Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Pesti Hírlap, 1993. aug. 18. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ A MEZŐGAZDASÁGRÓL ÉS A FÓLDTÖRVENYTERVEZETROL Eladnánk lábunk alól az országot Talpunk alatt a fold, fejünk felett az ég... legalábbis így szeretjük. Miközben a politikusok vitatkoznak a mezőgazdaságról, az ágazat teljesítőképessége igencsak megcsappant S ekkor, mint derült égből a nyári villám, jött a Szabó János-féle földtörvény-tervezet, amely nemcsak a szakemberek körében keltett felháborodást, hanem pártoktól, meggyőződésektől függetlenül felhördült az egész ország. Mi lesz a földünkkel, mi lesz az agrárágazatunkkal, alapozhatunk-e a családi gazdaságokra, s ha igen, mikor? Mi a helyzet a szövetkezeti törvény módosításával? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Medgyasszay Lászlóhoz, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárához. — Mezőgazdaságunk égeti problémád, úgy tűnik, politikai kérdésti kívánják rodukdhá . — Igen, itt sokan tévednek, mert mezőgazdaságunk működőképességének kérdé-I se túlmutat a napi politikai ; sárdobáláson, ez nemzed lét' kérdés. Létkérdés, hiszen az agrárszektor viselte az átalakulással járó legnagyobb terheket, s valamennyi ezzel kapcsolatos probléma különösen érzékenyen érinti társadalmunkat, hiszen a földünk jelend a nemzetünket, biztonságunkat hazánkban. — Mik a legnagyobb megoldásra váró feladatok f — Két égető problémával kell szembenéznünk. Az egyik a tőkekivonás, s ennek követ-I kezménve a vagyonvesztés, a másik, amely szorosan összefügg az előbbivel: a piacvesztés. — Vagyis mindent az alapjainál kellett elkezdeni. ' — Pontosan, s ez valóban nem megy egyik napról a másikra. Naiv elképzelés lenne, ha valaki a tegnap még szocialista módon termelő nagyüzemek helyen ma jól működő, családi alapokon szerveződő, hatékony termelést várna vállalkozóinktól. A privatizádó komplex folyamat. — Sokan úgy vétik, hogy a földtörvény legalább három évet késik. így, törvény nélkül ax agrárágazat szétzilálódhat. A statisztika a melógazdasági termelés zuhanórepülését mutatsz. — Valóban késésben -vagyunk. A rendszerváltozás késett, nem három, hanem legalább 10-15 évet, a tárca ugyanis akkor volt jó pozícióban. Akik a három évet emlegetik, valószínűleg úgy gondolják, hogy Grósz Károlynak kellett volna a privatizációval kapcsolatos földtörvény-tervezetet megalkotnia. De megjegyzem. hogy bát-a. földtörvény az'egyik legfontosabb, de mégiscsak egy azon-törvények közül, amelyek jogi keretet adnak a mezőgazdaságnak. A másik megjegyzésem az, hogy nem a törvénynélküliség zilálja szét a mezőgazdaságot, hanem a rendszerváltozás miatt átszerveződik az egész gazdasági életünk. Hiszen ha semmilyen törvényt nem hoztunk volna, akkor is szétrobbant volna a szocialista termelési mód. A piacorientált agrárágazat kialakítása csak nagyon távolról nézve tűnik szétziláltnak. De hogy csak egy számot említ-sek, 14 törvénytervezet van beterjesztés előtt, illetve előkészület alatt. Ez már önmagában jelzi, hogy a munka folyamatos, s halad a törvényszerkesztés. Napjaink feladata a terméktanácsok megszervezése. Ám mivel mindent egyszerre kell megcsinálnunk, így a dolog lassabban halad a kelleténél, de még egyszer hangúlyozom, ez nem jelend azt, hogy a minisztériumban nem dolgoznak a szakemberek kellő intenzitással. — Olyan hangok is hallatszanak, miszerint a jelen pillanatban a nagyüzemek olcsóbban tudnak termelni, mint a családi gazdaságok. Akkor miért ez a zietis privatizációt — Meggyőződésem, hogy a termelés sokszínű gazdasági formációban fog beindulni. Egyre nagyobb számban jelennek meg az úgynevezett családi magánvállalkozások. Ugyanakkor a szövetkezetek legkülönfélébb formái alakulnak majd ki, és számítani lehet az úgynevezett termelő típusú szövetkezetekre is, főleg . az ácmened időszakban. Teremtsük- meg először a> gaz' dálkodis esélyegyenlőségét, és majd a verseny dönt, hogy mi hullik szét és mi nem. A legnagyobb probléma mindezeken tül a jövedelemtermelő képesség hiánya vagy korlátozott mértéke, amely a mezőgazdaságban szektorsemleges. A kormány erőfeszítései elsősorban ennek a problémának a megoldására irányulnak. — A Szabó János-féle foldtörvénytervezet váratlanul érte az országot. Pártálláspontoktól függetlenül szinte mttndenJa elutasította a tervezetet. Mi erről a véleményt t — Ez csak egy módozat a többfajta elképzelés közül, egyáltalán nem egy kész előterjesztés. A Szabó-féle elképzelésnek véleményem szerint két nagy hiányossága van. Nevezetesen, nem tiltja a külföldiek tulajdonszerzését, másrészt nem korlátozza a megszerezhető birtok nagyságát. Nem kell hozzá különösebb képzelőerő, hogy mi történhetne, ha ez a tervezet érvénybe lépne. Mivel a magyar földnek nincs piád értéke, gyakorlatilag bagóén adnánk JÓZSEF el lábunk alól az országot. Az esélyegyenlőségről nem is beszélek. Hiszen nálunk hiányzik az a vállalkozói réteg, amely felvehetni a versenyt a nvugad tőkésekkel. S szintén ide ianozó dolog, hogv az esélyegyenlőség fenntartása érdekében korlátozni kell a megvásárolható földterület nagyságát, de rögtön hozzáteszem, ha eljön az ideje, ezt oldani kell, például az EK-tagság esetén. — Mi van, ha valaki nagyobb területen kíván gazdálkodni t — Több lehetősége van, hiszen a tulajdonszerzésen kívül még bérelhet is. — Az elmondottak alapján ön nem ért egyet minisztert tervezetével Véleménykülönbségük befolyásolja-e korábban köztudottan jó viszonyukat?
