Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-24 / 8521. szám
Antall: Számomra kezdettől fogva nem volt kétséges: ha a konfliktus kiterjed Bosznia-Hercegovinára, a probléma legalábbis igen nehéz lesz, ha ugyan nem megoldhatatlan. Mert ott a szerb és a horvát kérdés mellett ott van a iszlám is. Nem szabad elfeledkeznünk Bosznia 1878-as okkupációjából eredő történelmi tanulságokról - akkor Ausztria-Magyarország vonult be oda. Annak idején sok bosnyák üdvözölte az osztrákmagyar fennhatóságot. A bosznia-hercegovinai ezredek az első világháborúban a K. u. K hadsereg legjobb csapataihoz tartoztak. Az sem véletlen, hogy az első világháború Szarajevóban tört ki. A bosznia-hercegovinai probléma azért olyan összetett, mert ott külpolitikai és etnikai kérdések igen keményen ütköznek. Ehhez jön még az a tény, hogy ott tulajdonképpen muzulmán, iszlám közösségről van szó. Ez pedig Görögországban és más államokban kelt aggodalmat, - ehhez jön még Albánia és Koszovó kérdése. Csupán Törökországban kétmillió muzulmán bosnyák él. Ha ebben a kérdésben nem csak az iszlám fundamentalisták, hanem az iszlám államok is megmozdulnak, az további világtörténeti bonyodalmakhoz vezethet. Die Welt: Törökország mint iszlám állam és az észak-atlanti szövetség tagja régóta fokozott érdeklődést mutat Bosznia iránt. Antall: Törökországnak különleges szerepe van - nemcsak a térségben, hanem az egész iszlám világban; elsősorban az iszlám világ korszerűsítésében, másodszor az iszlám világnak a Nyugathoz fűződő kapcsolatai kiépítésében. Törökország különleges súlya, amely az első világháború után csökkent, újra megnőtt a második világháború után mind katonai, mind politikai tekintetben. Ez nemcsak Törökországnak a nyugati szövetségben betöltött tagságára vonatkozik, hanem arra a befolyásra is, amelyet Ankara az egykori Szovjetunió török (türk) köztársaságaira - tehát Közép-Ázsiára - kifejt. Egyébként jól el tudnám képzelni, hogy bizonyos tényezők, amelyek destabilizációban érdekeltek, közvetlen vagy közvetett módon merényleteket provokálnak a Nyugat-Európában élő török közösségek tagjai ellen. Európa és Törökország, a Nyugat és Törökország kapcsolatainak romlása a Törökországon belüli fundamentalizmus erősödéséhez vezethet. Ezért fontos, hogy Németország - az az ország, amely Törökország helyzetét mindig világosan és helyesen ítélte meg - az emberi jogok helyzetén, a rasszizmus problémáján túl - politikailag is helyesen értékelje. A Törökországhoz fűződő jó viszony a német politika elsőrendű érdeke - és ily módon a probléma az egész középeurópai térségre vonatkozik. Nem szabad megengednünk, hogy a Németországban élő törökök elleni akciókkal - véleményem szerint provokációkról van szó - veszélyeztessék Törökországhoz fűződő kapcsolatunkat. Die Welt: Hogyan ítéli meg Oroszország szerepét - a Balkánon vagy az egész térségben? Antall: A Jelcin körül tömörülő csoport véleményem szerint nem érdekelt abban, hogy Óroszország ismét katonai nagyhatalomként jelenjék meg Kelet- Európában vagy a Balkánon. De szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy Oroszországban léteznek olyan erők is, amelyek a csapatok kivonását ideiglenes ténynek tekintik, tehát nem véglegesnek. Ezek az erők fenn akarják tartani vagy vissza akarják szerezni a katonai pozíciókat a balti államoktól kezdve egészen térségünkig. Ez mindig is a hagyományos orosz nagyhatalmi gondolkodáshoz tartozott. Oroszország nem kaphat bázist a Balkánon Mindig az volt a véleményünk, hogy Oroszországot be kell vonni a rendezésekbe. Fel kell használni a szerbeknél azt a tekintélyt, amelyet az orosz hadsereg és az orosz egyház Belgrádban élvez. Rövid távon tehát Oroszország bevonása mindenképpen szükséges, így például a háború befejezéséhez a volt Jugoszláviában. Hosszú távon és stratégiailag azonban mindig tudatában kell lennünk annak, hogy Oroszországnak nem szabad lehetőséget kapnia itt Közép-Európában vagy a Balkánon tartós bázis felépítésére, amely a régi reflexeknek, illetve régi érdekeknek megfelelően ismét fenyegetné ennek a térségnek a függetlenségét. Abban az esetben, ha a reformerők Oroszországban meggyengülnének, ez nagyon valós fenye' getéssé válhat. Die Welt: Kívánatosnak és lehetségesnek tartja-e a Baltikum és Bulgária között elterülő kelet-európai államok szorosabb együttműködését? , . ^Antall: Az államok#gyüttműködését ebben a térségben nagyon kívánatosnak tartom. De semmiféle olyan intézményt sem tartanánk helyesnek, amely az EK vagy a NATO alternatívájaként mutatkozna ebben a térségben. Ez csak oda vezetne, hogy az EK és a NATO államai ezt a térséget egyfajta ütközóövezetnek tekintenék. Helyesnek tartjuk, hogy Jelcin és a reformerők támogatásban részesülnek. Teljességgel elhibázottnak tartjuk viszont, ha az ilyen intézkedések csak Oroszországra összpontosulnak. Sajnos, még mindig léteznek gondolkodásmódbeli maradványok abból az időből, amikor a világ még kétpólusú volt. A Kelet többi államának is hasonló arányban kellene segítséget kapnia. Ha ugyanis az a térség destabilizálódnék, - éspedig a vasfüggöny nélkül -, amely a Nyugattal közvetlenül határos, a Nyugat is károkat szenvedne. A nyugati segítséget tehát úgy kell elosztani, hogy az erre a köztes övezetre összpontosuljon Tudatában kell lennünk Ukrajna jelentőségével is, amely európai középhatalom. Die Welt: Lehetne-e Magyarország a többi kelet- és közép-európai állam érdekeinek szószólója vagy tolmácsolója a Nyugatnál? Antall: Eddig is arra törekedtünk, hogy politikánkat úgy alakítsuk, hogy az egész térség érdekeire vonatkozzék. A Pentagonale kibővítése és a Visegrádi Csoport létrehozása részben magyar kezdeményezésre vezethető vissza. Vannak sarlatánok is a politikusok között Mi voltunk az első állam, amely elismerte Ukrajnát. A diplomáciai kapcsolatokat a balti államokkal Magyarország még a moszkvai puccs idején felvette. Arra törekedtünk és arra törekszünk, hogy az egész térségre figyeljünk Finnország és a Balkán között. Ezt (valamennyi Nyugaton folytatott megbeszélésünkön egyértelművé tettük. A Varsói Szerződés és a KGST gyors feloszlatása is magyar kezdeményezésre történt. Mi tehát alternatíva voltunk ebben a térségben. Igyekszünk az lenni az Európa Tanácsban és az EK irányában is. Természetesen azt is látnunk kell, hogy vetélkedés van az egyes országok között. Nehezen elképzelhető, hogy Lengyelország, Csehország vág)' Románia egy ilyen szerepet egyedül Ma- I gyarországnak átengedjen. Ahhoz si^ kerekre van szükségünk - és a Nyugat, ; az EK és a NATO jóváhagyására. Másrészt Budapest már földrajzilag is ennek a térségnek egy központja. A magyar politika és gazdaság eddigi stabilitása jó jel arra, hogy Budapest ilyen bázis lehet. Nem véletlen, hogy' az elmúlt három évben Magyarországra érkezett az összes külföldi befektetések fele a térségben. Magyarország így itt a térségben, de a FÁK-államok felé is hídszerepet vállalhat. Ezenkívül több kisebb állam alakult itt. Ez oda vezetett, hogy Magyarország most ennek a térí ségnek a nagyobb államai közé tarto- 1 zik. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország ezért bármiféle nagyhatalmi magatartást venne fel. Szerepünket világosan és egyértelműen látjuk. Közvetítő szerepet akarunk játszani. Die Welt: Magyarország belpolitikai helyzetére vonatkozóan az ember néha kedvezőtlen jelentéseket hall. Ezekben antisze- 1 mitizmusról vagy az ön pártjának, az MDF-nek a széthullásáról esik szó. Antall: A magyar belpolitikában a nehézségek, torzsalkodások és nézeteltérések elsősorban a gazdasági és szociális problémákkal függnek össze. A lakosság egy része azt hitte, hogy a rendszerváltozással együtt Magyarországon azonnal el lehet érni a nyugati életszínvonalat is. Sok ellenzéki párt úgy képzelte el a politikát, hogy órájuk csak a népszerű dolgok tartoznak. Az MDF politikusainak és képviselőinek nehezükre esik népszerűtlen intézkedésekről dönteni. Vannak politikai sarlatánok, akik kihasználják a lakosság elégedetlenségét.
