Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
Új Magyarország, 1993.7.29 54 A szlovákiai magyar oktatásügy gondjai Pedagógusképzés és az alternatív iskolák A szlovákiai magyar pedagógusképzés az 1968 utáni kommunista konszolidáció következtében jelentősen leépült, s komolyan fenyegetett az a veszély, hogy az ezredfordulóra oktatók hiányában be kell zárni a magyar tannyelvű iskolákat Az 1989-es bársonyos forradalmat követően a szlovákiai magyarság képviselői minden lehetséges eszközt megragadva igyekeztek javítani a kialakult helyzeten. Több elképzelés, javaslat közül végül a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Nemzetiségi Kultúrák Karának létrehozása tűnt a legmegvalósíthatóbbnak. A kart szorgalmazók egy olyan tervezetet dolgoztak Id, amely a teljes körű magyar pedagógusképzést is megoldotta volna. Ennek értelmében úgy az alsó, mint a felső tagozatra készülő pedagógusokat is az anyanyelvükön oktatták volna. A Nyitrai Pedagógiai Főiskola 1993. június 21-én elfogadta a főiskola rektora által kidolgozott tervezetet, amely ugyan a nemzetiségi kar létrehozásával látszólag enged a magyaiok jogos követeléseinek, ám lényegében az úgynevezett alternatív iskolák (ezekben az iskolákban a humán tárgyakor, kívül valamennyi tantárgyat szlovák nyelven oktatnának) számára kezdi meg a pedagógusképzési. A szlovákiai magyar politikai pártok, a CSEMADOK, valamint a Szlovákiai Magvar Pedagógusok SzövetségénekVépviseloi június 25-én tiltakoztak az elfogadott tervezet ellen, mert az sem elveiben, sem struktúrájában nem biztosítja a teljes magyar pedagógu sképzést. Tiltakozásuk egyebek mellett a következőket tartalmazza: „ A nemzetiségi kar helyett az iskola négy kajára szórja szét a hallgatókat, amivel a magyar pedagógusképzést az egyes karok és tanszékvezetők kénve-kedvének szolgáltatja ki; a képzést meghatározó legfontosabb kérdésekben (pénzügyek, a hallgatók száma, a képzés nyelve, a tanulmányi szakok meghatározása, a tanárok felvétele stb.) a karnak nincs döntési köre; nem teszi lehetővé, hogy a nemzetiségi karon az anyanyelvi oktatást biztosító szakmai tanszékek jöjjenek létre; nem biztosítja az összes magyar hallgató számára az anyanyelvi képzést; kötelezni kívánja a hallgatókat, hogy államvizsgáikat az államnyelven tegyék le.' Dolník Erzsébet, az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Nemzetiségi Kultúrák Kara körül kialakult legújabb helyzettel kapcsolatban lapunknak nyilatkozva annak az aggodalmának adott hangot, hogy a Pedagógiai Főiskola rektora valószínűleg »kötni fogja az ebet a karóhoz , s ragaszkodni fog ahhoz, hogy az elfogadott tervezet szerint az 19?3-94-es tanévben, tehát már az idén szeptembertől megkezdődjék az oktatás a nemzetiségi kultúrák karán. A kar létrehozására a Nyitrai Pedagógiai Főiskola külön pénzösszeget kapott, ami annál is inkább meglepő, mert a szlovákiai oktatásügy' komoly anyagi gondokkal küzd. Az Együttélés főtitkára szerint teljesen elfogadhatatlan az, hogy a nem szlovák r.emzetiséfű diákok, akik a nemzetiségi ultúrák kajái elvégzik, egy olyan oklevelet kapjanak, amely csak arra jogosítja fel ókét, hogy’ nemzetiségi iskolákban oktathassanak. A szlovák tagozaton végzőknek viszont ez a kitétel nem kerül be az oklevelükbe. Egyelőre azon kívül, hogy tiltakoznak, mást nem igen tehetnek, hiszen a főiskola rektora jogkörétől kifolyólag megteheti azt, hogy oktatókat és az alsó tagozatra készülő pedagógusjelölteket átcsoportosíthatja a nemzetiségi kuítúrák karára. Dolník Erzsébet még felhívta a figyelmet arra, hogy az elfogadott tervezet ellentétben áll a szlovák alkotmány biztosította kisebbségi jogokkal, az EBEE- nek, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogai című dokumentumával és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201. számú határozatival, a szlovákiai magyarok érdekeiről nem is beszélve" Az elfogadott tervezet több helyen utal a nyelvtörvényre, holott az semmi olyant nem tartalmaz, hogy a nemzetiségek képviselői nem tanulhatnak saját anyanyelvükön. Kamoncza Márta
