Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-13 / 8517. szám
Erdélyi Magyarság, 1993/augusztus 41 Végveszélyben a drávaszögi magyarság! Etnikai tisztogatás ENSZ-segítséggel A Duna és a Dráva összefolyásának háromszögét a trianoni békeszerződés után kezdik Drávaszögnek, vagy Drávaköznek nevezni. Északon a diktátumban meghúzott határ zárja le. Egy ezredévig nem volt szükség a terület külön elnevezésére, a vidék Baranya vármegye déli része volt és sohasem tartozott a hazánkkal társországi viszonyban lévő Horvátországhoz, sőt a későbbi határőrvidékhez sem. De annak ellenére, hogy mindig magyar volt.-a háromnegyed évszázada hozott igazságtalan nagyhatalmi döntéssel az akkor összeeszkábált szerb, horvát és szlovén királysághoz, az 1929 utáni Jugoszláviához került. A vidék elcsatolása után a szerb hatóságok Baranya vármegye három töredék járásából —baranyavári, mohácsi és siklósi — alkották azt a közigazgatási egységet, amelyet akkor a Vajdasághoz csatoltak. A drávaszögi magyarság a háromszög alakú terület keleti felét foglalja el. Északon a trianoni határ mentén néhány szerb és horvát, illetve sokác-bunyevác település fekszik. A magyar falvak közül több Árpád-kori eredetű (Laskó, Daróc, Kopács). Az impériumváltozás idején a Drávaszög 34 községe közül 14-ben a magyarok, 10-10- ben szlávok, illetve a németek — az utóbbiakat 1945 után kitelepítették — alkottak többséget. Az 1910. évi utolsó magyar népszámlálás 20.313 magyart talált a Drávaszögben, akik ekkor az összlakosság kereken 40 %-át tetrék ki. 1921-ben a jugoszláv számlálóbiztosok márcsak 16.638 magyart lajstromoztak (33,8 7c), 1931-ben még kevesebbet, 15.717-et, (30,3 7c). A terület átmeneti magyar visszatérésekor (1941) a magyarság száma elérte a 18.585 főt (36,4 %). A második világháború után a Drávaszög Horvátországhoz került. 1948-ban 51 ezren vallották magukat magyarnak. Az 1981-es, illetve az 1991 -es népszámlálás kerekített adatai szerint azonban már csak mintegy 25 ezer volt a horvátországi magyarok száma. Az utóbbi évek becsült adatai azonban — a beolvadás, a jugoszláv “nemzetiségű"ekhez való csatlakozás, a külföldi munkavállalás, a közeli Ormánságéhoz hasonló alacsony szaporulat ellenére — ennél többel számolnak: 1991 nyarának tragikus eseményei előtt 40 ezer magyar élt Horvátországban. Ha a hivatalosan rögzített 25 ezer magyarból indulunk ki. annak csak közel fele élt többé-kevésbé homogén nemzetiségi környezetben — a Drávaszögben — az anyanyelvi iskoláztatás, művelődés és sajtó hozzáférhetőségében. Ez elsősorban a már említeti színmagyar, illetve döntően magyar többségű falvakra vonatkozott, valamint a Drávaszögtől délre fekvő Kelet-Szlavónia kilenc évszázados ősi magyar hagyományait, nyelvének archaikus jellegét megőrző Kórógy, Dályahegy, Szentlászló községekre. A magyarság tragédiája 1991 nyarán kezdődött, amikor a Nagy-Szerbia létrehozásáért fegyvert ragadott szerb szélsőségesek, csetnikek útjába éppen a kisebb-nagyobb tömbökben élő drávaszögi magyarság került. A Drávaszög népei az 1991 májusában tartott népszavazáson önálló és független Horvátországra voksoltak. Ezzel azonban a háborús körülmények között, a horvátországi magyar fegyverszállítások miatt kirobbant szerb-magvar konfliktus következtében a drávaszögi magyarság a szerbek szemében ellenséggé vált. "Bűne” egyszerűen az volt, hogy olyan országban akart élni, amely a többpárti választásokkal szabadabb társadalmi légkört teremtett, s több intézkedést hozott a kisebbségek megmaradásának elősegítésére. A drávaszögi lakosságnak ehhez 25 7c-át a szerbek, 42 %-át a horválok, 18 7c-Át a magyarok adták. Alig egy hónappal a májusi népszavazás után a nagyszerb érdekeket támogató JNH, vagyis a Szövetségi Jugoszláv Néphadsereg egységei megszállták a Drávaszöget és Kelet-Szlavóniát, és megkezdték a "felszabadítást": a vegyes lakosságú kisvárosok, a horvát és magyar falvak pusztítását. Az indok a szerbek "veszélyeztetettsége" volt, pedig a demokratikus választásokkal létrejött új Horvátországban. a Drávaszögben és Kelet-Szlavónia közigazgatásában. gazdasági életében nagyobb mértékű volt a szerbség jelenléte, mint amekkorát indokolttá tett volna a nemzetiségi számaránya. "Felszabadító" hadműveleteiket különösen a többnemzetiségű telepillések — Pélmonostor, Dárda, Bélivé. Metző stb. — magyar lakosságán hajtották végre. A szerb
