Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-24 / 8521. szám
Új Magyarország, 1993. aug. 17. ő Soproni Nyilatkozat Bontsunk le minden vasfüggönyt! Az Európát és a világot politikailag kettészelő vasfüggönyt itt törtük át 1989 augusztusában. Következményeként omlott össze modem korunk egyik legbűnösebb rendszere: a kommunizmus. Noha jobbára vértelenül zajlott le a művelet, a romok tömkelegé maradt utána: a megtépázott emberi sorsok és kapcsolatok, a felforgatott értékrendünk, az emberi gyengeség szülte galádságok, a megtorolhatatlan bűnök és a jóvátehetetlen szenvedések sokasága, a jog értékcsökkenése, a gyanakvás, a szeretet hiánya, az egyén, a személyiség, a közösség és a nemzet méltóságának eljelentéktelenedése és egtépázottsága. A ma új szendései, nélkülözései, megpróbáltatásai is innen erednek. A károk sokasága nagyrészt helyrehozhatatlan, egy részét pedig csak az idő múlása fogja feledtetni. Közép- Európa nemzetei azonban nem bűntelenek, kálváriájukhoz maguk is hozzájárultak. A világunkat kettéosztó vasfüggöny lerombolása után a térségünkben élő nemzetek, társadalmaink ismételt újjászületései korszakában megleljük-e a módját hetvenöt év szenvedései jóvátételének? Le tudjuk-e rombolni azt a vasfüggönyt, amelyet századunkban Közép-Európa nemzetei közé húzott a félreértelmezett nemzeteszme? Le tudjuk-e rombolni a további vasfüggönyt, mely a magyar nemzet számbelileg kisebbségi közösségként élő részeit és nemzetünk tömbjét elválasztja egymástól? A magyarságért felelősen gondolkodók magatartását, politikáját, tevékenységét a kommunizmus bukása előtt is a kiegyensúlyozottság és a józanság jellemezte. Egy szerre küzdöttek a politikai elnyomás eDen,-a nemzeti értékek megtartásáért, a polgári szabadságjogokért és az önrendelkezés elvének érvényesítéséért. Ehhez a magatartáshoz kötődnek a magyarság kisebbségben élő közösségeinek politikai szervezetei is. Ez jelenti a folyamatoságot a múlt és a jelen között és a szellemi egyetemességet a különböző politikai közegben élő magyarság számára. Szervezeteink mentesek a türelmetlenségtől és a szélsőséges radikalizmustól. A Magyarországgal szomszédos országokban élő őshonos magyarság helyzetének számukra megfelelő rendezése, szabad kapcsolatuk az anyanemzettel nélkülözhetetlen Közép- Európa békéje, egyensúlya és biztonsága szempontjából. Ezért a magyar kormány és a Kárpátmedence határokkal elválasztott magyar nemzeti közösségeinek egitim politikai szervezetei tevékenységükkel Európa biztonságának és stabilitásának megszilárdításához járulnak hozzá. Annak a gondolatiságnak a nyomdokait követik, melyet másfél évtizeddel a világrendeket egymástól elhatároló vasfüggöny lerombolása előtt Helsinkiben egyezményben rögzített az észak-atlanti térség és az akkori Szovjetunió harmincöt állama: az európai biztonság és az együttműködés érdekében nyitottá kell válnia az országoknak, le kell mondaniuk felségjoguk egy részéről és a határok korábbi stratégiai jelentőségét le kell fokozni a közigazgatási határok szintjére. Helsinkiben mondták ki 1975-ben, évtizedek hallgatása után először, hogy nicsenek kizárólagos állami belügyek. Még a nemzeti kisebbségek, az évtizedes tabu-téma, azaz az államhatárokkal érzéketlenül szétdarabolt nemzetrészek jogos érdekei előtt is átjárhatóvá kell tenni a határokat. A politikai vasfüggöny lerombolása után azonban maradtak az előítéletekből, az örökölt ellenszenvekből, a kommunizmus által gátolt megtisztulás miatt el nem távolított szennyből és itt vannak az új hatalmi szándékokból emelt falak, amelyeket ugyancsak le kell rombolnunk, ha nem akarunk ismét a totalitarizmus áldozatává válni. Közép- Európa ettől a tehertől visszahúzva kullog minduntalan Európa szekere mögött. A Kárpát-medencében élő magyarság az egységesülő Európán belül képzeli el a jövőjét és az európai integrációs folyamat térségünkre való kiterjedíésétől várja annak a politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogi és intézményi keretnek a kialakulását és megszilárdulását, amelyen belül szabadon élhetnek és érintkezhetnek azok, akik magyarnak vallják magukat. Európa vérkeringésébe való újrakötódésünk politikai akadályainak elhárulása után meg kell szüntetnünk az újraintegrálódást gátló nemzeti előítéleteket te. A több mint ezeréves nemzeti kötelékeket és az új nemzeti érzelmeket kell összeegyeztetni. Látván, hogy a nemzeti-hatalmi hagyományok, a nemzetállameszme mily módon gátolja a nyugat-európai integrálódást is, joggal mondhatjuk, hogy ez nem egyszerű feladat. A magyar nemzet kisebbségben élő közösségeinek politikai szervezetei ennek a tudatában alakítják programjukat és törekj szenek a modem demokrácia j alapelveinek tiszteletben tartá- i sával a demokratikus jog- és intézményrendszer kereteinek folyamatos továbbfejlesztésével bővíteni közösségeik törvényes jogait. Vezérlő eszméjük a hazához való jog kivívása, valamint annak a folyamatnak a lassítása és visszafordítása, amely a magyar közösségeket erőszakosan távolítja egymástól a kisebbségben élő részeit Magyarországhoz képest társadalmilag lefokozza, amely hátrányos és még hátrányosabb művelődési, gazdasági és szociális feltételeket teremt számukra azzal is, hogy az egyik országban a háború vérfürdőjébe taszítja őket, a másik országban menekülésre készteti, máshol koldusbotra juttatja vagy anyanyelvűktől akarja megfosztani őket. Mi azt valljuk,
