Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
Népszabadság, 1993.8.5 41 Nagy Imre a kivégzőosztag névsorán? Történészi állítások és cáfolatok Egy osztrák kutató azt állítja: kétségtelen bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a 11. Miklós cárt és családját kivégző osztag névsorán szereplő Nagy Imre azonos Magyarország későbbi miniszter-elnökével, 1956 mártírrá lett hősével. Elisabeth Heresch még 1992 őszén megjelent tanulmányára - éppen a magyar vonatkozások kapcsán - a napokban a Frankfurter Allgemeine című német napilap hívta fel ismét terjedelmes cikkben a figyel- 1 met. A szerző az MTI bécsi tudósítójának elmondta: kutatásai során véletlenül bukkant a Magyarország számára érthetően kényes és fájdalmas adatra. Ezért, s mivel éppen a könyv munkálatai idején több olyan híresztelés és találgatás látott napvilágot a nemzetközi és a magyar sajtóban, amely szerint Nagy Imre a Szovjetunióban az ottani biztonsági szerveknek dolgozott, úgy érezte, alaposan utána kell néznie a kérdésnek. Könyve piacra kerülése után olvasók eljuttattak hozzá legalább két olyan korabeli feljegyzést, amelyek - mint mondja - „kétségtelenül bizonyítani látszanak az azonosságot". A legfontosabb ezek közül egy jekatyerinburgi osztrák hadifogoly naplója, amelyet az illető fia juttatott el a történésznőnek. A napló szerzője - akit Heresch asszony mindaddig nem kíván megnevezni, amíg nem tudja kérni a család hozzájárulását - „nem csupán a jekatyerinburgi hadifogolytáborban ismerte Nagy Imrét, hanem később, immár vezető politikus korában Magyarországon is találkozott vele.” Állítólag bizonyítéknak tekinthető egy bizonyos Johann Meier írásos közlése is: ő a jekatyerinburgi népbiztosságon titkárként ténykedett, s „személyesen ismerte az osztag tagjainak többségét”. Nagy Erzsébet, Nagy Imre leánya viszont már korábban, így a könyv megjelenésekor is többször cáfolta, hogy édesapja az adott időpontban Jekatyerinburgban lett volna, s közölte, dokumentumok vannak a birtokában arra nézve, hogy Nagy Imre ekkor Irkutszkban volt. Hasonlóan nyilatkozott a hírügynökségnek Rajner János, az 56-os Intézet munkatársa, ismert Nagy Imre-kutató. A mártír politikus önéletírásai szerint, valamint az 1958-as perében tett részletes vallomásai alapján biztosra vehető, hogy 1916 novemberétől 1921 tavaszáig a Bajkál-tó környékén, azaz Jekatyerinburgtól körülbelül 2000 kilométer távolságra tartózkodott, s a rendelkezésre álló hiteles dokumentumok is alátámasztják szavait. Persze nem a bécsi írónő az első, aki ezt és az ilyen típusú ügyeket Nagy Imrével kapcsolatban felvet. A volt Szovjetunió és a mai Oroszország ortodox kommunistáinak a magyarországi rendszerváltozás kezdete óta érdekében áll Nagy Imre nimbuszának megtépázása - tette hozzá a szakértő.