Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-13 / 8517. szám
Beszélő, 1993.8.7 45 Civil a kényszerpályán Beszélgetés Lévai Katalinnal és Széman Zsuzsával ■ • i~ ■ •- . rág.* ■ ■ .vt «L S .. * •• ' •J-* /-.v -1932-hen Magyarországon 14 365 'egyesület működött csaknem. hárommüió tagged. A nyolcvanas évek dején negyedennyi, 1991 ászén tizenegyezer. Ekkor a bíróságok napi 80-90 új bejelentést regisztráltak, s az alapítványok, társadalmi és érdekvédelmi szerve^ zetét együttes száma 1992 közepére már meghaladta a húszezret' Az alapítvány mint jogi intézmény 1949 és 1987’kozott nem létezett Az újraengedüyezés után két évvel 400, négy évvel 6000 (!) alapítvány tevékenykedett Új szereplők özönlöttek be a szociálpolitikába, az önkéntes, ázni szerveződésé, az úgynevezett voluntáris szervezetéi szerepe meghatározóvá vált. 1991 tavaszán a Szonda lpsos megkérdezett 1500 orvost és egészségügyi alkalmazottat, hogy máy szervezetéi segítségé érzékelték közvetlenül munkájuk, illetve munkahelyük támogatásában. A megkérdezettek 26 százaléka említette a legnagyobbra nőtt voluntáris szervezetet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, négyszer annyian, mint a nemrég még egyeduralkodó Magyar Vöröskeresztet, nyolcszor annyian, mint az önkormányzatokat, és tizenegyszer annyian, mint a szakszervezeteket. A Soros-alapítványt többen említetté (3 százalék), mini a hagyományos egyházakat (27 százalék), és a hagyományosaktól alig mamátok él az új egyházak (2,1 százalék). Lévai Katalin és Széman Zsuzsa nemrég megjelent könyve, a Társadalmi trigonometria (Sdentia Humana, Budapest, 1993) arról szól, hogy mennyire működik és mennyire nem működik a nyugati típusú munkamegosztás az állam és a hirtelen nőtt dvü szféra között. A szerzőké a szó. hogy az állam ezekhez a feladatokhoz hozzárendeli a megfelelő összegeket, ezeket - Németországban például - pályázat útján el lehet nyerni. Az állam ezeknek a feladatoknak az ellátására szerződik a civil szervezetekkel. Van tehát állami ellenőrzés, szakmai kontroll és normatív finanszírozás. - . Beszélő; Ha szabad megjegyeznem: azok az államok, amelyek ezt így csinálják, kicsit gazdagabbak, mint a miénk. . ’ '* L. Kj Nálunk viszont az állam a legnagyobb tőkés. Itt nem a pénz mennyiségéről, hanem a finanszírozás rendszeréről van szó. Az állam bizonyos mértékben ellenérdekelt a voluntáris szektor sikeres működésében, és ellenérdekelt az önkormányzatok sikeres működésében, mivel ezek többsége az ellenzék kezében van. Az állam a feladatok egyre nagyobb részét lenyomja az önkormányzatokhoz, a pénz egyre nagyobb részét pedig fönntartja magánál. Az önkormányzatoknak nemigen van más lehetőségük, mint hogy mindenből a minimumot nyújtsák, és még lejjebb tolják a feladatokat az egyes körzetekben működő kicsi intézményekhez, családsegítőkhöz, hajléktalanszállókhoz. Beszélő: Azt értem, hogy a kormány utálja az önkormányzatokat, mert nem az 6 kezében vannak, de miért utálja az alapítványokat? L Kj Mert azok sem az ő kezében vannak. Egészen másfajta szemléletet, gondolkodásmódot, cselekvési stílust képviselnek ahhoz képiest, ami nálunk megszokott, és ami a mai szociálpolitikában tovább éL Széman Zsuzsa: Az állam azt mondja, hogy szerveződjetek csak, ti civil szervezetek, én nem gátollak benneteket, mint az előző rendszer, van bajom elég, vállaljatok át belőle, amennyit csak tudtok. Az állam tehát beleegyezését adja, csak garanciákat nem ad. Nem ad törvényi garandát és pénzügyi garanciát Hiányzik az úgynevezett nonprofit törvény, és hiányzik a normatív finanszírozás. Még az egyébként kiemelten kezelt Vöröskereszt forrásainak is csak a harmada származik állami forrásokból, s ez is több mint a tízszerese annak, amit a sokkal nagyobb méretekben tevékenykedő Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak megszavazott az Országgyűlés. A szociális szférában a legfontosabb dvil szervezetek tevékenysé-' ge döntő mértékben külföldi adományokra épül. A feladat le van tolva Lévai Katalin: Az állam és a voluntáris szervezetek közötti normális munkamegosztás nem az, hogy a civil szervezetek az általuk feltárt esetleges forrásokból működtetnek alapvető iraviális intézményeket, szeretetotthonokat, ingyenkonyhákat, hajléktalanotthonokat stb., hanem az, Ágy a bőröndben Beszélő: És a Máltai Szeretetszolgálat? Az MMSZ és vezetői. Kozma Imre atya és Csilla von Boeselager ott állnak a kormányideológia kirakatában. Csilla von Boeselágert nemzeti hősként ünnepelték a Magyarok Világtalálkozóján... Sz. Zsj A hivatalos egyház 1987-88 táján egyáltalán nem ölelte keblére a máltaiakat. Csilla von Boeselager el is mondta, hogy amikor annak idején segítséget kért Paskai Lászlótól, hogy különféle egészségügyi berendezéseket - intenzív ágyakat, lélegeztetőgépeket, ultrahangkészülékeket stb. - hozhasson be az országba, akkor azt a választ kapta, hogy hozza be őket magánpoggyászként a bőröndjében. Az a nyitott és rugalmas cselekvési stílus, ami az MMSZ-t jellemzi, nem igazán illeszkedett a katolikus egyház gyakorlatához. A rendszerváltás előtt csak hosszú harcok után és komoly német nyomásra fogadták d a máltaiakat úgy-ahogy. Később az önkormányzatok részben éppen azért idegenkedtek tőlük, mert az a kép élt bennük, hogy az MMSZ a kormány köreihez tartozik.
