Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-16 / 8517. (8518.) szám

i.í

i

(Folytatás a: I. oldalról) Tervezik, hogy informalív adásaikat a Kárpát-medence térségében élő népek nyelvére is lefordítják, különös tekintettel azokra a nézőikre (románokra, ukránokra), akik még ma is liíréliségben szem ednek. Szombati és vasárnapi adá' saik is bővülnek - hallhattuk a sajtótájékoztatón. A hét végi programjukban vallásos adásokkal. távoktató műsorokkal, gyermek- és ifjúsági filmekkel, szórakoztató műsorokkal és nagyfilmek vetítésével járnak a nézők kedvébe: becslések és romániai felmérések szerint másfél millió embernek idehaza, egymilliónak a határokon túl.

Külön hangsúlyt fektetnek az oktatási programokra, részben ezekkel kísérlik meg helyettesíteni a magyar ajkú pedagógusokat Erdélyben. Ezen a vidéken ugyanis Csoóri Sándor friss értesülései szerint 860 tanár hiányzik a katedrákról. Új műsorrendjük életbe lépésével reklámtevékenységet is folytatnak. A reklámok fejében 1 azonban csakis ismeretterjesz! tő sorozatokat fogadnak el. A I reklám egyébként 3-4 százaj léknál többet nem vehet el a j Duna rv-től.

Műsoridejük százalékos megoszlásáról megtudtuk, a jövőben programjaik 33 százalékát töltik meg filmekkel, 27,28 százalékát hírekkel. Nyolc százalék szól a fiataloknak, három a gazdasági témáé, kettő a valí lásé, ugyancsak kettő a szórakoztató programoké. Reményeik szerint 2-2,5 százalékban sportműsorokkal jelentkeznek.

1 Az újságírók kérdéseire elmondták, hogy az MTV-vel való viszonyuk kielégítő, bár olykor nem minden feszültségtől mentes. Közös rendezvényük a Ki mit tud? Naltlik Gábor alelnök szerint e műsor költségeinek a két intézmény között kétharmad-egyharmad arányban kellene megoszlani. Viták után végül az cgynyolcad-hétnyolcados arányban állapodtak meg. Sára Sándor szerint egyébként is vannak olyan műsorok, amelyekért nem illendő pénzt kérnie a Magyar Televíziónak (Ilyen a március 15-i, augusztus 20-i ünnepi közvetítés). Általában pedig 1800 forintot fizetnek percenként a Magyar Televízió produkcióiért.

A Magyar Nemzet kérdésére: milyen megfontolások szerint választják ki partnereiket a szinte gomba módra szaporodó televíziós vállalkozások közül, a Duna tv vezetői (Sára Sándor mellett foglalt helyet Lugosi László filmrendező és Halták Gábor az Országos Széchényi Könyvtár videotárának vezetője) elmondták, hogy a Duna tv hefogadó, válogató és megrendelő intézmény. Az ajlajukon kopogtató televíziós kft.-k közül azokkal hajlandók együttműködni, amelyek nívós ajánlatokkal jelentkeznek. Ugyancsak a Magyar Nemzet kérdésére terítékre kerüli a Duna tv kuratóriumának az „újfelállásban" elfoglalt helye és szerepe. Sára Sándor elmondta, hogy a kuratórium eztán eszmei, irányító, illetve tanácsadó jelleggel dolgozik a vezetőség mellett, az egyes műsorok elkészítésével nem foglalkozik. Kíváncsiskodásunkra, hogy igaze a hír, amely szerint Makovecz Imre kivált a Duna rí kuratóriumából, Sára Sándor (a nemrégiben sugárzott nagy sikerű, kétrészes Makovecz-portré rendezője) azt válaszolta: igaz a hír, de reménykedik benne, hogy barátja még megmásítja ezt a lépését.

Ha bármilyen forrásból pénzt tudnak szerezni, megpróbálják támogatni a nemzeti filmgyártást - hangzott el a tájékoztató további szakaszában. Reklámbevételek kedvéért azonban nem mondanak le színvonalas programjaikról. Értékközvetítő szerepüket hangsúlyozták a Duna tv vezetői akkor is, amikor az újságírók közül egyesek a műholdas magyar program politikai terveiről faggatóztak, azaz arra voltak kíváncsiak, mi módon veszi ki részét a választási küzdelemből a Duna tv. Nem politikai csatározásra szegődtünk - mondta Sára Sándor. Ennek a kifejeződése az is, hogy műsorzáráskor nem hírekkel, politikai közlendőkkel búcsúznak a nézőktől, hanem verssel. A naphoz, az alkalomhoz illő költeménnyel.

Arra a kérdésre pedig, hogy vajon nem illúzió-e hosszú távú terseket fölvázolni a Duna rí-nek, hiszen egy majdani kormány nem biztos, hogy támogatja őket, az a válasz érkezett: nem tartják valószínűnek, hogy valaha is olyan kormány kerül az ország élére, amely nem tartja fontosnak a határokon túli magyarok tájékoztatását.

(lőcsei)