Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8515. szám

Egyházi javak és az ember szolgálata

Beszélgetés Pálos Miklós ollcurttitkcu i ül

Heti Magyarország, 1993.8.6

ol

Bölcsnek neveznem azt az emberi, aki egyszerre tartja számán és egyenlő erővel éli meg mindazt, amit tud és mindazt, amit nem tud a világról."

Pilinszky János

A társadalomban és a pártpolitikai szférában hol erőteljesebb, hol halványabb, visszafogni* tabb vita folyik az egyházi ingatlanok visszaadásáról. Miért kérnek vissza az egyházak iskolákat. szerzetesi rendházakal, szociális intézményeket? Az egyházak törekvése nemes célokat szolgál. Egyesek a vagyon okán mégis tartanak az egyházak befolyásának növekedésétől.

E kérdésekről beszélgettünk Pálos Miklóssal. a miniszterelnökség politikai államtitkárával.

— Pontos adatunk nincs arról, hogy az egyházak milyen nagyságrendű vagyonnal rendelkeztek. Húsz- és harmincezer közé tehető azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyek egyrészt nagybirtok, másrészt iskolák és egyéb intézmények államosításakor kerültek állami tulajdonba. elsősorban a szerzetesrendek feloszlatása után. A kormányprogram elkészültekor már nyilvánvalóvá vált, de a pártok is meghirdették, hogy az egyházaknak egyfajta kárpótlást kívánnak adni. A lelkiismereti és a vallásszabadság törvénye alkotmányos jog, s azt a kötelezettséget rótta a kormányzatra, hogy ne csak deklarálja ezt a jogot, hanem biztosítsa hozzá a szükséges feltételeket. A bejelentett igények száma 6300 körüli. Ezeket I2 Magyarországon működő egyházfelekezet, vallási közösség nyújtotta be. Természetesen a nagy történelmi egyházak igénye a legjelentősebb. A katolikus egyház több mint 3400. a református 2400, az evangélikus 400 ingatlanra jelentette be igényét. Okét követik a Zsidó Hitközségek Szövetsége és a magyar ortodox egyházak.

— Melyek azok az épideiek, amelyeket visszakérnek?

— A törvény pontosan megszabja és körülírja. hogy melyek azok a tevékenységek, amikhez ingatlant biztosít az állam. Elsősorban a hitéleti tevékenységhez, a papneveldékhez, az egyházi oktatáshoz, ezen az óvodai képzéstől az egyetemekig létrejövő intézményeket értem, a szociális és egészségügyi gondoskodáshoz, valamint sport- és kulturális tevékenységek végzéséhez szükséges épületeket, létesítményeket. A visszaszármaztatott épületek esetében első helyen áll a hitéleti tevékenységhez szükséges létesítmény.

Ezt követik az iskolák. A magyar oktatás gerincét az egyházak képezték, hiszen több mint 50 százalékban részesültek a magyar oktatásból. Természetesen ez az arány ma már visszaállílhatatlan. A közoktatási törvényben is megfogalmazódott, hogy a világnézetileg semleges iskoláknak kell dominánsaknak lenniük. Az egyházak ugyanakkor nagyon hasznos tevékenységet végeznek e tekintetben. A teljes magyar oktatási rendszerben ez mindössze néhány százalék. Mindenesetre az. egyházak újra kívánják az erkölcsi alapokra helyezett iskolákat működtetni.

Szociális gondozást is vállalnak az e tevékenységre szerveződött rendek. Ilyen például az Irgalmas Rend, amely óriási feladatot látott el a magyar egészségügyben és szociális gondozásban. Az árvaházaktól az öregek házáig szinte minden területen végeztek olyan szolgáltatást. amely minőségileg is különbözött a többitől. Ú j igényként jelenik meg a volt egyházi ingatlanok visszaigénylésekor a közösségi életre való nevelés törekvése. Vagyis közösségi házakat. klubtermeket működtetnek újra, ahol a lelkileg összetartozó emberek egyfajta önkéntes szerveződése, csoportosulása jön létre. A gazdasági tevékenységhez az állam nem nyújt kárpótlást. A földbirtokokat, a földingatlanokat az egyházak nem igényelhették és nem is igéinlik vissza. Gazdasági tevékenységet nem folytatnak.

— Rendeződik-e a közös fenntartású ingatlanok tulajdonosi viszonyan Elsősorban a műemlék jellegű épületekre gondolok.

— A tulajdonviszonyok teljes mértékben rendeződnek. Az egyházak visszakapják volt ingatlanaikat. A volt tulajdon helyeit csereingatlant, vagy — ha ez nem lehetséges, mivel az eredeti tulajdon más fontos funkciót tölt be — pénzbeli kárpótlást kaphatnak. A tapasztalat azt mutatja. hogy az esetek többségében sikerül az eredeti ingatlant visszaadni. Az esetlegesen bennük működött intézményeket pedig elhelyezzük más épületben. A műemlék jellegű épületek megóvása természetesen nemcsak egyházi érdek, ezért az állam is támogatja fenntartásukat.

— Milyen kapcsolat jött létre az elmúlt három évben az egyházak és az önkormányzatok között?

— Vannak kisebb viták, ám ezek elenyészőek az eredményekhez képest. Azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatoknak is érdekük: az. egyházi intézmények eredeti minőségükben ténykedjenek. Nem lehet céljuk az, hogy leromlott, elhanyagolt épületek a város vagy a falu képét csúfítsák. Kibékíthetetlen ellentétek nincsenek. A jellemző az, hogy jól tudnak együttműködni, segítik az egyházakat.

— A magyarországi szerzetesrendek I94R-