Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8515. szám

Népszabadság, 1993.8.7

05

Én ma sem vagyok a „párt kedveltje”- mondja Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke

Augusztus elején a lapok már részletesen írtak a hónap végén megrendezendő szárszói találkozóról. Nagy teret szenteltek annak, hogy Kisújszállás után ismét meghívást kapott a szocialisták három „népinek” jelzett személyisége - köztük dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke. Elhangzott, hogy itt esetleg egy új nép-nemzeti politikai tömörülés jön létre. A politikust ennek lehetőségéről és tartalmáról kérdeztük.- Még nem készültem el az előadásommal. Engem ma az foglalkoztat elsősorban, hogy a magyar parlamentáris demokrácia mikorra és hogyan tud azonosulni a nemzettel. Mikorra fogja magáénak érezni az egész ország lakossága. A másik: hogyan lehet többpártrendszerben nemzeti egységet kialakítani, hiszen a parlamentarizmusnak éppen a pluralizmus a lényege. Ezért megértem, hogy nem pártok vezetőit, hanem különböző pártokból, politikai irányzatokból hívtak meg személyiségeket Szárszóra. Arról kellene szót érteniük, hogyan épülhetne fel mihamarabb a szabad, demokratikus Magyarország. Aki ezért cselekszik, az tekinthető jó magyarnak.- De ebből a diskurzusból most sokakat kihagynak...- Igen, hát volt egy kisújszállási előzmény. Más kérdés, hogyan választják ki a résztvevőket. Most például kérdőíveket küldtek szét széles körnek, úgy tudom, bárki kifejezhette részvételi szándékát. Fontos, hogy Szárszó nem irányulhat pártok ellen, a kormány ellen. Éppúgy, mint ötven évvel ezelőtt, az a feladat: fogalmazzuk meg széles körben a magyar modernizáció alapvető feladatait, hogyan lehet a nemzetet mint erőforrást ennek a szolgálatába állítani.

, Engem az is foglalkoztat, mit jelent ma kárpát-medenceinek lenni, ötven éve is a modemi-i záció és vele kapcsolatban a nemzet sorskérdései álltak a vita középpontjában Szárszón.- Sokan értetlenkedve fogadják ezt. Ön szerint miért vannak a magyarságnak speciális sorskérdései?- Tudom, hogy erről vita van. Én nem szeretem ezt elméleti síkon feszegetni, igyekeztem magamat mindig távol tartani az ideologizálástól és elméletieskedéitől. Az én egész pályafutásomban, személyiségemben benne van a magyarságkérdés.- Miért? Kiből hiányzik?- Nyilván mindenkiben benne van, de kiben-kiben másképpen. Számomra a szülőföld,

a református népiskola, a hajdúböszörményi gimnázium nagyon meghatározó volt. Innét hoztam magammal a népi gondolatot, itt közvetítették nekem tanítóim a népi írók üzenetét. Ez másként volt annál, aki nagyvárosban nevelkedett. Akik vidéki származásúak, falun nőttek fel, azokban akarvaakaratlanul erősebb ez a népi vonulat.- Továbbra sem értem, miért kevésbé népi eg>' csepeli munkás, mint ön?- Senki sem zárhatja ki a munkásságot a népből. Érdekes, hogy az ötven évvel ezelőtti szárszói találkozón is sok munkásfiatal vett részt. Távol áll tőlem az ilyen szembeállítás, de látni kell, vannak ámyalatbeli különbségek, s a Csepelen felnövekedettre más hatások érvényesek, mint rám, a püspökladányira. Nem szeretném, ha az a látszat keletkezne, hogy szerintem egy munkás kevésbé népi, mint egy paraszt, kevésbé értené a nemzet fogalmát.

Azt hiszem, nem lehet csak a modernizációra leszűkíteni a nemzeti sorskérdés fogalmát. Prosperáló országban persze mindenki jobban érezné magát. Éppen ezért az ügyért kellene a nemzetet, a hagyományokat mozgósítani. Integrálódni akarunk Európába. De feladjuk-e ezzel nemzeti-kulturális értékeinket és hagyjuk, hogy a piaci törvények szerint a kultúr - szenny elárassza az országot? Ez is vele járhat a Közös Piaccal.- Mit ért azon, hogy a nemzet mozgósítása? Mert ezt a társadalmat már akarták mozgósítani a területi revízióért, a szocialista építésre, aztán a demokráciára. Ez a szóhasználat azt jelenti, hogy vannak kevesen, akik látják a célt, s efelé irányítják a sokaságot.- Nem is jó ez a kifejezés. Én arra gondolok, hogy tudatosítani kell, vannak nekünk értékeink, és nem szegény rokonként kopogtatunk az Európai Közösségnél. Említek egy példát. Itt van a Duna Televízió ügye. Meglehet, hogy a létrehozása vitatható körülmények között történt. De nem lehet kétségbe vonni, szükség van egy intézményre, amely az egész Kárpát*medencébe közvetíti értékeinket. Nem tartom jónak, ha egy szocialista képviselő ezzel kapcsolatban csak az ellenvéleményét hangoztatja. Nem lehet pártkeretek közé szorulni és helyteleníteni valamit csak azért, mert más csinálja.- Vitatkoznom kell önnel. A bírálók szerintem ugyanis nem a magyar nyelven sugárzó műholdas televízió gondolata ellen szólnak.

hanem a létrehozás módját, a nyilvánosság kizárását kritizálják. Azt az átláthatatlan konspirativ megoldást, amellyel egy szűk kör kinevezte magát egy ilyen intézmény élere. És még jobban furcsállom, hogy úgy állítják be: aki a Duna Televízió grtlndolásának ellenőrizhetetlen módját, vezetőinek kinevezését kérdésessé teszi, az a külhoni magyarságnak való műholdas televíziózást támadja.- Nem lenne baj, ha az alapítás módszerét bírálnák, de általában az intézményt is támadják. Felvetik, hogy elég lenne fellőni a magyar tévé műsorát. Pedig nem lenne jó, ha Európában, és különösen a szomszédos országokban belső torzsalkodásainkról közvetítenénk. Magyar kulturális értékeket, valós kérdéseket kell közvetíteni, alakítani a magyarságképet - ez alkotmányos kötelességünk. Én ezt a kérdést szocialista képviselőként körültekintőbben kezelném. Úgy érzem, mégis van abban valami, hogy a mostani szocialista párt, ahogy régen a szociáldemokrata, kommunista pártok, nem tud mit kezdeni a nemzeti kérdéssel. Elővettem az MSZMP két dokumentumát. 1959-ben téziseket alkottak a burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról, majd 1974-ben a szocialista hazafiságról és az internacionalizmusról. Nahát ezek használhatatlanok, pedig nagy korifeusok Írták őket. Konkrét jelenségek alapján szűröm én le ezt a következtetést.- Azt mondja tehát, hogy azért van konfliktusa politikai barátaival, mert ők nem foglalkoznak eléggé odaadóan az összmagyarsag ügyeivel?- Egyrészt ezért. Külpolitikai példáim vannak, főleg azzal foglalkozom. Mert a Duna Televízió mellett itt van a szlovákok felvétele az Európa Tanácsba. Én nem értek egyet a párt két illetékesének azzal az álláspontjával, hogy az ügy' nem volt kellően előkészítve, hogy nem jól mérték fel a helyzetet a magyar diplomaták, és hogy elszigetelődött Magyarország- Nem igaz, amit mondtak?- Nem voltak eléggé megfontoltak. Magyarország nem szigetelődött el, és indokoltak voltak a magyar lépések a Benesféle dekrétum ügyében, a névhasználat, a helységnévtáblák ügyében. A Benes-dekrétum miatti diszkrimináció juttatta hátrányos helyzetbe a magyarokat a kárpótlásnál. Vagy a szlovák közigazgatási határok kitűzése is ilyen ügy. Tapasztaljuk, hogy a Nyugatot általában nem nagyon érdeklik a hasonló ügyek, viszont sikerült