Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

ostoba. Most is arra kel) törekednünk, hogy a kapott szabadsággal, a kapott lehetőséggel jól sáfárkodjunk. Bízzunk abban, hogy a világ bölcsebb lesz, bíz­zunk abban, hogy ebben a térségben nem lesznek újabb és újabb háborúk. De a világot nem a ráció, nem az ész, gyakran, az agyrémek és indulatok ve­zérlik. És ezt soha ne feledjük el! Ami ma nem látszik veszélynek, az holnap ve­szély lehet. És e kis nemzetnek, a világgal együtt, most már az egységesülő Európa részeként is, egy nagy közösség része­ként egy távolabbi jövőben az egész atlanti térség részeként kell gondoskodnia saját biztonságáról és helyzetéről. Mit jelent ez nekünk, akik elértük a nagy lépéseket, az idegen csapatok ki­vonulását, a Varsói Szerződés meg­szüntetését, a KGST feloszlatását? Mindez azt jelenti, hogy most Nyugat és Kelet minden erejével össze kell fog­ni, amely békét, szabadságot, megújho­dást és modem világot akar. A vuág új kihívások előtt áll. Nem csak nekünk van egy súlyos örökségünk, amelyet soha nem feledünk. Ne feledjük el, hogy nem lett volna békés átalakulás hogyha nem került volna válságba az egesz világkommunizmus. Ne higgye *enki,-hogy az előzőjóndszer békésén átengedte volna a kormányzást, ha nem látta volna, hogy mennyire szaka­dék felé csúszik az ország. Mindazok a g^dasági bajok, amelyek ma is fennáll­nak a gazdaság minden szférájában, ak­kor kezdődtek, nem mialattunk. Ezt a súlyos örökséget kell újra és újra elmondani, ha unják is elleneink, és ugyanúgy el kell mondani, hogy az átala­kulásnak ára volt nemcsak Szent István korában, ma is. Ezek a mellékhatások a gyógymódokban súlyosan érintik az or­szágot, amikor újra és újra más tulajdoni viszonyok között, újra és más társadalmi, gazdasági, politikai rendszerben kívá­nunk élni, hogy fenn tudjunk maradni. Ha a régihez ragaszkodtak volna vagy ra­gaszkodnánk, elbuknánk. A harmadik tényező az elhúzódó visszaesés a világban. Nem csak ná­lunk, Amerikától Japánig, Nagy-Britan­­niától Németországig esik vissza a gaz­dasági fejlődés, súlyos gazdasági-pénz­ügyi problémák sújtják ezeket az orszá­gokat. Hogyan tudna a kicsi magyar nemzet ebből egyedül és megkülön­böztetve kiemelkedni, amikor a nagy és gazdag nemzetek állnak ilyen súlyos kérdőjelek előtt. Ez azt jelenti, hogy nekünk erre mind gondolnunk kell, de hittel, ahogy Vörösmarty Himnuszában hallottuk. Igenis ennek a nemzetnek arra kell tö­rekednie, hogy valóban munkával, munkása legyen az emelkedésnek, tet­tekre legyen képes, és úgy ragaszkod­jék szabadságához. Nekünk ez a nap, augusztus 20-a számos jó és rossz emléket is megőr­zött. Megőrizte a megcsalt augusztus 20-ákat, azokat, amikor Szent István szellemiségét eltakarni ugvan nem merték, mégis más neveket kellett ad­nia az ünnepnek. Emlékeznünk kell ar­ra ezen a napon, hogy augusztus furcsa módon nekünk nemcsak e diadalmas augusztus 20-át jelenti, hanem nagy tör­ténelmi évszámaink között a világosi fegyverletétel, és Mohács is augusztus el­ső, illetve második felére esett, világos és Mohács tragédiája zárja körbe államala­pító ünnepünket Sose feledjük, hogy ne­künk vereségeink is súlyosak, es e veresegek közepette kell államalapító István kirá­lyunktól erőt meríteni. A történelem iróniája, hogy augusz­tus 20-án kellett Csehszlovákiába Bevo­nulni, kényszerből, magyar katpnák­­■ nak a varsói paktum keretében. Es au­gusztus 20-ára időzítették puccsukat kedves moszkvai „barátaink", hogy megfenyegessék akkor a világot, ami­­t kor nálunk éppen a pápa járt. Vannak jó és rossz emlékek, de ezek epizódok a történelemben ahhoz, amit nekünk augusztus 20-a jelent. Minden magyar embernek, minden egyszerű magyar embernek augusztus 20-a azt jelenti, hogy megőrizzük múl­tunkat, jelenünkben mindent megte­szünk a hazáért ugyanúgy, ahogy egykor Kennedy elnök mondta az amerikaiakra 1 vonatkozóan: Ne azt kérdezzétek, hogy mit kaphattok a magyar hazától, hanem azt, hogy mit tehettek érte!" Végül legyen e nap olyan, mint egy egyetemes magyar nemzeti búcsú, ahol minden magyar összejő a világ minden tájáról. Mint ahogy minden magyar falu­ban a búcsú alkalmából, lélekben vagy valóságban visszatérnek a falubeliek, hogy együtt ünnepeljék a falu búcsúját. Ez ennek a nagy falunak, amely Ma­gyarország, amelyet a magyar nemzet jelent, ilyen egyetemes búcsúja, ahol mindenki itt kell, hogy legyen Szent István napján, lélekben és valóságban velünk. Erre is emlékezünk, és ezt is szimbolizálják mai ünnepnapjaink, ; eseményeink. Őrizze meg mindezt nemzeti tuda­tunk, mert csak ezzel lehetünk európai­ak, de még jó értelemben vett világpol­gárok is. / Ünnepnap 1 a Budai Várban Ünnepi külsőségek között tartották a Budai Várban tegnap államalapító I Szent István napját. A várba érkezők tömegét a BM Tűzoltóság és a Határ- I őrség Fúvószenekara térzenével fo­gadta, majd a zenekar is elfoglalta he­lyét Szent István szobra előtt. Tíz óra­kor megszólaltak a harangok, és a Himnusz eléneklését követően kez­dődött el az állami ünnepség. A Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek képviselői mel­lett jelen volt számos egyházi és vi­lági vezető, valamint a szomszédos országokban élő magyarság vallási vezetői is. Sztankay István színmű­vész István királynak fiához, Imre herceghez írott intelmeiből mon­dott részleteket. Az állami ünnepség kiemelkedő eseménye Antall /ózse/beszéde volt. Ezután gazdag ünnepi műsor ré­szesei lehettek az egész országból és külföldről ide látogatók. A Tóth Árpád sétányon hazai, szlovákiai és erdélyi hagyományőrző népi együttesek léptek föl, a Dísz téren pedig berettyóújfalui, debreceni néptánc-együttesek, illetve a Kecs­­kédi Német Nemzetiségi Együttes és a szlovákiai Zsibrice hagyomány­őrző együttes szórakoztatta a tö­meget. A Tóth Árpád sétányon a Népművészeti Egyesület, a Magyar Művelődési Intézet és az I. kerületi polgármesteri hivatal az idén he­tedszer rendezte meg a mestersé- 1 gek ünnepét. A népművészek talál­kozóján az egyes szakmák legkivá­lóbb magyarországi képviselői há­rom napon keresztül műhelyekben í mutatják be a hagyományos népi j kézműves mesterségeket Tegnap a fafaragók, népi bútorkészítök, a ko­sárfonók kerékgyártók, guzsalyo­­sok, gyékényszövők, nemezkészí­tők mesterségbemutatóit figyelték sokan. Délután a Szent György tértől a Szentháromság térig arató felvonu­lást rendeztek. (békés)

Next

/
Thumbnails
Contents