Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8515. szám
A Hét közvélemény-kutatásának adatai Számok és százalékok A beérkezett értékelhető kérdőívek száma: 594. A válaszadók 50 százaléka nő, 49 százaléka férfi (1 százalék megtagadta a választ). A visszaérkezett kérdőívek 13 százaléka Nyíregyházáról, 16 százaléka egyéb megyei városokból, 71 százaléka községekből jött. A megkérdezettek 9 százaléka 6 osztállyal vagy annál kevesebbel, 33 százaléka 6—8 osztállyal, 48 százaléka középfokú végzettséggel és 8 százaléka felsőfokú végezettséggel rendelkezik (1 százalék megtagadta a választ). A vélemények 24 százaléka 18—29 évestói, 54 százaléka 30—59 év közömtől, 21 százaléka 60 éves és idősebbtől származik (1 százalék megtagadta a választ). A válaszadók 16 százaléka munkanélküli, 26 százaléka nyugdíjas, 37 százaléka fizikai foglalkozású, 20 százaléka szellemi foglalkozású (1 százalék megtagadta a választ). Ha a követkooó vasárnap lennének a parlamenti választások, elmenne-e szavazni? Válaszolt Igen 416 70 százalék Nem 93 16 százalék Nem tudja 85 14 százalék Összesen 594 100 százalék ön szerint életszínvonala az elmúlt három évben javult, romlott, nem változott? Válaszolt Javult 19 3 százalék Romlott 472 80 százalék Nem változott 103 17 százalék Összesen 594 100 százalék t Mely pártokat tartják a legrokonszenvesebbeknek, melyikre adják voksukat a jövő évi parlamenti választásokon az emberek? Erről tudakozódott az első két kérdés. Kiket látna politikusaink közül szívesen, így szólt a harmadik, megengedve a válaszadónak, Hogy saját maga válasszon politikai életünk közszereplői közül, s állítsa őket olyan sorrendbe, amely elképzelésének hú tükre lehet. Ha a következő vasárnap lennének a választások, elmenne-e szavazni? A kapott válaszok arányain ki-ki eltűnődhet, ám ehhez a kérdéshez hadd tegyünk egy megjegyzést: ha tudjuk, hogy átlagban csak minden második megkérdezett volt hajlandó kitölteni a kérdőívet, akkor az a renkdívül magas részvételi arány, amit a felmérés jelez, talán már nem is olyan magas, feltételezve persze, hogy mindazok, akik megtagadták a választ a kérdőívre, azok — mint politikai passzívak — semmiképpen nem mennének el szavazni. Javult, romlott vagy nem változott az életszínvonala az elmúlt három évben? Ez a kérdés zárta a közvélemény-kutatást. Már az előző, negyedik kérdésre adandó válaszok előtt felhívtuk az olvasó figyelmét: a közvélemény-kutatás esetében rengeteg az olyan tényező, amely eltérítheti a közvélemény-kutatót attól a nemes szándéktól, hogy a lehető legtárgyilagosabb maradjon. És a manipuláció veszélye még nagyobb, ha a közvélemény-kutató úgy kezd hozzá munkájához, hogy tisztában van vele: a közvélemény manipulálható, érdekek, érdekcsoportok szándéka, óhaja szerint. Vagy ilyen közvéleménykutató nincsen? Bízzunk benne, hogy így van, így lesz. A mi közvélemény-kutatásunkAz ország legszegényebb megyéjében, Szabolcs-Szatmár- Beregben készítettünk politikai közvélemény-kutatást 1993. júliusának utolsó napjaiban. Kiváncsiak voltunk arra, hogyan éli meg az átmenet csöppet sem könnyű esztendeit az a megye, amely az elmúlt évtizedekben is inkább csak a megye nevéhez tapadt állandó jelzőről — „sötét” — volt közismert. hoz csak annyi álljék még itt: mind a megkérdezettek számában (600 fő), mind korukban, iskolai végzettségükben, lakóhelyükben (városon, falun élnek-e) reprezentatív mintát jelentenek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozóan. Az ország legkeletibb vidékén 564 ezren élnek. 228 települése közül a városok száma tizenkettő. Közülük a megyeszékhelyen, Nyíregyházán 115 ezren laknak, a másik tizenegy városban összesen alig 121 ezren. Ötvenhatezer munkanélkülijükkel a szabolcsiak vezetik a kétes dicsőségű országos listát. Ebben a megyében ma is 25-30 százalékkal kisebbbek az átlagbérek a magyar átlaghoz képest, s még ezért a bérért is jóval többet kell dolgozniuk a szabolcsiaknak, mint bármelyik más honfitársuknak az ország többi pontján. És a szomorú legeket sorolni lehetne. Még mindig 30 ezren ingáznak innen hétről-hétre, pedig az országban az ingázók összesen már „csak" 300 ezren vannak. A tüdóbaj a '80-as évek közepétől újra itt terjed a leghevesebben, ehhez talán van némi köze annak, hogy itt a legmagasabb a létminimum alatt élők aránya, hogy a legtöbb az a cigányember, aki halmozottan hátrányos helyzetéből ilyen-olyan segélyekre támaszkodva még erős akarattal is csak nehezen tud kitörni. Hát még ha nem is olyan erős az az akarat!? A sort — sajnos — folytatni lehetne. Azzal, hogy az elmúlt két évben többen mentek rokkantként — idő előtt! — nyugdíjba ebben a megyében, mint egészségesen elérve a nyugdíjkorhatárt. Hogy... De folytassuk? Inkább csak egyetlen tény, befejezésül: ebben a megyében még mindig a halál előtt jár a születések száma, példázva, hogy a vitalitás nem föltétlenül jár együtt a jómóddal. És még mielőtt erre legyintenének: az is tény, hogy az országos átlagot meghaladja azoknak a tehetséges gyerekeknek az aránya, akik 18 évesen főiskolákon, egyetemeken tanulhatnak tovább. És ez akkor is figyelemre méltó, ha emellé odatartozik az az információ is: a diplomát szerzett ifjak egyharmada még csak meg sem kísérli, hogy szűkebb pátriájában álljon munkába. Szabolcs-Szatmár-Bereg még ilymódon is súlyos adót fizet évről-évre az ország gazdagabb vidékeinek: kiképez, kiképeztet, aztán kivet magából évente száz és ezer kiművelt emberfőt, amelyre sehol akkora szükség ebben a hazánban, mint amekkora szükség Szabolcs-Szatmár-Beregben lenne. Hozzáértők szerint a volt „keleti blokk" országaiban is csak keresni lehet párját ennyi hátránnyal küszködő régiónak, mint amilyen Szabolcs-Szatmár. így böngészgessék ennek a közvélemény-kutatásnak a számait, adatait, mindezek tudtával vonjanak le kövekeztetéseket az itt közreadott információkból. A bennük foglaltak igazáért jótállunk. A Hét szerkesztősége A legrokonszenvesebb politikusok, akiket szívesen lámának a következő időszakban az ország vezetői között Hely_______Név_____Pontszám 1. Horn Gyula 4823 2. Németh Miklós 4474 3. Orbán Viktor 4221 4. Palotás János 2858 5. Göncz Árpád 2637 6. Surján László 2433 7. Torgyán József 1922 8. Pető Iván 1763 9 Fodor Gábor 1700 10. Pozsgay Imre 1398 11. Antall József 1320 12. Deutsch Tamás 1007 13. Kupa Mihály 742 14. Csehák Judit 629 15. Csurka István 601 16. Békési László 563 17. Király Zoltán 543 18. Nagysándor 529 19. Szűrös Mátyás 466 20. Szabó Iván 413 21. Für Lajos 400 22. Katona Tamás 285 23. Nagy Tamás 266 24. Jeszenszky Géza 251 • 25. Szabad György 236 26. Boross Péter 230 27. Kónya Imre 228 28. Gaál Zoltán 196 29. Kádár Béla 193 30. Tölgyessy Péter 185 CD w r+ H-K H t—1Jj> co CDuo Öo ~-J
