Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-16 / 8517. (8518.) szám
Népszabadság, 1993. aug. 11 Vezet a Fidesz, lendületben az MSZP ÖN MELYIK PÁRTRA SZAVAZNA? (A válaszok százalékos megoszlása az összes választókorú megkérdezett körében, illetve a pártot választók körében) MDF SZDSZ FKGP MSZP Fidesz KDNP MSZMP Vállalkozók egyéb bizonytalan, nem ______________ __ Pártja pártok szavazna Mondd, te kit választanál? A júliusi közvélemény-kutatási adatok a 4. oldalon A Szonda Ipsos havi rendszerességgel végez a pártrokonszenvekkel és -ellenszenvekkel kapcsolatos közvélemény-kutatásokat az ország választokom lakosságát reprezentáló, minden alkalommal más-más ezer (esetenként kétezer) fő megkérdezésével. A vizsgált személyeket a statisztikai véletlenen alapuló eljárással választottuk ki, úgy, hogy életkor, lakóhely és nemek szerinti összetételük megfeleljen az országos arányoknak. így minden felnőtt, állandó lakóhellyel rendelkező (és ott elérhető) magyar állampolgárnak egyenlő esélye volt a mintába kerülésre. Ezért az interjúalanyok egyéb jellemzők (pl. telefonellátottság, a politika iránti érdeklődés) szerinti összetétele is nagy valószínűséggel jól közelíti a valóságot. A pártok rokonszenvlistáját a különböző forrásokból származó közvélemény-kutatási adatok szerint már több mint két éve a Fidesz vezeti. A legfrissebb - július 6-26. között végzett - vizsgálat nagy kérdése az volt, hogy az elmúlt hónapban regisztrált jelentős (mintegy hatszázalékos) csökkenés után hogyan alakulnak a Fideszre leadott „voksok”. Júliusi adatainkból úgy tűnik, a megtorpanás átmeneti volt, és a párt pillanatnyi támogatottsága (25 százalék) ismét megközelíti a májusban mért értéket. Egyébként a pártok iránti „rokonszenvtérkép” csaknem minden vonatkozásában visszatért a két hónappal ezelőtti állapothoz. Ez alól az MSZP támogatottsága jelenti az egyetlen kivételt, amely az utóbbi napokban lassan, de kitartóan araszol felfelé, és mostanra elérte az összes megkérdezett 15 százalékát kitevő arányt. Az SZDSZ szavazóbázisa a múlt havi négyszázalékos növekedés után most ugyanennyivel csökkent, jelenleg ismét hat százalék. (A két liberális párt szavazatarányaiban megfigyelhető ellentétes irányú ingamozgás talán a „székházbotránnyal” függhet össze.) A jelenlegi kormánykoalíció pártjaival rokonszenvezők aránya már hosszú idő óta gyakorlatilag változatlan. A parlamenten kívüli szervezetek közül pillanatnyilag a Munkáspárt és a Vállalkozók Pártja került föl a legalább kétszázalékos eredményt elérő pártok listájára, sőt a Munkáspárt támogatottsági aránya a parlamentbe jutáshoz jelenleg szükséges négyszázalékos határ körül mozog. A pártrokonszenvekkel és -ellenszenvekkel foglalkozó kutatások természetesen nem korlátozódnak a „Most vasárnap ön melyik pártra szavazna?” kérdésre. Azt is rendszeresen megkérdezzük interjúalanyainktól, hogy az elsőként említett párton kívül - ha van ilyen - melyikre adná még szívesen szavazatát, illetve melyik az a párt, amelyikre semmiképpen nem szavazna egy adott partról nemcsak az*. tudhatjuk meg, hogy hányái szavaznának rá, hanem azt is. hogy hányán tartoznak á pán tágabb „holdudvarába", hányán gondolkodnak róla eleve elutasítóan, illetve mekkora a párt iránt „közömbösek" aranya, vagyis akik semmilyen - sem pozitív, sem negativ - értelemben nem említik a párt nevét. (Lásd a pártok ,.színképéről” készült ábránkat.) A Fidesz, illetne az MDF az a két párt, amelyhez a legtöbben viszonyulnak - igaz. más-más előjellel -, és aránylag kevesen maradnak irántuk közömbösek. Érdemes megfigyelni, hogy a két legnagyobb parlamenti párt, az MDF és az SZDSZ színképe - bár szavazóbázisuk nagysága teljesen azonos - jelentősen eltér egymástól. Az SZDSZ valamivel több „tartalékszavazattal" számolhat, míg az MDF-et sokkal többen sorolják a szóba sem jöhető alternatívába. Másfelől, az SZDSZ (és a KDNP) mozgatja meg a legkevésbé a kedélyeket, hiszen itt a legszélesebb a „fehér sáv”, vagyis e pártokról a kérdezettek túlnyomó része semmilyen vonatkozásban nem tesz említést. Az ábrán természetesen azok válaszait (pontosabban: válaszhiányát) is feltüntettük, akik egyáltalán nem akarnak elmenni szavazni (21'. százalék). A határozatlan választópolgárok aránya egyébként az 1990-es választások óta most először csökkent 30 százalék alá. A PÁRTOK „SZÍNKÉPE” (százalékos magoszlások az őaazaa magkárdazstt körébén) alaósortjan ra szavazna □ nőm amlftl másodsorban rá szavazna ssmmlképp asm szavazna rá
