Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-24 / 8521. szám

Új Magyarország, 1993. aug. 16. /5 A kárpótlás hajrája Válaszol a földművelésügyi tárca főosztályvezetője Zsámboki Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium Térképésze­ti és Földügyi Főosztályának vezetője szerint a termőföld-kárpót­lás nem fejeződhet be az idén, mert az árverés nem a folyamat vége. A munka oroszlánrészét a földhivatalok végzik szürke emi­nenciásként - ámde nemrég hangot adtak anyagi nehézségeik­nek. A kárpótlás végéről beszélgettünk a főosztályvezetővel.- Néhány napja úgy nyilatkozott, hogy a kárpótlás a köivtkező évre is áthúzódik. Mi ennek az oka?- Több nyilatkozat hangzott el arról, hogy a kárpótlás az év vé­géig befejeződik. A mi megítélé­sünk szerint az árverezéssel még nincs vége a folyamatnak. A lici­tálással csak tulajdonjogot sze­rez a kárpótlásra jogosult egy te­rületre. Az árverés után kap egy számítógépes vázlatot, de ez in­kább csak tájékoztató, hogy me­lyik táblán és hol található a földdarab. A kárpótlás végét az jelenti, amikor a hivatal az in­gatlannyilvántartásba átvezette a birtokot, és a tulajdonos kézbe veheti az új tulajdonlapjának másolatát. Megítélésem szerint bőven 1994 lesz, amire ezt min­denki megteheti. December vé­gén még jó néhány árverést kell tartani, ezek földmérési és in­gatlannyilvántartási munkái ele­ve csak jövőre készülhetnek el. Több mint hatszáz településen még nincs jóváhagyott földalap sem kárpótlásra, sem - a rész­arány-tulajdonosok számára. Még mindig kevés a műszer- Mi a feladata a Földmúvelés­­ügyi Minisztériumnak a kárpótlás folyamatában? • - A termőfölddel kapcsolatos kárpótlási munka 70 százaléka a minisztérium hivatalainak fel­adata, 30 százalékát végzi az Or­szágos Kárpótlási és Kárrende- 29ési Hivatal hálózata. Az árverés előtt 800 ezer embernek adtunk tulajdonjogi igazolást. Ez volt az első nagy feladat. A második a kárpótlási célra kijelölt területek előkészítése ingatlannyilvántar­tási, mezőgazdászi és földmérési szempontból. Ez hatalmas mun­­í ka. Nem kívánok elveszni szak­mai részletekben, csak egy dol­got említek meg. A földhivata­loknak pontos terület- és arany­korona-értéket kell az árverezők asztalára tenniük, ráadásul szá­mítógépeset. Árverés után pedig kitűzzük a birtoktesteket, birtok­ba adjuk, és átvezetjük az ingat­lan-nyilvántartásba. Több hivatali hálózat vesz részt a kárpótlásban a kárrende­zési hivatalokon kívül. Az orosz­lánrészt a földhivatalok végzik, de az erdészed hivatalok, a Nö­vény- és Talajvédelmi Szolgálat, valamint a földművelésügyi hi­vatalok is dolgoznak rajta.- Mennyire készültek fel a földhi­vatalok erre a nagy munkára?- Százharmincegy megyei és körzeti hivatalunk van, 4500 dol-1 gozóval. Annyira kevés volt a műszer, hogy a Pénzügyminisz­térium támogatása nélkül el sem lehetett volna kezdeni a mun­kát. Elsősorban a hivatalokat szereltük fel, hogy ne csak a vál­lalkozókra kelljen bízni a föld­mérést. Európai színvonalhoz mérten ma gyenge-közepes a műszerezettség a földhivatali hálózatnál. Ez nem azt jelenti, hogy a vásárolt műszerek gyen- 1 gék, hanem azt, hogy még min­dig kevés van belőlük. Szakmai­lag - néhány kivételtől eltekint­ve - a hivatalok többsége bírta a feladatot. Szabványfeladatok ezek, csak - nem akarok senkit megsérteni - nem ilyen tempó­hoz szoktak a dolgozók. Dicsére­tükre legyen mondva, már az adatszolgáltatás idején 12-14 órát és a hét végét is türelemmel végigdolgozták. Néhol vezető­ket kellett cserélni, sajnos töb­ben meg is betegedtek.- Van elég földmérő?- Több jó szakemberünk el­ment, néhányan éppen a kár­­rendezési hivatalokhoz. Már a program indításakor tudtuk, hogy vállalkozókat is igénybe kell venni. Ha van elég pén­zünk, akkor a földmérés miatt j nincs fennakadás. Néhány jól képzett ingatlannyilvántartó és i birtokjogász azonban hiányzik.- Nemrégiben a földhivatalok de­­! monstrációt ígértek, hogy felhívják a : figyelmet nehéz helyzetükre. Most 1 elég a pénz?- A földhivatalok szürke emi­nenciásként, zokszó nélkül telje­sítették feladatukat, de az idén tavaszra elfogyott a türelem Sem béremelést nem kaptak, sem a működési költségeket nem a kívánatos szinten állapí­tották meg. Régóta kértek bér­emelést, s megdöbbenve vették észre, hogy a pótköltségvetés egyetlen vasat sem szánt nekik. Ekkor hirdették meg a demonst­rációt. A megegyezés a vártnál is jobb fogadtatásra talált. Minden­ki egyetértett az igényekkel, csak nem lehetett tudni, hogy miből lehet megteremteni a pénzalapot. Nagy segítséget kaptunk a 36-os kisgazdafrakci­­ótól, a parlament mezőgazdasá­gi bizottságától, sokat köszönhe­tünk Szabó Iván és Szabó János mi­nisztereknek is. Miért nem kell fizetni?- Anyagi nehézségek tehát nem hátráltatják a munkát?- A pénzügyi gondoknak csak egyik része volt a bér, a több mint egymilliárd forint azoknak a tételeknek a kielégítésére is kellett, amelyeket a '93-as költ­ségvetésben főosztályunk már igényelt. Ám mire a költséglista a parlamentbe ért, valaki kihúz­ta belőle azokat. A pótköltségve­tés biztosítja a működés feltéte­leit és a kárpótlási pénzt szep­tember végéig.- Közeledik az őszi munkák ideje. Mit tesznek azért, hogy minél ha­j maróbb vethessen az, aki földet szer­ezett az árverésen? I - A Földművelésügyi Minisz­­jtérium célja az, hogy aratás után meggyorsítsa az elárverezett bir­toktestek helyszíni kitűzését és birtokbaadását. A tulajdonosok számíthatnak arra, hogy ahol az aratás után meg lehet kezdeni az új gazdasági évet, fokozott tem­póban kitűzzük földjüket. Java­solnám, hogy aki művelni akarja a földjét, a földrendező bizottsá­gok révén értesítse a földhivata­lokat.- Több tulajdonos elkeseredetten veszi tudomásul, hogy a szövetkezet által megállapított költségeket is megvásárolja a kárpótlásként kapott földdel. Mit tehetnek?- Valóban, a kárpótlási földe­ket terheli néhány költség. Az egyik a zöldleltár, amelyet a szö­vetkezet állapít meg. Legegysze­rűbb, ha betakarítás után veszik birtokba a földet, akkor ezt nem kell fizetni. A másik az aranyko­ronában ki nem fejezett értéknö­vekedés. Még az árverésen kér-

Next

/
Thumbnails
Contents