Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Népszabadság, 1993.7.31 tős fizetésimérleg-hiány - a jegybankelnök szerint június végére elérheti az 1500 millió dollárt a tavaly év végi 324 millió dolláros aktívummal szemben - hátterében. Mi van a három siker mögött? Az Antall-kabinet három makrogazdasági sikert könyvelt el magának: az infláció ütemének mérséklését, a külső fizetőképesség megerösitését, s hogy a felduzzadt költségvetési hiány belső megtakarítói többletekből finanszírozható. Ez év közepén mindhárom kétségbe vonódott, ami közgazdaságilag rendjénvaló, mert az időlegesen felmutatott eredmények javarészt nélkülözték a tartós reálgazdasági alapokat.- Most már bizonyos, hogy az évi fogyasztói áremelkedés ném szorítható 20% alá (14-17% volt a terv). S a leértékelést vállaló politika nyomán- ami az előrehozott áfa-emeléssel is párosul - az infláció jövőre áthúzódó hatása is nagyobb lesz az előirányzottnál. A megismert külgazdasági pozíció alapján ugyanis nem tartom befejezettnek a leértékelés folyamatát. Romlik tehát a belső egyensúly, ráadásul anélkül, hogy segítené a piacgazdaság épülését.- A devizatartalékból, az eddig felvett, összesen 3 milliárd dolláros kölcsönökből az ország ebben az évben finanszírozni tudja magát. De aligha kétséges, hogy a külgazdasági pozícióromlás második fél évben nehezen leplezhető ténye nem javítja jövő évi hitelpiaci esélyeinket, még akkor sem, ha az IMF aláírja a most tárgyalt készenléti hitelszerződést. (A fizetési mérleg becsülhetően több mint 2 milliárd dollárral romló egyenlege - a recesszió folytatódása mellett- nem kerüli el a befektetők figyelmét.) S az is bizonyosnak látszik, hogy ebben az évben megtörik a nettó adósságállomány csökkenésének tendenciája.- Az inflációt lassan egy éve nem kompenzáló betéti kamatlábak nyomán elapadt megtakarítási többletekkel áll szemben az államháztartás óriás csecsemővé nőtt hiánya. A belső felhalmozásokból való finanszírozás egyre kétségesebb, s a pótköltségvetés sem segített a helyzeten. Az általa kikényszerített társadalmi áldozat jobbára egy szűk politikai csoport érdekeit szolgálja. A repo-kamatlábemelés - ha a kereskedelmi bankok átveszik - nem fogja élénkíteni a beruházásokat. Legfeljebb arra lesz jó, hogy tovább finanszírozza azt a jövőt felélő politikát, amely az államháztartás élénkülést nem generáló túlköltekezésében ölt testet. Stabilizálni, a növekedést elősegíteni, fejlődni - ez volt valamennyi kormányprogram célja. Stabilizáció helyett a kül- és belgazdaság instabilitása, növekedés helyett a visszaesés folytatódása a teljesítés mérlege. Maradt a veszélyelhárítás Ebben a helyzetben pillanatnyilag semmilyen távlatos politika nem folytatható, sem az infláció lassítására irányuló, sem a növekedés feltételeit megalapozó. Egyetlen kormányprogram maradt - akárcsak a ’90-es választások előtt - időlegesen elhárítani a külső fizetésképtelenség gazdasági összeomlásra vezető veszélyét. Ez sem kevés, de azért többre nyílt volna esély. Ezek után erősen kétséges, hogy az 1994. évi költségvetést lehetséges olyan gazdaságpolitikai elképzelésre építeni, amely nem vesz tudomást a gazdaság 1993. évi megroppanásáról, külső és belső egyensúlyának jelentős romlásáról. Tartok tőle, hogy jövőre nem a -növekedés lesz a kulcskérdés, hanem kezdhetjük elölről - rosszabb kül- és belpolitikai körülmények mellett - a stabilizációt. Kárpótlás helyett a károkat kell pótolni, anélkül, hogy a másfél évtizede romló életszínvonal trendje rövid távon megtörhető lenne. Ezt azért 1990-ben a legpesszimistább előrejelzés sem jósolta volna. Petschnig Mária Zita /
