Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-26 / 8523. szám
Magyar Hírlap, 1993. aug. 19. A rendőrségnél erős az érdekeltség a statisztikai adatok korrekciójára Hack: az a csoda, ha nincs korrupció A hatóságok alig járnak el korrupciós ügyekben, miközben súlyos visszaélésekről hallani. Hack Péter SZDSZ-es országgyűlési képviselő szerint ezen a területen igen szigorú fellépésre, egy ebek mellett titkosszolgálati eszközök alkalmazására lenne szükség. A szabaddemokraták büntetőjogi szakértője az első félévi bűnügyi statisztika kapcsán azt is elmondta: korántsem bizonyos, hogy a kedvező adatsorok a valóságot tükrözik. A bűncselekmények számának az első félévben tapasztalt hétszázalékos csökkenése mögött több ok húzódik meg. Az egyik a Btk. módosítása: május 15-e óta a vagyon elleni jogsértéseknél a bűncselekményi alakzat értékhatára ötezer forint, a korábbi kétezerrel szemben. Ennek hatása éves szinten még látványosabb lesz, amint azt a legutóbbi hasonló intézkedés — 1988-ban ezerről kétezer forintra nőtt ez az értékhatár — is eredményezte. Ám ez a sértett szempontjából közömbös — hangsúlyozta Hack. A szakértő úgy véli: a kriminális szabálysértéseket egyébként is a bűnügyi statisztikában kellene szerepeltetni. Az ugyanis büntetőjogi szempontból nehezen értelmezhető, hogy az elkövető magatartását egy véletlen minősíti: például az, hogy mennyi pénz volt a sértett pénztárcájában. Ugyanakkor a szabálysértési eljárásból alapvető garanciális elemek hiányoznak, vagyis az elkövető jogi védelme sem biztosított. Hack szerint tehát szerencsésebb, ha valamennyi kriminális jogsér- tés a bíróság elé kerül, amely a kisebb súlyú eseteknél egyszerűsített eljárásban dönthetne. Ilyen megoldás lehet az angolszász jogban ismert beismerés, amikor bizonyítás nélkül kiszabható az ítélet. A kedvező változás másik oka az lehet, hogy a tulajdonosok egyre többet tesznek javaik védelme érdekében. A lakásbetörések, illetve a gépkocsilopások számának csökkenése jórészt ennek a következménye. A védekezési készség fokozódásának magyarázata, hogy a hatalom hivatalosan is szakított azzal a deklarációval, amely szerint az állam szavatolja a polgárok javainak biztonságát. Így ma mind nyilvánvalóbb: a közbiztonság megőrzésében a rendőrség csak az egyik, bár kétségkívül kulcsszerepet játszó szervezet. Hack szerint ebből az is következik, hogy a rendőrség számára juttatott nagyobb költségvetési támogatás nem eredményezi feltétlenül a kriminalitás csökkenését. A gazdasági bűncselekmények számának mérséklődése valószínűleg annak következménye, hogy a rendőrségnél korábban szétvert gazdaságvédelmi szervezet ismételt felállítása óta sem tudott még talpra állni. Ugyanakkor nem lépett életbe a Btk.-nak az a módosítása, amely a megváltozott gazdasági viszonyra lenne alkalmazható. Emiatt meglehetősen nagy a zavar a bűnüldöző szervezetnél is — véli Hack, hozzátéve: igen nagy gondnak látja, hogy a rendőrség a bagatell bűncselekmények felderítésében lényegesen nagyobb aktivitást tanúsít, mint ezen a területen. Ehhez hasonlóan a hatóságok alig járnak el korrupciós ügyekben, miközben igen gyakran hallani súlyos visszaélésekről. Hack szerint ezen a területen igen szigorú fellépésre, egyebek mellett titkosszolgálati eszközök alkalmazására lenne szükség. Ezt az is indokolja, hogy a hazai jogszabályi környezetből fakadó bizonytalanság. a hatalmas társadalmi változások, de az új politikai elit megjelenése is bizonyos kockázati tényezőt jelent. A képviselő hangsúlyozza: ilyen feltételek mellett az számít csodának, ha egyáltalán nincs korrupció. Megfelelő vizsgálatok híján konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, de becsülhető, hogy a feljelentési készség csökkenése szintén közrejátszik a statisztika kedvezőbb alakulásában — tartja Hack Péter. A feljelentés elmaradása elsősorban a kisebb súlyú bűncselekményeknél valószínű, amikor a sértett — biztosítás híján — nem remélheti kára megtérülését sem. Ugyanakkor a szakértő példákra hivatkozva állítja: a rendőrségnél még mindig előfordul, hogy a károsultat igyekeznek lebeszélni a bejelentés megtételéről. Ez a jelenlegi értékelési rendszer miatt a kapitányságok érdeke; az egyes szervek tevékenységét ugyanis jórészt a felderítési eredményesség alapján minősítik, így, ha a kisebb súlyú eseteknél a sértett eláll a feljelentéstől, nincs ügy, amely esetleg rontaná a mutatókat. Ehhez kapcsolódik, hogy igen erős az érdekeltség a statisztikai adatok bizonyos korrekciójára is, bár Hack ilyen konkrét törekvéseket nem ismer. Mindezek alapján a szakértő úgy véli: korántsem bizonyos, hogy a statisztika képes a valóságot tükrözni. Ugyanakkor bizonyos, hogy a rendőrségnél végrehajtott szervezeti változások, illetve a jelentős létszámemelés nyomán javult a szervezet eredményessége, tehát a rendőrség kétségkívül több tettest fogott el, és több bűnügy et derített fel. Kérdéses .azonban, hogy az 51 százalékos nyomozáseredményességi mutató mit ér a bíróságokon. Azt ugyanis a jelenlegi statisztika nem mutatja, hogy a sikeresen lezárt nyomozások alapján — amikor a rendőrség nyilván igyekszik minél több bűncselekményt az elfogott tettesre bizonyítani — miként foglal állást a bíróság. De elég. ha arra ^.mólunk, hogy a büntetőeljárások hatvan százalékát tavaly már ügyészi szakban megszüntették, s máris nyilvánvaló: az elrendelt nyomozások többségében sohasem születik végrehajtható ítélet. •L. K.
