Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8515. szám

Bőrfej űek fészke-e Eger? Egy hangulatkeltő tüntetés utórezgései Heti Magyarország, 1993.8.6 55 Sorscsapás, természeti katasztrófa egy idegenforgalmi központ számára, ha a közvélemény egy része meghé lyegző jelzővel illeti. És az is. ha nytigtxlt, fesztiválok­kal tarkított hétköznapjait a nagypolitika irányított lö­­megakciói zavarják meg. Ha Budapestről leutazott „ve­zérszónokok" választják a higgadt megbékélés, a mű­­ködő igazságszolgáltatás által nyűjlott lehetőségek he­lyett a kalandor utcai demonstrációt. Az egri cigánytün­tetés; kapcsán a Heves megyei székhely, a „fő skinhead­­fészek" nevet nyerte el egyes újságokban, s Hnnáili Aladár SZDSZ-es parlamenti képviselő — állítólago­sán elmondott — a tüntetéstől szánt szándékkal távol­maradó polgármester ostorozó szavait is szívesen és sokszor idézték. Mivel dr. Ringelhann Ovörgvöt, Eger önkormányzatának vezetőjét a mai napig senki sem kérdezte meg e témáról, lapunk az ő álláspontjáról s a roma és nem cigány etnikum valódi kapcsolatáról ér­deklődött. Dr. Ringelhann György öt-hat fősre becsülte az egri bőrfejűek kemény magját, míg a velük szimpatizálókét — akik ezt öltözködésükben is kimutatják — mintegy 30-ra. Az egyesülési törvény alapján itt helyi csoport­juk Nemzeti Ifjak Egyesülete néven tavasz óta bejegy­zett szervezetként működik, s vezetőjük, Kiss Balázs, aki az egyik helybéli temetkezési vállalatnál dolgozik. E fiatalok átlagéletkora I5—20 év közöli mozog, legtöbbjüknek van munkahelye vagy tanul. Az önkor­mányzat tudomása szerint nincs hangadó felnőtt veze­tőjük. A polgármester úgy látja: jelenleg nem él több skin­head Egerben, mint bármely hasonló nagyságú város­ban Magyarországon. E megyeközpontbra már csak azért sem jellemző a fajgyűlölet, mert itt mindenkinek érdeke az idegenforgalom növekedése, márpedig bár­miféle szélsőséges érzelem csak elriasztaná a turistákat e helyről. A többnapos ünnepeken olykor máshonnét ideutazó bőrfejűeket is az vonzza, hogy itt sok a ren­dezvény. jó a bor, s a város is szép. Ringelhann úr en­nek ellenére élő problémának tartja az idegengyűlöle­tet. amelynek okát a fiatalabb pályakezdők munkanél­küliségében, a jövőkép bizonytalanságában, a hiányos "szülői nevelésben és a „valamilyen közösséghez tartoz­ni akarás" elemi érzésében jelölte meg. A szélsőségek megfékezésére az önkormányzat ha­marosan egy olyan Alternatív Klubot nyit meg, amely az ilyen beállítottságú fiatalok találkozóhelye lehet, s ahol pedagógusok, pszichológusok, lelkészek és művé­szek tartanak majd előadásokat az együttélésről, s a bűnbakkeresés veszélyeiről. A skinhcadlct ellen azon­ban a hatóság mellett a szülőknek és a társadalomnak is fel kellene lépni — pozitív életmintát mutatva. Azt, hogy a város nem bőrfejűtanya. bizonyítja, hogy Egerben még sohasem folytattak le olyan eljá­rást, amely során a Btk. 106 8-a alapján, azaz fajgvűlö­­lő bűncselekmény miatt kellett volna ítéletet hozni, s az effélével kapcsolatba hozható garázdaságok száma is megegyezik más hasonló városok rendőrségi statisz­tikáival. Ettől függetlenül a nagyobb ünnepeken az fgri Szépasszony-völgybcn előfordulnak romák és má­sok közti verekedések, sőt 1990-ben az. északi lakótele­pen bőrfejűek és cigányok „hadat is üzentek" egymás- I nnk. mely torzsalkodást végül a rendőrség közbelépése simította cl. Az ez év pünkösdjét követő hétre esett az a temetőgyalázó akció is, amikor ismeretlenek sátánis­­la jelképeket mázollak a katolikus hatvani temetőre, s náci motívumokat az izraelita nyugvóhelyekre. A sort a tüntetést kirobbantó verekedés zárja, melynek soráti egy skinhead fiatalember baseballütővel életveszélyc­sen megsebesítette a roma Oláh Dézsái. Az utóbbi ese­tet azonban még mindig vizsgálják, mivel a polgármes­ter szerint nem egyértelmű a faji indíték. A 67 ezer lakosú Egerben Ringelhann úr mintegy háromezerre becsülte a „másik oldal", a roma etnikum arányát. Az ő helyzetüket jellemzi, hogy a helybeli 14 százalék munkanélküli között, kevésbé szakképzett­ként. létszámuknál magasabb arányban szerepelhet­nek. Helybeli érdekvédelmi szervezetük a Phralipe. melynek gyűléseire néha több százan is cl jármiak, s amelyet az önkormányzat szerint józan gondolkodású roma vezetők irányítanak. Korábban egy kinevezett ki­sebbségi képviselő is részt vett az önkormányzat ülése­in, ám c poszt — valószínűleg a cigány szervezet liszt­­újítása miatt — egyelőre üres. noha az önkormányzat nemrégiben kérte újbóli betöltését. A polgármester — aki „civilben" 25 éve körzeti orvosként gyógyítja a roma gyermekeket (is), s így jól ismeri azok családjait — úgy vélekedett: külső befolyásolás nélkül a helybeli Phralipcl le lehetett volna beszelni a tüntetésről. A demonstrációt Eger vezetője azért tartja elbibá­­zoilnnk, s ezért nem vett részt rajta hivatalosan, mert a városban éppen a Barokk Fesztivál eseményei zajlot­tak, s így a felvonulás sok turistát elriasztott, rontotta a város hitelét. A polgármester maga is elítélte a kisebb­ség elleni erőszakot, de úgy vélte, a figyelemfelkeltés­re a médiát, a büntetésre pedig az igazságszolgáltatás szerveit kellett volna igénybe venni, bízva az új kisebb­ségi törvényben. A demonstráció rendkívül veszélyes volt. könnyen verekedés robbanhatott volna ki. amit csak a nagy rendőri biztosítás akadályozott meg. Ahogy korábban a taxisblokád idején, a polgármester most is. a tüntetés során végig, egy riadókocsiban tar­tózkodott. készen arra, hogy személyes jelenlétével próbálja lecsillapítani az esetleg fellobanó indulatokat. A felvonulás előtti napokban személyesen tárgyalt a helyi skinhcadvczérrcl. aki ígéretet telt. semmilyen el­lenakciót nem kezdeményeznek a roma megmozdulás idején. Kiss Balázs azonban adott szava ellenére mégis ott volt az egri vár fokára felálló bőrfejűek között, s így ellene is szabálysértési eljárás indul. A tüntetés idején s azt követően több olyan hír hang­zott el a médiában, amelyek sokat ártottak Egernek. Kovács Attila, a város egyik Fidesz párti képviselője olyan írást jelentetett meg az egyik országos hetilap­ban. amely a polgármester véleménye szerint „mintha szánt szándékkal a város ellen próbálná hangolni a köz­véleményt". Egy másik orgánum cgv téves idézet nyo­mán R-900 helyi skinheadről számolt be jelentésében, s csak később derült ki. hogy ennyi, a kemény maghoz tartozó bőrfejű csak az ország egészében található Má­sok arról cikkeztek, hogy július 10-én 20 mikrobusszal német szélsőségesek érkeztek itteni társaik megsegíté­sére a városba, akiknek pedig valójában nyomukat sem lehetett találni. Az egyik személyeskedő cikk hangvétele miatt a polgármester etikai eljárást is kezde­ményezett a Magyar Újságírók Országos Szövetségé­nél. Ringelhann úr értékelése szerint Horváth Aladáréi, akciója a választási kampány előszelét jelentette. A he­vesi város így rövid időre a pártpolitikai csatározások által felhasznált szimbólummá változott, s nincs garan­cia arra. hogy az 1994-cs választásokhoz közeledve e tendencia nem fog folytatódni. BINDER ISTVÁN !

Next

/
Thumbnails
Contents