Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-26 / 8523. szám
ba a Magyar Rádió és Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnöke? — Médiumháború nem volt. Legfeljebb annak hívták azt a kínkeserves folyamatot, amelynek során megtörtént a közszolgálati rádió és televízió költségvetésének és működésének kormányfelügyelet alá helyezése. Ha erre gondolnak, akkor ez valóban lezárult. „Médiumbékéről" mégsem beszélhetünk, mert az alkotmány által megkívánt konszenzusos állapot ebben a kérdésben még nem jött létre. Az pedig, hogy ki a rádió és a televízió elnöke, nem az én véleményemtől függ. Még folyamatban van az a bírósági eljárás, amely annak értelmezésére hivatott, hogy felmentésen kívül más módon is megszűnhet-e vezetői megbízásuk. Felmentésre pedig erre irányuló előterjesztés hiányában — még nem került sor. — Alkotmányosnak tartja a most rögzült helyzetet? — Azt mindenképpen, hogy a munkajogi, közalkalmazotti viszonnyal kapcsolatban jogszabályértelmezésre a bírósághoz lehet fordulni. A jogállamiság fontos követelménye, hogy jogainak védelme érdekében bárki bírósághoz fordulhasson, hogy a közigazgatás döntései felett is létezzék bírói kontroll. Az már nem tekinthető alkotmányosnak — mint ahogy azt az Alkotmánybíróság több határozatában is rögzítette —, hogy a médiumokkal kapcsolatos jogi szabályozás hiányos, és még nem jött létre az az új és minden kérdést átfogó garanciarendszer, amely szavatolni képes a nyomtatott sajtó és az elektronikus sajtó szabadságát. — Milyen tapasztalatokat hozott elnök úrnak eddigi hivatali ideje? — Sokat tanultam emberismeretben, és ha valaha voltak előítéleteim, akkor ezek teljesen megszűntek. Sose hittem, hogy van egyszerű ember, mert minden ember bonyolult, és többé-kevésbé a király családi problémája is ugyanaz, mint bárki másé, a különbség csak az, hogy másként kell megélnie. A dán királynőt egyszer megkérdeztem, hogyan viseli a protokollt, mire elkerekedett a szeme, és azt válaszolta: hát az tartja össze az embert! A dolgok intézése nem szenvedhet késedelmet. Én mindig kerültem és utáltam a konfliktust, de az ember a konfliktuskezelést is kénytelen megtanulni. Az eltűrését és a kezelését. El tudom választani az érdekellentétet az érzelmi kapcsolatoktól, az elvi különbséget az erntet megítélésétől. „...a magánember borzasztóan sajnálja, hogy nem író, és őszinte részvéttel tekint a köztársasági elnökre” — így van ez Antall Józsefhez va- I ló viszonyában is? Milyen most a köztársasági elnök és a miniszterei- i nők kapcsolata? — Tegnap éjszaka róla álmodtam, i és azt, hogy nagyon szeretem. Elvi kérdésekben, pontosabban az állam és a kormány szerepének megítélésében az elmúít két évben igen kemény csaták voltak közöttünk. De az az Antall József, akit fiatal korától kezdve édesapja révén ismertem, jó barátom volt. A munkakapcsolatunk nem formalizált, de bármikor egymás rendelkezésére állunk. Élünk vele, hogy felvegyük a telefont, s van, hogy ő jön át hozzám, de van, hogy én megyek át őhozzá, ha megbeszélnivalónk van. A két szféra jelen pillanatban elég távol esik egymástól. Én sohasem rejtettem véka alá, hogy a hatalmi ágak megoszlása és a polgári társadalom felépítése a célom. Ó I viszont konzervatív gondolkozású í kormányfő lévén azt próbálja meg- i valósítani az országban, ami az ő el- i képzelése. Ami a kettő együtteséből létrejön, az a dolog természetéből . adódóan kompromisszum. — Elnök úr mandátuma öt évre | szól, így túlnyúlik a jelenlegi parla- 1 menti cikluson. Adott esetben vállal-i ná-e az újabb megbízatási? Fennj tartja-e azt a véleményét, hogy legközelebb köz\'etlenül a nép válasszon köztársasági elnököt? — Az elnök helyzete sokkal erősebb, ha a nép választja. Furcsa játéka volt a történelemnek, amikor ez nálunk nem így alakult. Ami pedig az én további sorsomat illeti, nagyon korai még erről beszélni. Függ attól, hogy valóban tudok-e segíteni, tudok-e úgy együtt dolgozni a leendő miniszterelnökkel, akinek a személyét még nem ismerjük, hogy az az ország hasznára váljék. Függ attól, hogy akkor, 74 évesen, mennyire érzem magam erős( nek, nem érzem-e, hogy az időm a j belső órám szerint lejáróban van. — Van-e konfliktus a magánem- i bér és a köztársasági elnök Göncz Árpád között? , — Konfliktus nincsen. De a ma' gánember borzasztóan sajnálja, hogy \ nem író, és őszinte részvéttel tekint a f köztársasági elnökre.
