Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-13 / 8517. szám

Beszélő, 1993.8.7 45 Civil a kényszerpályán Beszélgetés Lévai Katalinnal és Széman Zsuzsával ■ • i~ ■ •- . rág.* ■ ■ .vt «L S .. * •• ' •J-* /-.v -1932-hen Magyarországon 14 365 'egyesület működött csaknem. hárommüió tagged. A nyolcvanas évek dején negyedennyi, 1991 ászén tizenegyezer. Ekkor a bíróságok napi 80-90 új bejelentést regisztráltak, s az alapítványok, társadalmi és érdekvédelmi szerve^ zetét együttes száma 1992 közepére már meghaladta a húszezret' Az alapítvány mint jogi intézmény 1949 és 1987’kozott nem léte­zett Az újraengedüyezés után két évvel 400, négy évvel 6000 (!) alapítvány tevékenykedett Új szereplők özönlöttek be a szociálpoli­tikába, az önkéntes, ázni szerveződésé, az úgynevezett voluntáris szervezetéi szerepe meghatározóvá vált. 1991 tavaszán a Szonda lpsos megkérdezett 1500 orvost és egészségügyi alkalmazottat, hogy máy szervezetéi segítségé érzékelték közvetlenül munkájuk, illetve munkahelyük támogatásában. A megkérdezettek 26 százalé­ka említette a legnagyobbra nőtt voluntáris szervezetet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, négyszer annyian, mint a nemrég még egyeduralkodó Magyar Vöröskeresztet, nyolcszor annyian, mint az önkormányzatokat, és tizenegyszer annyian, mint a szakszervezete­ket. A Soros-alapítványt többen említetté (3 százalék), mini a ha­gyományos egyházakat (27 százalék), és a hagyományosaktól alig mamátok él az új egyházak (2,1 százalék). Lévai Katalin és Széman Zsuzsa nemrég megjelent könyve, a Társadalmi trigonometria (Sdentia Humana, Budapest, 1993) arról szól, hogy mennyire mű­ködik és mennyire nem működik a nyugati típusú munkamegosztás az állam és a hirtelen nőtt dvü szféra között. A szerzőké a szó. hogy az állam ezekhez a feladatokhoz hozzárendeli a megfelelő összegeket, ezeket - Németországban például - pályázat útján el lehet nyerni. Az állam ezeknek a felada­toknak az ellátására szerződik a civil szervezetekkel. Van tehát állami ellenőrzés, szakmai kontroll és normatív fi­nanszírozás. - . Beszélő; Ha szabad megjegyeznem: azok az államok, amelyek ezt így csinálják, kicsit gazdagabbak, mint a miénk. . ’ '* L. Kj Nálunk viszont az állam a legnagyobb tőkés. Itt nem a pénz mennyiségéről, hanem a finanszírozás rend­szeréről van szó. Az állam bizonyos mértékben ellenérde­kelt a voluntáris szektor sikeres működésében, és ellenér­dekelt az önkormányzatok sikeres működésében, mivel ezek többsége az ellenzék kezében van. Az állam a felada­tok egyre nagyobb részét lenyomja az önkormányzatok­hoz, a pénz egyre nagyobb részét pedig fönntartja magá­nál. Az önkormányzatoknak nemigen van más lehetősé­gük, mint hogy mindenből a minimumot nyújtsák, és még lejjebb tolják a feladatokat az egyes körzetekben mű­ködő kicsi intézményekhez, családsegítőkhöz, hajlékta­lanszállókhoz. Beszélő: Azt értem, hogy a kormány utálja az önkor­mányzatokat, mert nem az 6 kezében vannak, de miért utálja az alapítványokat? L Kj Mert azok sem az ő kezében vannak. Egészen másfajta szemléletet, gondolkodásmódot, cselekvési stí­lust képviselnek ahhoz képiest, ami nálunk megszokott, és ami a mai szociálpolitikában tovább éL Széman Zsuzsa: Az állam azt mondja, hogy szerveződ­jetek csak, ti civil szervezetek, én nem gátollak bennete­ket, mint az előző rendszer, van bajom elég, vállaljatok át belőle, amennyit csak tudtok. Az állam tehát beleegyezé­sét adja, csak garanciákat nem ad. Nem ad törvényi ga­­randát és pénzügyi garanciát Hiányzik az úgynevezett nonprofit törvény, és hiányzik a normatív finanszírozás. Még az egyébként kiemelten kezelt Vöröskereszt forrásai­nak is csak a harmada származik állami forrásokból, s ez is több mint a tízszerese annak, amit a sokkal nagyobb méretekben tevékenykedő Magyar Máltai Szere­tetszolgálatnak megszavazott az Országgyűlés. A szociá­lis szférában a legfontosabb dvil szervezetek tevékenysé-' ge döntő mértékben külföldi adományokra épül. A feladat le van tolva Lévai Katalin: Az állam és a voluntáris szervezetek kö­zötti normális munkamegosztás nem az, hogy a civil szer­vezetek az általuk feltárt esetleges forrásokból működtet­nek alapvető iraviális intézményeket, szeretetotthonokat, ingyenkonyhákat, hajléktalanotthonokat stb., hanem az, Ágy a bőröndben Beszélő: És a Máltai Szeretetszolgálat? Az MMSZ és vezetői. Kozma Imre atya és Csilla von Boeselager ott állnak a kormányideológia kirakatában. Csilla von Boe­­selágert nemzeti hősként ünnepelték a Magyarok Világ­­találkozóján... Sz. Zsj A hivatalos egyház 1987-88 táján egyáltalán nem ölelte keblére a máltaiakat. Csilla von Boeselager el is mondta, hogy amikor annak idején segítséget kért Paskai Lászlótól, hogy különféle egészségügyi berendezéseket - intenzív ágyakat, lélegeztetőgépeket, ultrahangkészülé­keket stb. - hozhasson be az országba, akkor azt a választ kapta, hogy hozza be őket magánpoggyászként a bőrönd­jében. Az a nyitott és rugalmas cselekvési stílus, ami az MMSZ-t jellemzi, nem igazán illeszkedett a katolikus egy­ház gyakorlatához. A rendszerváltás előtt csak hosszú harcok után és komoly német nyomásra fogadták d a máltaiakat úgy-ahogy. Később az önkormányzatok rész­ben éppen azért idegenkedtek tőlük, mert az a kép élt bennük, hogy az MMSZ a kormány köreihez tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents