Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8515. szám

Magyar Nemzet, 1993.8.6

További eladósodást már nem bír el az ország-A külkereskedelmi mérleg hiánya az év első hónapjaiban megközelítene a másfél milliárd dollárt, aminek fedezésére egyelőre nem elegendő a külföldi működőtőke beáramlása. Ha az exportteljesítmények nem javulnak, akkor problémássá válhat-e az ország külső pénzügyi egyensúlya? - kérdeztük az MNB alelnökétől. Hárshegyi Frigyestől.- A folyó fizetési mérleg alapvetően a külkereskedelmi mérleg és a szolgáltatások áramlásának egyenlege. Ezen belül jelennek meg az osztalék- és a kamatátutalások is. Tavaly az állami és a magánhitelek után járó kamatkötelezettség nagyjából 1,2 milliárd dollárt tett ki. Tehát ekkora összeget kellett kigazdálkodni ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a fizetési mérleg. Az elmúlt években úgy alakult, hogy a szolgáltatószektor - legfőképp az idegenforgalomról van szó - devizatöbblete nagyjából ellensúlyozta a kamatterheket. Tehát ha a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban van, akkor hozzávetőlegesen rendben van a folyó fizetési mérleg is. A hosszú távú tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési mérleg hiánya nagyjából annyi, mint a külkereskedelmi áruforgalom hiánya.- A jelenlegi helyzetre is igaz ez az összefüggés?- A külkereskedelmi áruforgalom deficitje nagyjából másfél milliárd dollár, ami kritikus mértékűnek számít. Ilyenkor dönthetne a központi bank a valutatartalékok csökkentése mellett, ám inkább ennek az ellenkezőjét tette az MNB. 1992 Végén'4,7 millióra dollár volt a tartalékok összegé, ami mára 5 milliárd dollárra emelkedett. Ennek csökkentése azért nem kívánatos, hogy a hamarosan bekövetkező választások vagy más körülmények miatt el lehessen kerülni a gyors, nagyobb összegű hitelfelvételt.- Mire vezethető vissza a külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg romlása?- A körülmények elég kedvezőtlenül alakullak: elég csak a szárazság vagy a Kis-Jugoszlávia ellen bevezetett embargó következményeire gondolni. A jegybank úgy véli, hogy alapvetően ez a külkereskedelmi mérleg romlásának oka. Kétségtelen azonban, hogy ebben a belső túlfogyasztás is

annyira pontatlan, hogy teljesen fölösleges a találgatás. Egyszerűen annyira bizonytalanok a számok, hogy nincs értelme azt mondani, a GDP ennyi és ennyi százalékkal csökken. A Nemzeti Bank szempontjából mindegy, hogy mínusz egy, kettő vagy három százalék a GDP csökkenése. A

szerepet játszik. Ezt azonban meg lehet fogni. Sőt szükségszerű a fogyasztás növekedésének a megállítása. Ezt próbáltuk meg, amikor emeltük a kamatokat. Az MNB úgy véli, hogy a külkereskedelmi helyzet javulni fog a második fél évben, és így a külföldi tőke beáramlásával együtt az ország szinten tartja a devizapozícióit. Ha az idén is beérkezik 1,5 milliárd dollár működőtőke, akkor drasztikus intézkedésekre nincs szükség. Az importot «ionban mindenképp vissza citíeil fogfii, a mainál messzebb már nem mehetünk.- Az eladósodás minden esetben problematikus?- A nettó eladósodás jelentős növekedését az ország nem engedheti meg magának. Ez csak akkor lenne indokolt, ha mutatkoznának a gazdasági növekedés jelei.- Statisztikai adatok alapján a növekedésre még várni kell?- A statisztikai rendszer

Fábry János rajza

lényeg az: ha a bruttó hazai termék csökken, az eladósodás mértékét nem lehet növelni.- Mi változtatott az eddigi helyzeten, hiszen úgy tűnt, hogy a külső egyensúlyi problémákon túl van az ország?- Csökkentek a lakossági megtakarítások. Tehát az így keletkezett pénz a fogyasztás növekedésében csapódik le. Elképzelhető, hogy emögött olyan lakossági beruházások állnak, amelyek hatása csak évek múltán lesz érezhető, amit

^kétségkívül peei^u fejlemény* ''‘ként lehetne elkönyvelni. Ha azonban az történt, hogy az import növekedése mögött a fogyasztási cikkek vásárlásának megugrása áll, akkor negatív folyamatról beszélhetünk.- A túlfogyasztásért döntően a költségvetés, vagy pontosabban az államháztartás felelős...- Tavaly olyan magas volt a megtakarítási ráta, hogy nem okozott gondot a költségvetési deficit finanszírozása. Ez a

pénz a gazdaságból sem hiányzott, hiszen a pangás olyan mértékű volt, hogy a bankrendszer nem tudta volna kihelyezni a fonásait. Azonban az idén annyira lementek a kamatok, hogy veszélybe került a megtakarítási színvonal. Ezért ki kell kényszeríteni a megtakarításokat. A megtakarítások csökkenése miatt a költségvetés túlfogyasztása a külső fogyasztás emelkedésébe csapott át. így már igaz, hogy a költségvetési fogyasztás növekedése okolható a külkereskedelmi deficitért. Azaz ebben az esetben a hiányt csak külföldi hitelfelvétellel lehet finanszírozni.- Ez azt jelenti, hogy növekszik az ország külföldi eladósodása? Az MNB mit tehet ennek megállítása érdekében?- Figyelmeztet, kamatokat emel. A folyamatokat azonban hónapokra kell előre tervezni. A helyzet más, mint évekkel ezelőtt volt, de sajnos részben most is hiányt finanszíroz a jegybank, és így növekszik az adósság.- Tehát a központi bank a kormányt arra figyelmezteti, hogy valamit tegyen, mert baj lesz?- Az MNB a legutóbbi kamatemeléssel azt jelezte, hogy az a kamatszint, amit folyamatos adósságszolgáltatás mellen tervezett, már nem tartható tovább. A mostani 16-17 százalékos kamatszínvonal mellett a hiány finanszírozása nem lehetséges, vagy csak a külső eladósodáson keresztül. De hangsúlyozom: a helyzet azért sokkal jobb, mint három évvel ezelőtt. Nem vagyunk rákényszerítve »tűzöl tóakciókra. Megengedhetjük magunknak azt, hogy 2-3 hónapra előre tervezzünk. Sajnos azonban a háromszázalékos kamatemelés nem elegendő. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy az elmúlt három év az ország megítélésében pozitív fordulatot hozott. Ez az ország képes rá, hogy egy évben akár három-négy milliárd dollárt előteremtsen. Ha azonban nem csinálunk semmit, akkor romolhat a megítélésünk.

Varga István