Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-13 / 8517. szám
/.f ^ kiskőszegi pap hagyta el híveit, miután elhurcolták és megkínozták. 1992 tavaszára több mint 40 ezer horvát és magyar menekült el. A győztes szerb hatalom 8 ezer szerbet telepített be az elhagyott házakba... A knini székhelyű Krajinai Szerb Köztársaság kikiáltása után, amelyhez a pélmonostori központú szerb körzet is csatlakozott, 1992 tavaszától őszig a Drávaszögben az új hatalom etnikai tisztogatásba kezdett. Célja a nemzetiségi arányok megváltoztatása, az addigi 25 7r-os szerb arány túlsúlyba kerülése, boszniai és horvátországi menekült szerbek betelepítésével. Ehhez azonban hely kellett. Rendszeressé vált a magyarok és horvátok minden ok nélküli bántalmazása, megfélemlítése. A cselnikek vérszemet kaplak, éjszakánként fegyverropogással szórakoztatták a magyar és a vegyes lakosságú falvak népét. Belövöldöztek a házakba. Csúzán, Vörösmanon, Kopácson álarcos csetnikek fosztogatták és bántalmazták a főként idősebb magyarokat. A kitartókat, a tétovázókat e harcosok a legkülönbözőbb eszközökkel igyekeztek távozásra bírni. Kedvelt módszerük, hogy a hadizsákmánynak kiszemelt jnagyur vagy horvát porta les élszekrényébe géppel írt felszólítást dobnak, hogy meddig hagyják el a házukat, különben halál vár rájuk. Máskor a felszólítást féltéglára kötözve a csukott ablakon keresztül hajították a lakásokba. A felszólítottak közül csak igen kevesen vállalták a maradást, amely to\ ábbi zaklatást, rettegést, életveszélyt hozott rájuk. Az elhagyott házakat, lakásokat, hétvégi nyaralókat szervezetlen és módszeresen rabolták ki az új hatalom képviselői és fegyveres szabadcsapatai. A kijárási tilalom rájuk nem vonatkozott, így a zsákmányolt “áruval" megrakott gépkocsijaik akadály nélkül jutottak és jutnak célba. A hadizsákmány egy részét még ma is a Dunán motorcsónakkal viszik át a vajdasági (szerbiai) oldalra. Kelet-Szlavónia egyes vidékein 1992 tavaszára már befejezték az etnikai tisztogatást. Áprilisban Kórógyon mintegy 850 szerb család betelepítését kezdték meg az elűzött magyarok házaiba, akik ekkor a zánkai menekülttáborban éltek, s csak 54 idős magyar maradt a faluban. A falunak új nevet adtak, Kórógy helyett a helységnévtáblára azt írták: Srpska Palaca, vagyis Szerb Pataca. 1992 áprilisában úgy tűnt. hogy az ENSZ-csapatok ilrávaszögi bevonulásával véget érnek a még szülőföldjükön maradt horvátok és magyarok megpróbáltatásai. Hamarosan kiderült, hogy a helyzet mit sem változott. Bár Horvátország által is aláírt dokumentum értelmében — ez alapján léphettek a területre az ENSZ erői — a Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában a közigazgatás horvát marad, a kéksisakosok ezt nem tudták érvényesíteni. Ekkorra ugyanis a szerb adminisztráció már berendezkedett, és kénytelenek voltak vele egy üttműködni. A helyzet paradoxá vált: 1992 tavaszától már az ENSZ-katonák segítségével és asszisztálásával folytatódott a magyarok és hon átok menekülése'. aki segítséget kért tőlük, azt elkísérték a magyar határig. Közben azonban szabad kezel adtak a szerbeknek, mondván, az emberek szabad áramlását nem akadályozhatják meg. így az ENSZ-katonák és a szerb milícia által ellenőrzött kiskőszegi Dima-liídon — ez köti össze egyetlen kapocsként a Drávaszöget és a Vajdaságot —zavartalanul folytatódhatott a szerbek betelepítése a Drávasziigbe. 1992 végére az ideköltözött szerbek száma meghaladta a 30 ezret, s így *— ENSZ segítséggel — tovább folyt az etnikai tisztogatás. A szerbek aránya a korábbi 25 rir-ról a Drávaszögben mintegy 70 c/c-ra növekedett így történhetett meg, hogy 1992 júliusáig a megszállás egy év e alatt a Drávaszögben és Szlavóniában 122 ártatlan polgári személyt vertek agyon a szerb fegyveresek, s számos embert megkínoztak, a nőket megerőszakolták... Az áldozatok egy része magyar volt. A tehetetlen ENSZ-erők miatt fulladt kudarcba 1992 augusztusában a horv át kormány drávaszögi v isszatelepítési akciója is. Az ENSZ rendfenntartó erők, az UNPROFOR vezetése azzal indokolta a hazatelepítés megakadályozását, hogy a hazatérőket nem tudták volna megóvni a szerb szabadcsapatosok támadásától. Ezért juttatta el kétségbeesett felhívását a közvéleményhez 1992. december 22-én a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör és a horvátországi magyarok nevében Faragó Ferenc, a horv át parlament (szanor) független képviselője. amelyben követelték: "Vizsgálják felül az ENSZ békefenntartó erők szerepét Baranyában tDrávaszögi es Kelet-Szlavóniában. Az L'NPKGEOK fegyverezzen le minden katonai, félkatonai és alkatonai alakiihnot tíz említett területen. Szélesítsék ki a kéksisakosok hatáskörét. ,\ Biztonsági Tanács gyakoroljon nyomást a szerb agrés szili hátterében lévő Milosevics szerb elnökre. Garantálják ti meneküllek hazatérését, javaik visszaszerzését, kárpótlásukat. "A felhívásnak természetesen nem lett foganatja Az etnikai tisztogatás tovább folytatódik.
