Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-16 / 8517. (8518.) szám
Magyar Nemzet, 1993. aug. 11. A belföldi államadósság nem az elmúlt három év bűne A belföldi államadósság növekedésének számottevő része nem az elmúlt három év többletköltekezésének következménye, hanem a korábbi költségvetési finanszírozási gyakorlaté. Ehhez további tételként hozzájárul, hogy a piacgazdasági átmenet kapcsán a korábban rejtve maradt állami tehervállalás is megjelenik az adósságállományban. Mindezt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese közölte az A/77-vcl annak kapcsán, hogy a hírügynökség vasárnap anyagot jelentetett meg a belföldi államadósság jelentős növekedéséről. Kovács Álmos hangsúlyozta, hogy az államháztartás összes belföldi adósságának csaknem 80 százalékát olyan tételek adják, amelyek a múltbeli költségvetési tartozások összegeként alakultak ki és az 1990 előtti költségvetési hiányok finanszírozásának eredményeként merültek fel. Tény, hogy 1990- ben a belföldi államadósság még 1374,5 milliárd forint volt, ami a GDP-nek 67,9 százalékát teszi ki. Az adósság 1991- ben 1760 milliárd forintra, a GDP 81,6 százalékára növekedett, a múlt év végén pedig 2197,3 milliárd forint volt, ami a GDP 80 százalékát jelenti. (Folytatás a 9. oldalon) (Folytatás az I. oldalról) A növekmény egy év alatt 437.3 milliárd forintra rúgott. Ebből azonban 111 milliárd forint árfolyamveszteségként keletkezett. Arról van szó, hogy a korábbi években a Magyar Nemzeti Bank automatikusan meghitelezte a költségvetést. Az MNB azonban e hitelek fedezetét külföldi kölcsönökkel biztosította, így lényegében 1990 előtt a költségvetési hiányokat Magyarországon áttételesen, de külföldi kölcsönökkel finanszírozták. A külföldi pénznemben felvett kölcsönök forintra átszámolva a leértékelések következtében folyamatosan növekednek. E növekmény 1992-ben 111 milliárd forint volt. Ugyancsak ebben az évben 129,8 milliárd forintot tett ki a piacgazdaságra való átmenet miatti állami tehenállalás. így e két léteit - vagyis az árfolyamveszteséget és a piacgazdaságra való átmenet költségeit - leszámolva derül ki, hogy valójában a belföldi államadósság a költségvetési hiány növekedése nyomán mintegy 190 milliárd forinttal bővült. Az így kialakult 2197,3 milliárd forintos belföldi államadósságban 815,6 milliárd forintot tesznek ki az államháztartási hiányok összegeként 1990-ig keletkezett MNB-vcl szembeni hiteltartozások. Ennél valamivel nagyobb tétel az árfolyamváltozások hatása, amely az adósságállományt 888,9 milliárd forinttal növeli. Ezzel azonban kevesebb lehetne az állomány akkor, ha korábban csak a belföldről finanszírozták volna az államadósságot. A piacgazdasági átmenettel kapcsolatos államadósságnövekedés 159,8 milliárd forinttal növelte az adósságot. Az államháztartás összes belföldi adóssága lényegében olyan szám, amely a számviteli elszámolások alapján alakul ki. Közgazdaságilag azonban megfoghatóbb a jegybanki és költségvetési mérlegek összevonásával kialakuló konszolidált adósság. Ez ugyanis azt mutatja, hogy az állam összesen mennyivel tartozik a belföldi és külföldi hitelezőknek. Ez az összeg 1990-ben 1260 milliárd forint volt, mégpedig úgy, hogy a belföldi tartozások 74 milliárd forintot, a külföldi tartozások pedig 1185 milliárd forintot tettek ki. A konszolidált adósság 1992-ben elérte az 1919,5 milliárd forintot, ami a GDP 69 százalékát jelenti. Ebben az összegben a külfölddel szembeni tartozások 1564 milliárd forinttal, a belföldi tartozások pedig 355,4 milliárd forinttal szerepelnek. Mindez bruttó adósságállományt jelent, amiből a tisztánlátás érdekében érdemes levonni az állam követeléseit, és így alakul ki a nettó adósságállomány. Ez lényegesen kisebb, 1992-ben 961,2 milliárd forint volt. A közgazdasági elemzés szempontjából lényeges az is, hogy az államadóssággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése milyen terheket ró az országra. Ezeket a terheket a jegybank és a költségvetés által a belföldi gazdasági szereplőknek és a külföldnek kifizetett kamat mutatja. A múlt esztendőben az adósságszolgálattal kapcsolatos nettó kamatfizetés 146,5 milliárd forint volt. Ebből 113,1 milliárd forintot a külföldi hitelek kamatai után kellett kifizetni, 33,4 milliárd forint pedig a belföldi tartozások kamatköltsége volt. Kétségtelenül jelentősek az adósságterhek, mivel ezek nélkül a nagymértékben deficites költségvetés löbbé-kevésbé egyensúlyban lenne.
