Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
A magyarság sorskérdései Czine Mihály irodalomtörténész, a most befejeződött szárszói református értelmiségi konferencia e^yik előadója és a most kezdődő Püski Sándor-félé népi értelmiségi tanácskozás mértékadó személyisége megosztotta gondolatait munkatársunkkal — anélkül, hogy a Szárszóval kapcsolatosan felmerülő napi politikai kérdésekre válaszolni kívánt volna. muikatAmumktól — Szántó neve, ágy tűnik, azt a tanácikoxdit juttatja mindenki enébe, amelyet 1943-ban Püiki Sándor hívott életre. — Valóban azt az 1943-as Szárszót tartja számon a köztudat, amelyet Püski Sándor szervezett a Magyar Élet könyvkiadójaként. Hitem szerint is ez volt a legfontosabb. Korántsem volt azonban előzmény nélkül ez a rendezvény: a Soll Deo Gloria 1921-ben alakult, 1928-ban szerezte meg a szárszói konferenciatelepet. '21—22-ben, bár vallási ifjúsági mozgalomként indult, következetesen figyelt az ifjúsági, a szociális, a nemzeti kérdésekre is... Csak egy példát: 1926-ban ez a mozgalom kérte meg Makkai Sándor erdélyi református püspököt. hogy az akkor dúló hadiperben próbáljon igazságot tenni. így született a Magyar Fa Sorsa című kötet, mely 1927- ben jelent meg. A következő években is következetesen figyelt az egyesület a kisebbségbe szorult magyarság helyzetére, a magyar parasztság sorsára, a magyar értelmiség gondjaira — vagyis túlnőtt az ifjúsági-vallási kereteken... — Hannára vagy kárára vált ez a mozgalomnak t — Szerintem nagy szerencséjére. 1934-ben szervezte meg Fóton először a Testvériség konferenciát, értelmiségiek, papok, tanárok, tanítók, kereskedők, mesteremberek részvételével. A Testvériség konferenciái folytatódtak. 1942-ben már — a konferencia keretében — szót adott többek között Németh Lászlónak, Veres Péternek, Darvas Józsefnek, Nagy Istvánnak. A konferencia elnökének Móricz Zsigmondot szánták, aki, sajnos, súlyos betegsége miatt már nem jöhetett eí, de az ő és Ady szellemében ülésezett az a konferencia, Petőfire ésjózsef Attilára is emlékezve. Egyensúlyban volt a vallási és a társadalmi kérdés, az evangelirádó és a politika. 1943-ban a balatonszárszói konferencián a kérdéseknek még szélesebb körét vitatták meg, akkor már erősebben figyelve a politikára. Sokak szerint ez volt az első és a legjelentősebb népfronttalálkozó Magyarországon. — A „népfrontot" Unze fogás mottanában elég negatív értelmet kapott. — Ma már sokan vitatják Szárszó jelentőségét is. A '93- as találkozó nem lehet egységes, a dolgok rendje szerint. A református értelmiségi találkozó az evangélium felől közelíti meg a magyar élet kérdéseit, a Püski Sándor által szervezett találkozó — a meghívó szándéka szerint — a politikára nagyobb figyelmet fordít. Ez a különbség elfogadható. Huszonharmadikán azonban közös nap lesz, a református értelmiségi konferencia, és a Püski Sándor-féle magyar élet közös napja. Utána folytatódnak a megbeszélések az 1943-as Szárszó jegyében. Itt a református értelmiségi konferencia számos tagja is jelen lesz, köztük én is.
