Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-02 / 8509. szám
Népszabadság, 1993.7.28 Ma már túl drága a magyar munkaerő Javuló cserearányok, romló bérmunka, késedelmes fizetés Az elmúlt hat hónapban 3-4 százalékkal javult a magyar külkereskedelem cserearány-mutatója, ám jelentősen visszaesett a bérmunka mennyisége. Ez utóbbi oka, hogy Keiet-Közép-Európában nálunk a legdrágább a munkaerő. Ka a kormány továbbra sem tesz érdemi intézkedéseket a kivitel finanszírozásának javítására, az idén csupán 8,5 -8,7 milliárd dollár lesz az export értéke, a tavalyi 10,7 milliárd dollárral szemben - állítják a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. Köztudott, hogy az export egyszázalékos visszaesése a GDP 0,3 százalékos csökkenését vonja maga után. Ennek alapján számítani lehet arra, hogy a hazai GDP csökkenése az idén hétszázalékos lesz - nyilatkozta lapunknak Szatmári Tamás, az NGKM főosztályvezetője. Az elmúlt fél évben a becslések szerint három-négy százalékkal javult a magyar külkereskedelem cserearány-mutatója. Az év-első felében húsz százalékkal csökkent a kivitel, ami azt jelenti, hogy erősen megrostálódott az exportőrök köre, s valószínűleg csak az igazán versenyképesek tudtak talpon maradni. Erre utal, hogy miközben a világexport átlagos áremelkedése egyszázalékos volt, a mieink 1,6 százalékkal növelték áraikat. Az importőrök árnyeresége is javult, hiszen a liberalizáció miatt ma roár mód van a válogatásra. A bérmunka viszont idén a tavalyi azonos időszak forgalmának felére esett vissza. Az NGKM főosztályvezetője a német statisztikát idézve bizonyítja, hogy a külföldiek számára ma már túl drága a magyar munkaerő. A hazai bérköltség átlagosan 403 márkának felel meg, s ehhez hozzá kell még adni 259 márkányi adót és járulékot. Ez összesen 662 márka. A cseheknél ugyanez 401 márka, a lengyeleknél 367, a románoknál 188. a bolgároknál 173, az oroszoknál pedig 95 márka (ők a legolcsóbbak Kelet-Közép-Európában.) A minisztériumban felfigyeltek rá, hogy a bérmunkára behozott anyagok mennyisége jóval nagyobb, mint a partnerhez visszaküldött készáruexporté. Tételes vizsgálatot kértek a Vám- és Pénzügyőrségtől, ahol még nem végeztek ezzel, mert a mintegy ötszázezer tétel átnézésére nincs kapacitásuk. Pedig a 6, 12 vagy 24 hónapra vámelőjegyzésbe vett cégek - jó esetben - csak utólag fizetik meg a vámot és az áfát, ha a behozott anyagokat belföldön értékesítik. Ez viszont nagy veszteséget okoz a költségvetésnek. R. Zs.
