Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-19 / 8519. szám

Új Magyarország, 1993. aug. 13

Keiet-Európa fontos partnerünk

A kelet-európai térség a gazdasági stagnálás, a magas infláció, a munkanélküliség és az elszámolási nehézségek ellenére rendkívül fontos szerepet tölt be hazánk külkereskedelmében. Az év első felében a teljes magyar export és az import egynegyedét e régió országaival bonyolítottuk le, a forgalom mintegy 2,5 milliárd dollárt tett ki. Kelet-európai exportunk 18-19 százalékkal csökkent fél év alatt, ez a teljes export 27 százalékos visszaesését alapul véve az átlagnál kedvezőbb. Az öt-hat százalékos importnövekedés a többi országcsoporthoz hasonló - tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap Herényi Lajos, a külgazdasági minisztérium helyettes államtitkára. Mint elmondta, az első hat hónapban hazánk kereskedelmi mérlegének a fizetési mérleget terhelő hiánya 1,3 milliárd dollárt tett ki. A külföldi magyar érdekeltségek száma az első hat hónapban ugyanakkor tovább növekedett, így a kelet-európai országokban ma már körülbelül ezer magyar vegyes vállalat dolgozik.

(Folytatása a 9. oldalon)

(Folytatás az í. oldalról) Kelet-európai partnereink között továbbra is a volt Szovjetunió köztársaságai állnak az első helyen; velük Iá milliárd dollár értékű exportot és importot bonyolítottunk le az év első felében. Ezen belül meghatározó, 80-85 százalékos arányt képviselt Oroszország, ahonnan elsősorban kőolajat, földgázt, vegyi anyagokat, személygépkocsikat, alumíniumot vásároltunk az autóbusz-, vetőmag-kukorica-, gyógyszer-, járműalkatrész- és timföldexport fejében. Az orosz fizetési nehézségek - az export szinten tartása mellett - az ország importjának 50 százalékos csökkenéséhez vezettek, ám az oda irányuló magyar export ennél enyhébb mértékben csőidként - fejtette ki Herényi Lajos. - Ezen belül a gépipari és a fogyasztási cikkek kivitele emelkedett, a mezőgazdasági cikkek exportja viszont, főként a szűkös exportárualap miatt, harminc százalékkal visszaesett.

A moszkvai központi kormányzat ellentételezési gondjai j is szerepet játszanak abban,

! hogy a külgazdasági minisztérium leginkább a volt szovjet tagköztársaságokban fokozta a tevékenységét, ugyanis azok a régiók gyakran kedvezőbb fizetési feltételekkel rendelkeznek. A FAK-tagállamok közül Ukrajna a második legfontosabb partnerünk, amellyel az első félévben 80 millió dolláros exportot és 50 millió dollár értékű importot bonyolítottunk le. A többi köztársaság közül Fehéroroszország, Kazakisztán, Türkménia és Üzbegisztán volt a legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk, 'valamennyiük tízmilliárd dollár feletti magyar export-import forgalmat realizált, alapvetően barterkereskedelem formájában.

A visegrádi országokkal lebonyolított teljes külkereskedelmünk alig valamelyest csökkent.

Igaz, a Lengyelországgal folytatott magyar kereskedelem 150 millió dollár volt az elmúlt hat hónapban, ami tízszázalékos visszaesést jelent, a 180 millió dolláros cseh-magyar áruforgalom és a 160-170 millió dollár között mozgó szlovák-magyar külkereskedelem viszont az előző évi szinten alakult. Megalapozatlanok tehát azon nyilatkozatok, melyek szerint a Csehországgal folytatott kereskedelmünk a nulla szintre csökkent volna - mutatott rá a helyettes államtitkár. - A visegrádi négyek közötti kereskedelmet tovább javíthatja, hogy március elején csatlakoztunk az Európai Szabadkereskedelmi Egyezményhez (EFTA), amelynek következtében az áruforgalom 50 százalékára megszűntek a vámok. Az egyezmény ösztönző hatása ugyanis elsősorban a későbbiében válik majd érezhetővé. Mindezekből világosan kitűnik: szó sincs róla, hogy kormányzati szinten „elhanyagolták" volna a régión belüli kapcsolatokat.

Románia volt az első félévben a magyar export kilencedik legfontosabb célországa. Délkeleti szomszédunkba hozzávetőleg százmillió dollár értékű árut szállítottunk, de az is figyelemre méltó eredmény, hogy ebben az országban alakult a legtöbb külföldi magyar vegyes vállalat.

A Kis-Jugoszláviába irányuló magyar export az embargó hatására gyakorlatilag megszűnt. A tranzitgondok miatt a Macedóniával, Bulgáriával és Albániával lebonyolított kereskedelmünk is érezhetően visszaesett. Szlovéniai exportunk viszonfy^ _ első félévben meghaladta a 60 millió dollárt, és az onnan származó importunk is 30 millió dolláros nagyságrendbe esett. A kapcsolatok további javítása érdekében a hazai gazdasági diplomácia irányítói szlovén-magyar szabadkereskedelmi megállapodás

létrehozásán dolgoznak. A háborús helyzet dacára a Horvátországba irányuló magyar kivitel is növekedett az elmúlt hat hónapban, elérte a 40-45 millió dollárt.

Az év második felében a magyar külkereskedelem adatai kismértékben javulhatnak, alap- j vető változásokra azonban nem számíthatunk - húzta alá Berényi Lajos. - Az export fokozását részint olyan belső okok gátolják, mint a szűkös exportáru - alap. A külgazdasági minisztérium ugyanakkor a saját eszközeinek felhasználásával - pédául a Kereskedelemfejlesztési Alap és a növekvő számú kereskedelmi képviseletek munkája révén - fokozott erőfeszítéseket tesz a kivitel bővítése érdekében.

A külkereskedelmi engedélyeztetés tapasztalatairól szólva a helyettes államtitkár elmondta: jelenleg hazánkban az import 90 százaléka és az export 65 százaléka liberalizált. A fogyasztási cikkek esetében úgynevezett globálkvótákat akalmaznak - ennek keretében eddig mintegy 750 millió dolláros forgalomra adott ki engedélyeket a minisztérium, elsősorban papír, műtrágya, cement, hengerelt áruk és bőráruk vásárlására. Az importkorlátozást alapvetően piacvédelmi szempontok indokolják, zömmel kelet-európai termékekkel szemben.

Ezenkívül összesen 160 ezer darab személygépkocsi behozatalát tette lehetővé a külgazdasági tárca - igaz, a második félévre vonatkozó 80 ezres keretnek kevesebb ^ print a felét vették , jgénybe Ji. gépkocsién portőrök. Hazánk, az idén először, személygépkocsi-exportőrként is megjelent a nemzetközi piacon: 15-16 millió dollár értékben szállítottak a hazai exportőrök új és használt gépkocsikat - főként kelet-európai partnereiknek.

(dóczy)