hatalmat, a szerkesztőséget megtizedelték, és a lapot szigorúbb ellenőrzés alá helyezték. Az SZKP 1956-os, XX. kongresszusa elindította az olvadást a csatlós országokban is. Nálunk megalakult a rcformkommunisták vezetésével a Petőfi kor. A Magyar Nemzet szerkesztősége kapott az újabb lehetőségen, szorgalmasan és célirányosan tudósított a különféle összejövetelekről. Sőt, a szerkesztőség egyik központja lett a gyökeres változást követelő szerveződésnek. így virradt fel 1956. október 23-a. A lap rögtön a népi felkelés oldalára állt, majd egyénelműen támogatta a második Nagy Imre-kormányt.

NOVEMBER 4-E UTÁN a lap nem jelent meg egészen 1957 szeptemberéig. Kádár János csak a Haza-I-*.

Magyar, Nemzet, 1993.8.25