Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8514. szám

Népszabadság, 1993.8.5 41 Nagy Imre a kivégzőosztag névsorán? Történészi állítások és cáfolatok Egy osztrák kutató azt állítja: kétségtelen bizonyítékokat ta­lált arra vonatkozóan, hogy a 11. Miklós cárt és családját ki­végző osztag névsorán szereplő Nagy Imre azonos Magyaror­szág későbbi miniszter-elnöké­vel, 1956 mártírrá lett hősével. Elisabeth Heresch még 1992 őszén megjelent tanulmányára - éppen a magyar vonatkozá­sok kapcsán - a napokban a Frankfurter Allgemeine című német napilap hívta fel ismét terjedelmes cikkben a figyel- 1 met. A szerző az MTI bécsi tu­dósítójának elmondta: kutatá­sai során véletlenül bukkant a Magyarország számára érthető­en kényes és fájdalmas adatra. Ezért, s mivel éppen a könyv munkálatai idején több olyan híresztelés és találgatás látott napvilágot a nemzetközi és a magyar sajtóban, amely szerint Nagy Imre a Szovjetunióban az ottani biztonsági szerveknek dolgozott, úgy érezte, alaposan utána kell néznie a kérdésnek. Könyve piacra kerülése után olvasók eljuttattak hozzá leg­alább két olyan korabeli fel­jegyzést, amelyek - mint mond­ja - „kétségtelenül bizonyítani látszanak az azonosságot". A legfontosabb ezek közül egy je­­katyerinburgi osztrák hadifo­goly naplója, amelyet az illető fia juttatott el a történésznő­nek. A napló szerzője - akit Heresch asszony mindaddig nem kíván megnevezni, amíg nem tudja kérni a család hoz­zájárulását - „nem csupán a je­­katyerinburgi hadifogolytábor­ban ismerte Nagy Imrét, hanem később, immár vezető politikus korában Magyarországon is ta­lálkozott vele.” Állítólag bizo­nyítéknak tekinthető egy bizo­nyos Johann Meier írásos köz­lése is: ő a jekatyerinburgi nép­biztosságon titkárként tényke­dett, s „személyesen ismerte az osztag tagjainak többségét”. Nagy Erzsébet, Nagy Imre leánya viszont már korábban, így a könyv megjelenésekor is többször cáfolta, hogy édesapja az adott időpontban Jekatye­rinburgban lett volna, s közöl­te, dokumentumok vannak a birtokában arra nézve, hogy Nagy Imre ekkor Irkutszkban volt. Hasonlóan nyilatkozott a hírügynökségnek Rajner János, az 56-os Intézet munkatársa, ismert Nagy Imre-kutató. A mártír politikus önéletírásai szerint, valamint az 1958-as perében tett részletes vallomá­sai alapján biztosra vehető, hogy 1916 novemberétől 1921 tavaszáig a Bajkál-tó környé­kén, azaz Jekatyerinburgtól körülbelül 2000 kilométer tá­volságra tartózkodott, s a ren­delkezésre álló hiteles doku­mentumok is alátámasztják szavait. Persze nem a bécsi írónő az első, aki ezt és az ilyen típusú ügyeket Nagy Imrével kapcso­latban felvet. A volt Szovjet­unió és a mai Oroszország orto­dox kommunistáinak a magyar­­országi rendszerváltozás kez­dete óta érdekében áll Nagy Imre nimbuszának megtépázá­­sa - tette hozzá a szakértő.

Next

/
Thumbnails
Contents