Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-19 / 8519. szám

vízió. A szombat-vasárnapi déli, illetve a délutáni adáskezdéskor például nemzetközi lapszemle lesz, amely az itthon és külföl­dön megjelenő magyar újságok mellett a világlapok legfonto­sabb híreit ismerteti. A lényeg, hogy a tájékoztatás minél gazda­gabb, sokszínűbb, mindig pon­tos és hiteles legyen. S az ősztől belépő műsorszerkezet áttekint­hető és »megtanulható" lesz. Kétórás, illetve 55 vagy 90 perces sávokra tagolodóik; a néző nagyjából tudja majd, mikor mi­lyen műsorra számíthat. S a hét más-más napjain másféle „cél­zott" rétegekhez szól elsősor­ban: egyik nap inkább közgaz­dasági, a másikon inkább kultu­rális-értelmiségi érdeklődésre koncentrál. És lesznek - a jeles napokon kívül, mint március 15-e, augusztus 20-a, október 23- a - általunk kinevezett „jeles na­pok" is, amikor a hónap váloga­­tottan kiváló műsorait adjuk. A kupaszerdákon például olya­noknak szánt műsorokat közve­títünk, akik kevésbé nézik a meccseket; s azt is figyelembe vesszük, mikor mit sugároz pél­dául a bukaresti adó Műsort' egyeztetni kétféleképpen lehet: vágy egybehangolni, vagy üt­köztetni egymással a hasonló ér­deklődési körű nézőknek szánt műsorokat... Lehetőség szerint ötvözzük majd a kétféle mód­szert.- Szintén „kényesnek" mondott, s a lapokban sokat szellőztetett kérdés: mit jelez előbb Zelnik József lemon­dása, majd Makovecz Imre kiválása a kuratóriumból? *- Semmit nem jelez. Zelnik Jó­zsef a Rt. formában működött Duna Tv igazgatóságának az el­nöke volt. Amikor a kuratórium úgy döntött, hogy az Rt. igazga­tósági tagjait visszahívja, és megnöveli az igazgatóság létszá­mát, Zelnik József az igazgatósá­gi tagságáról is lemondott. így választottak meg engem az Rt. elnökévé is. Makovecz Imre a ti­zenhárom tagból álló kuratóriu­mi tagságáról mondott le; remé­nyeim szerint nem véglegesen. Köztudott, hogy Makoveczet ré­gi jó barátomnak tekintem, és re­mélem, hogy tanácsaival, véle­ményével továbbra is részt vesz a kuratóriumi munkában. Amelynek a napi műsorkészítői tevékenységbe nincs beleszólása: elvi irányító szerepe van, és lét­rehoz utólagos músorértékelő bi­zottságot meg Mrfelügyelóbizottsá­­got. Ebbe a bizottságba a kurató­rium valószínűleg a politikai pártok képviselőit is bevonja; e testületek véleménye ugyancsak fontos visszajelzés lesz a műsor­­szerkesztés és -készítés számára.- Még újabb keletű, s a szakmá­ban nagy föltúnést keltett bírálat: „A magyar film halott... elveszítette pozícióját. A filmgyárat privatizál­ták: eladták a Duna Tv nevű műhol­das társaságnak, amely sok szakem­bert elbocsátott" - nyilatkozta a Li­­dové Noviny című cseh lapnak Os­­car-díjas kollégája és régi barátja. Majd hozzátette: „Feláldozták a 1 szakma infrastruktúráját és részben a kollégáikat is..." Mit szól ehhez?- Legszívesebben semmit: nyilvánvaló végiggondolatlan­­ságokra és csúsztatásokra nincs mit válaszolni. De annyit hozzá­tehetek: az idén januárban for­gattam a Vigyázók dmű játékfil­met, s szakmailag világszínvo­nalú stábbal dolgoztam. Ezek a szakemberek itt vannak, hál'lsten­­nek bármikor össze lehet toborozni ugyanazt a stábot. Másfelől, anya­gi szempontból, az ország mai gazdasági helyzetében az is óri­ási eredmény, hogy akkora ke­retösszeget, amekkora három­­négy évvel ezelőtt a magyar filmgyártás rendelkezésére ál­lott, most is megszavazta a par­lament. Miközben körülöttünk a legtöbb „poszt-szocialista" or­szágban bezárták a filmgyára­kat, szélnek eresztették a szak­embereket, nálunk mégiscsak el­készült 16-17 játékfilm évente. Tavaly a parlament adott plusz 50 millió forintot történelmi do­kumentumfilmekre; az idén 350 milliót történelmi dokumentum- és játékfilmekre. Ha a magyar i filmgyártás általános helyzetéről - „haláláról" - beszélünk, ezeket a tényeket is illik figyelembe venni. Másfelől: a Duna Tv a játékül­­t mes kollégáknak is munkaalkal- i mat teremt; ha egyelőre nem is ' olyan mértékben és mennyiség­ben, ahogyan szeretnénk. A Ma­gyar Televízió sohase akarta vagy tudta olyan módon támogatni a hazai filmgyártást, ahogy az a vi­lágon mindenütt, a nálunk sok­kal gazdagabb országokban is évtizedek óta kialakult gyakor­lat. Kétségtelen, hogy most a já­tékfilmes kollégáknak sem sza­bad arisztokratikusan csak a nagyjátékfilmben gondolkodni; intenzívebben be kellene kap­csolódniuk a televíziós munkák­ba is. Szakmai fórumokon réges­­rég óta mondogatom, hogy ami­kor a Magyar Televízió megala­kult, mi, játékfilmesek stratégiai hibát követtünk el, mert jószerint lenéztük a televíziózást, és nem mértük föl, hogy a fokozatosan kialakult és megmerevedett „két' szomszédvár"állapot tévé és film­gyár között mennyire abszurd és abnormális. Akkor, a hatva­nas évek közepén elszalasztot­tunk egy nagy lehetőséget; lega­lább végre most ideje volna kor­rigálni tévedésünket. Fellininek, mint közismert, nem „derogált" az olasz tévé számára és megbízá­sából leforgatni a Bohócok vagy a Róma dmű remekműveket...- Még konkrétabb szakmai, úgy­nevezett „kényes" ügy volt: tiltako­zó aláírásokat és sajtóvitákat is pro­dukált a Róna utcai zeneterem sor­sa, amely most a Duna Tv hírstú­diójaként szolgál...- A kedden ott tartott népes sajtótájékoztatón mindenki saját szemével is meggyőződhetett róla, hogy a zeneterem - akusz­tikailag - sincs úgymond „tönk­­retéve". Egyik sarkában áll egy szerény díszlet, ahonnan a híre­ket közvetítik, a másik, úgyne­vezett „beszélgetósarokból" egyenes adást lehet sugározni. De bármelyik pillanatban a ze­­' neterem néhány óra alatt az ere­deti formájában visszaállítható. Csakhogy a sorsáért „aggódó" informáriókból kimaradt az a , tény- hogy évek óta alig volt be­vétele, és a zenefelvételekhez Bécsből kelett kölcsönbe meghozatni a digitális technikát, mert a tizenöt évvel ezelőtt fölszerelt rendszere teljesen elavult, korszerűtlen. Pillanatnyilag a zeneterem a Ma­film Kft. egyik legjövedelmezőbb egysége: azelőtti összes bruttó árbevétele 5,1 millió forint volt; j most napi 20 ezer forint bérleti j díjat fizet érte a Duna Tv.- Befejezésül: az egy hónapja ki­nevezett igazgatóság után mikorra 1 áll föl a Duna Tv végleges stábja, és | - tudva' hogy a Magyar Televízió­­ban körülbelül háromezren dolgoz­­j nak - mekkora összlétszámmal?- E pillanatban 93-an dolgoz­nak a Duna Tv-nél, ebből egy­harmadnyi a műsorszerkesztő­­készító-bemondó, kétharmad­nyi a műszaki-gazdasági szak­ember. Utóbbiakkal az adások műszaki-gazdasági személyi bá­­zisa nagyjából véglegesen ki­épült. Most következik a műsor­­szerkesztőségek fölállítása: a tel­jes létszám 150-170 fő körül lesz. Pillanatnyilag itt mindenki „mindenes": párhuzamosan foglalkozik a legkülönfélébb dolgokkal; de őszig kialakulnak a megrendelő, válogató, előre Zsugán István tervező, koncepciózus musor­­szerkesztöségek. S az esedékes műsoridő-bővítés, az érvényes­nek tervezett állandó műsor­rend jelentkezése után, az év utolsó harmadának tapasztalatai alapján lehet majd megítélni, ér­demben megvitatni a Duna Tv A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál válogató bizottsága az 50. jubileumi fesztiválra a magyar filmek közűi Sára Sándor Vigyá­zok című filmjét választotta be a hivatalos programba - tájé­koztatta a Magyar Filmunió Kft. az MTI-t pénteken. A fesztivált 1993. augusztus 31. és szeptember 11. között rendezik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents