Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8515. szám
Népszabadság, 1993.8.7 deni. Nem azt mondom ezzel, hogy nem volt veszteség, és valóban érdemtelenül érte a zsidóságot.- A mai magyarországi állapotokat ön a jelek szerint ön jól ismeri, honnan a tájékozottsága?- Nekem összeköttetéseim vannak. Újságírók, politikusok, mindegy-, hogy baloldali vágj’ jobboldali, először hozzám jön. Szóval én nyilván vagyok tartva, és mindent elmondanak nekem az emberek. Ha maga is úgy gondolja, hogy szüksége van valamire, amíg itt van, szívesen segítek, mint ahogy már más megszorult zsidón is segítettem... Tegnap például 43 dollárért vettem újságot a Pannónia Booknál. Ez egy itteni könj'vüzlet. Többet olvasok, mint tíz másik magyar. Nálam van a Tallózótól kezdve az Új Magyarságig (igj’ - a szerző) minden. Itt a Magyar Nemzet vagy az itteni zsidó lap. a Menora, én minden újságot elolvasok, mindenről tudok. Hozzám a zsidók éppúgy eljönnek, mint mások...- Korábban említette, hogy az antiszemitizmus Kanadaban es Magy arországon is növekszik. Ennek ön szerint mi lehet az oka?- Itt két dologról van szó. Mert itt van például egy másik magyar ügye is. (Finta a nevet nem mondja, de mint a szövegből kiderül, Szendi Józsefre utal.) Ő is csendőr volt. és arról írt egy könyvet. Elolvastam, semmi sincs benne. Most kiutasították Amerikából... És itt egy kanadai újságcikk. Na, ezt olvassa el! Fáy István a Kanadai Magyarság című lapban irta meg „Le a cenzúrával" című kolosszális cikkét. Ő megírja, hogy mit csinálnak Hollywoodban. Nézze meg, hogy milyen filmek mennek. Nézze meg, hogy öt év múlva Amerika nem lesz, és Kanada sem lesz sehol. Tizennyolc éves emberek se írni, se olvasni nem tudnak. Amíg Japánban fegyelmezetten és becsülettel dolgoznak, addig itten fölteszik a lábukat, a rendörparancsnok is felteszi a lábát az asztalra. Fegyelmezetlenség, prostitúció, a leszbíkusság most a büszkeség! Ha valaki nem homoszexuális, nem kap állást. Amerikában már ilyen világ van. Clinton, a „szaxofonos elnök" ugye. majd nézze meg, mi lesz itt hat hónap múlva. És akkor emlékezzen rá. hogy mit mondott a Finta a Clintonról.- Mi köze van mindennek az antiszemitizmushoz?- Nézze, ezt az egészet Hollywood csinálja, az erkölcsrontást, ezt mind. Ha maga megnézi egy producer nevét, az vagy Grunberg vagy Schwartz Vagy Lichtenstein... Hitler, nem véletlenül, azt mondta, nekem ilyen filmek nem kellenek.- Miért, milyen filmek ezek?- Ha megnéz egy filmet, más nincs benne, csak gyilkosság. A világban Szomáliától kezdve mindenütt gyilkosságok vannak, mindenütt elégedetlenség, nyomor. Amerikában is olyan nyomor van, az emberek az utcán laknak, már nem is beszélnek angolul. csak spanyolul. Ha elmegy Washingtonba, ott a polgármester, a rendőrkapitányok mind négerek. Hogy Amerikában a harmincmillió néger mit fog egyszer csak csinálni. magának arról fogalma sincs...- Ön hány éves?- Nyolcvanegy.- De jó egészségnek örvend?- Tudja, hol itt fáj, hol ott fáj.- Milyen bírósági döntésre számit?- Ha van Isten, akkor fölmentenek.- És ha nem?- Hát akkor újra kell kezdeni az i egész tárgyalást. És akkor évekig is eltarthat. Az is lehet, majd azt várják, hogy meghaljak. A kanadaiak többsége meglehetősen konzervatív beállítottságú. Úgy gondolják, hogy Kanada messze van Európától. Sokan vélik úgy, hogy nem kell törődni azzal, mi történt a múltban, valahol Európában, távol Kanadától. Az is igaz azonban, hogy Kanadába nagyon sok holocaustot túlélt ember is kivándorolt és ezek nem tudnak megbékélni ezzel a „borítsunk rá fátylat” mentalitással. Egészen a közelmúltig a kanadai törvények nem tették lehetővé, hogy elítéljék azokat, akik bűneiket Kanada határain kívül követték el. A ’80-as évek végén azonban megváltoztatták a törvényt és bizonyos típusú bűntettek esetén, amelyek egyetemes érvényűek, a kanadai bíróságok is ítélkezhetnek Ezek közé tartozik például a terrorizmus, a repülőgép-eltérítés, a háborús bűncselekmények. Randolph L. Braham A magyar Holocaust című könyve második kötet , 70. oldal: „Finta Imre ellen távollétében tárgyalást folytatott le a sze| gedi népbiróság. 1947-ben és 1948- ; ban ötévi kényszermunkára ítélte.” Kanadai magyar diplomáciai forrásból származó értesülés szerint j Finta 1970-ben Magj’arországon amnesztiában részesült. Kanada és Magyarország között nincs érvényben kiadatási egyezmény - erről jelenleg folynak tárgyalások.) Bőhin Ágnes
