Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-24 / 8521. szám
Magyar Hírlap, 1993. aug. 16. 29-„A romák tudni fogják, hogy kire szavazzanak” Egymás kárára politizáló szervezetek Nem éppen felhőtlenül folytatódott a magyarországi cigányszervezetek pénteken kezdődött tanácskozása a BM Duna-palotában, ugyanis a romaparlament Boross Péter másnapi felszólalása miatt még első este kivonult a kongresszusról. A romaparlament hét végén kiadott nyilatkozatában leszögezte: kétkedéssel fogadták a cigányzenekar kezdeményezését, amelyre csak tagszervezeteik kaptak meghívót. Az a tény. hogy három év óta először vesznek részt kormánytisztviselők egy ilyen tanácskozáson azt sejteti, hogy a szervezők a kormány cigánypoiitikájának legalizálását, a kisebbségtörvény kritika nélküli elfogadását tekintik elsődleges célnak. Az ügyvivői testület tiltakozott Boross Péter belügyminiszter szombatra tervezett részvétele kapcsán is, mivel véleményük szerint a belügyminiszter tevékenysége során bátorítást adott a bőrfejűeknek és a romák ellen fellépő rendőröknek. Az ügyvivők azért is elítélik Borosst, mert részt kív án venni Horthy Miklós hamvainak újratemetésén, pedig a Horthy nevével fémjelzett rendszer alapozta meg több tízezer roma és több százezer zsidó deportálását és gázkamrába küldését. Horváth Aladár, a romaparlament elnöke szombaton már nem jelent meg a tanácskozáson. Néhány tagszervezet képviselője azonban eljött, s tőlük megtudtuk: szónokaikat előző nap nem hagyták szóhoz jutni, így valódi gondjaikról nem is tudtak számot adni a jelen lévő kormányzati szakértők előtt. Ezzel szemben Raduly József, a Budapesti Cigányzenekar elnöke szombati megnyitójában sikeresnek minősítette az eseményt, ugyanakkor furcsának találta, hogy a meghívott pártok közül az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP és a kisgazdák nem képviseltették magukat. Később hozzátette: a romák tudni fogják, hogy jövőre kire szavazzanak, s a választáson a fekete kéz kitöltötte szavazólap ugyanannyit ér, mint a fehér kéz által írott. Nehéz sorsú nemzetek és népek azért maradtak meg, mert értékeket halmoztak fel és ragaszkodtak hagyományaikhoz. Érvényes ez a magyarság és a cigányság történetére egyaránt — jelentette ki beszédében Boross Péter belügyminiszter, majd rámutatott: a cigányság önálló értékekkel rendelkező népcsoport. Lehetetlen rákényszeríteni olyasmit, ami kultúrájától idegen, ami nem veszi figyelembe sajátos világképét. A cigányság felemelkedése érdekében a kormánynak olyan partnerekre van szüksége, akik tudják: vannak gyorsan megoldható kérdések, de vannak csak hosszú távon rendezhető generációs problémák is. A magyar lakosság jelentős százalékát képviselő cigányság gondjait Boross szerint semmiképpen sem lehet elhanyagolni. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára elmondta: a cigányság jelentős része a gazdasági ellehetetlenülés határán van, és képtelen önerőből javítani helyzetén, ezért társadalmi összefogásra van szükség. A tárca kiemelt fontosságot tulajdonít a cigány családok segítésének, támogatásának, a velük foglalkozó családsegítők képzésének. Felhívta a figyelmet arra is: bűnös politikát folytat az a párt, amelyik saját céljaira használja fel a cigányság megosztottságát. A cigányság lehetőségei a polgárosodásra sokkal nagyobbak, mint valaha voltak. A lehetőséggel azonban komoly felelősség is jár. Most áldozatvállaló, a cigány ság érdekképviseletét ellátó emberekre van szükség — hangoztatta Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Hozzátette azt is: örvendetes, hogy növekszik a cigányszervezetek száma, de hibát követnek el. ha egymás kárára rivalizálnak. A sokszínűség még nem egység Wolfart János államtitkárt, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét a hazai romaszervezetek konferenciájának tanulságairól faggattuk. — Mikén! profitálhatnak a későbbiekben a romák a mostani összejövetelből? — Ez egyeztetőfórum lehetett a különböző méretű, világnézetű és eltérő program alapján dolgozó szerveződéseknek. A résztvevők úgy döntőnek, hogy egyeztetőfórumot alakítanak s odafigyelnek a kisebbségtörvény végrehajtására. Ennek a hivatal csak örülhet, hiszen partnerre talált. A tanácskozás fő célja, úgy gondolom, megvalósult. Nevezetesen az, hogy a szervezetek megpróbáltak úgy gondolkodni kisebbségpolitikában s ezen belül is cigánypolitikai programban, hogy ezt nem kötötték valamelyik párthoz. Nem valami mellett és egy másik ellen fogalmazták meg gondolataikat, hanem kooperatív magatartásra törekedtek. —A romaparlament ugyanakkor mégis kormánypárti elkötelezettséggel vádolta meg a szemezőket, s kivonult a tanácskozásról. Nem ez volt az első alkalom, hogy a romaszen ezetek közti ellentétekkel találkozhattunk, s egyre nyilvánvalóbb: a pártok, a politikai érdekek megosztják e szervezeteket. Hogyan vélekedik erről? Wolfart János FOTÓ MÜLLER JUDIT — Horváth Aladár és más romaparlamenti ügyvivők magatartásáról a sajtóból értesültem. Az, hogy ezt az eseményt a sajtó hogyan értékeli, az ő dolga és felelőssége. Azonban egy mára már nem létező, széthullott, tagság nélkül vegetáló szervezet kivonulásának ilyen hangsúlyt adni — ez a történések túldimenzionálása. —Ez azt jelenti, hogy mára ez a tömörülés nem létezik s a hivatalnak nem is tárgyalópartner? — Ezt azoknak kell eldönteni, akik a romaparlamentből eddig kivonultak és elhagynák a néhány tagú élcsapatot. Nem ettől a tanácskozástól kell mindezt számon kérni, hiszen ide — tagság és legitimitás hiányában — meg sem hívták a romaparlamentet. — Lát-e lehetőséget arra. hogy a számos romaszerveződés egyszer majd egységesen, s nem egymás ellen vagy egymás kárára lép fel? — Nemcsak a cigányság, hanem más nemzetiségek, sőt a többségi nemzet sem egységes, hiba is lenne ezt elvárni. S a pluralizmus nem baj. A gondot inkább abban látom, ha egymás kárára próbálják kiteljesíteni a szervezetek a maguk szerepét, s mások legitimitásának megkérdője' ével kísérelnek meg különböző előnyökhöz jutni. Itt most az összefogásra tettek kísérletet, de ezt még nem nevezném egységnek. inkább a sokszínűséget hangsúlyoznám. A cigányságért való politikai fellépést a romák politikusainak nem kell feltétlenül pártokhoz kötniük, mert ennek a népcsoport csak kárát látja. A kisebbségnek érdeke, hogy jó viszonyt alakítson ki és tartson fenn a mindenkori többséggel, s ehhez kooperatív magatartás kell. Az elvekben és programokban azonban nem kell meghuny ászkodni. Volt már ilyen összefogási kísérlet a romaszervezetek között korábban is, de idővel a széthúzás, a felmorzsolódás, a megosztottság kerekedett felül. Csak remélni lehet, hogy most hosszabb távra szól ez az együttműködés. • Barabás Katalin
