Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Privatizálják Budapest legnagyobb könyvesboltjait Szorít-e a cipő a Líra és Lantnál? Magyar Hírlap, 1993.8.24 A Líra és Lant Rt. eredetileg nagykereskedelmi feladatok ellátására vált ki az egykori Állami Könyvterjesztőből, mára azonban Budapest legnagyobb könyvesboltjainak gazdája. A cég privatizációjának a tervek szerint ez év december húszadikáig le kellene zárulnia. Kis Adámné vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a cég mai állapotáról és várható jövőjéről. — Kik irányították a valamikori Állami Könwterjesztő Vállalat átalakulását a mai —egyelőre felemás—állapotig ? — Már a nyolcvanas évek végén határozott szándéka volt a Művelődési Minisztériumnak, hogy az általa monopolhelyzetűnek ítélt legnagyobb könyvterjesztő vállalatokat kisebb egységekre bontsa. Az ÁKV-t, mely alapvetően a fővárosi könyvellátás biztosítására volt hivatott, eredetileg egy nagy- és egy kiskereskedelmi egységre kívánták szétválasztani. — Egyszerű minisztériumi döntés indította el a folyamatot? — A gyakorlati intézkedések már Fekete György helyettes államtitkár úr idejében és hozzájárulásával történtek. A javaslatot azonban az ÁKV vezetése dolgozta ki egy tanácsadó cég, a Co-Nexus segítségével. —így jött létre a Libri Kft. mint kis-, illene a Ura és Lant, mint nagykereskedelmi önálló vállalkozás? — Nem ilyen egyszerűen, hiszen a szétválás állami tulajdonban történt; 1991. október elsején jött létre az új Libri Kft. és 1992. január elsejével a Könyv- és Kultúrcikk Nagykereskedelmi Vállalat, gyakorlatilag már a mai vállalatunk. A mi átalakulásunkat nem lehetett olyan gyorsan végrehajtani, mint a másik cég, a Libri esetében. Új vezetéssel indult, és végül egy nagykereskedelmi tevékenységre épülő kiskereskedelmi mintabolthálózattal rendelkező cég jött létre állami formában. — Azonban ezek az akkori KKNV-he: — mára Líra és Lant Rt.-hez — került „fáskereskedelmi egységek” Budapest legnagyobb alapterületű és legkedvezőbb fekvésű könyvesboltjai. Például a Rózsavölgyi zeneműbolt — Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű áruháza —, de említhetném Fókusz Könyváruházát, a Műszaki Könyváruházát, a Zenei és a Központi Antikváriumot is... — A kiválási javaslatban, amit '91. október elsején a minisztérium jóváhagyott, ezek a hálózati egységek már ki voltak jelölve. Nem a mi döntésünk alapján kerültek hozzánk. Az előkészületek értelemszerűen az elődvállalatnál, az ÁKV-nál folytak. — Lehet-e tudni, kik döntötték el, hogy mely bolt mely céghez kerüljön? — Feltételezem, hogy az ÁKV akkori vezetése, s azt a minisztérium jóváhagyta. — Minden észrevétel nélkül? — Logikusnak tűnt, hogy egy nagykereskedelmi vállalathoz tartozzék egy kiskereskedelmi mintabolthálózat. Ez megadhatja a lehetőséget a nagykereskedő cégnek, hogy napi árbevétel biztosításával áthidalja a legválságosabb időszakot, hiszen nem tőkével indult a Líra és Lant — akkor még KKNV —, hanem 124 millió formt adóssággal. — Ma mekkora hányadot ad a cégforgalmából a nagykereskedelmi értékesítés? — Körülbelül huszonöt százalékot. Kilencvenkettő januárjában kaptunk meg öt vidéki egyetemi városban öt boltot, ugyancsak minisztériumi jóváhagyással a Művelt : Nép Könyvterjesztő Vállalattól; ezek is ; kiskereskedelmi egységek. így egy országos mintabolthálózat alakult ki. , — Hogyan illeszkedik a Líra és Lant Rt. elképzelt új kereskedelmi stratégiájába például a Központi Antikvárium? — Minden profilú bolt megtalálható üzleteink között, műszakitól a zeneiig, sőt az akkor Tankönyvcentrum néven indult egységek is; a Fókusz Könyváruház az egyedüli általános Sortiment könyvesbolt köztük és valóban — mint említettük — a legnagyobb a fővárosban. A Központi Antikvárium vállalatunknál maradásának oka, hogy az előprivatizációs törvény megszabta paramétereknél nagyobb egységnek minősült. Ennél kisebb méretű üzletet a hely - ben dolgozók a maguk számára pnvati/á!hattak. A Központi Antikvárium voll az egész antikvárhálózatból az egyetlen eg\ ség, mely tűi nagy volt ahhoz, hogy a tor vény .kiengedje" az állami kezelésből. — Az antikváriusok viszont panaszkodnak, túl soknak tartják a Líra és Lantnak befizetendő árbevételt; azt rebesgetik, talán valakinek érdekében áll, hogy az üzlet ne működjék sikeresen, s így essen a piaci értéke. Az antikvárkereskedelem ugyanis speciális kereskedelmi stratégiát igényelne. A Ura és Lant viszont—lévén máig 99 százalékban AVÜ-tulajdon — sürgős privatizáció előtt áll. — Arról szó nincs, hogy bárkinek is érdekében állna értékcsökkenést előidézni. Pusztán arról van szó, hogy csak annyit lehet elkölteni, amennyit megtermelünk. A teljes árbevétel nem fordítható vissza árubeszerzésre. hiszen abból kell a költségeinket is fedezni. Ennek az átmeneti megszorításnak az az oka. hogy az árbevételhez igazodó beszerzést kell kizárólagossá tenni, ellenkező esetben likviditási gondjaink lennének. Lehet egy cégnek jó híre a szakmában, ez azonban csak addig tart, amíg naprakészen fizetni képes. A vállalat részvénytársasági formában 1993. június 29-ei fordulónappal átalakult. Mint részvénytársaság a cég egyben, egységeivel együtt kerül privatizálásra; s a Központi Antikvárium ennek a részvénytársaságnak az egyik színvonalas boltja. Az antikvárszakmának nyilván vannak sajátosságai, de ha bármelyik boltunk vezetőit kérdezi, ők is fel tudják sorolni a sajátosságokat, amiben eltérnek a többiektől. — Noha a Központi Antikv árium nem lehetett a dolgozóké, az egész cég részvénycsomagjára is vannak „belső jelentkezők... — Dolgozóink 90 százaléka egyetértett
