Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
De ettől még a KGB megszerezhette. Ez egy más kérdés. A biztonsági szolgálat szférájában azt, hogy nem, meg azt hogy i#eri,nagyon óvatosan kell kimondani. Ismert az elmúlt évtizedek világtörténete, a keleteurópai országoknak az alárendelt helyzete. Az a bizonyos „korlátozott szuverenitás", amiről mindig beszéltek, nagyon sok lehetőséget biztosított a szovjet KGB-nek arra, hogy a kelet-európai biztonsági szolgálatokba beépüljön. Nem is kellett nekik hálózati személyeket létesíteni, elég volt az, hogy mondjuk egy demagóg vagy egy szektás vezetőt nyerjenek meg, olyan megbízható politikust, akid biztonsági szolgálat berkeiben fölülről mozoghatott. tehát vezető beosztást töltött be. Azon keresztül esetleg sok mindent megszerezhetett. De egy dolgot halálosan biztosan tudok mondani: hogy a magyar biztonsági szolgálatnak ilyen szervezett kajresolata nem volt a KGB-vel. Ilyenfajta viszonya nem alakult ki. Egyébként a biztonsági szolgálatok nem egyformán voltak a KGB felé elkötelezve. A legközelebb a KGB-hez a keletnémet Stazi állt, éppen azért, mert az NSZK volt a szovjetek hírszerzési főiránya. Nyilvánvaló, hogy e kérdésben közös érdek fűzte össze a két szervet. El tudom képzelni, hogy ezek az emberek, az ottani vezetők, valami mórion a hírszerzés vonalán annyira összekapcsolódlak, hogy hálózatokat cseréltek, hálózati személyeket közösen irányítottak, hogy közös neveket intéztek az NSZK ellen. Horváth József nyugalmazott tábornok, csoportfőnök a lll/lll-ról (5.) A „művészet" és az MSZP leomlott mítosza Erről különösebb kétségeim nincsenek, noha ezt most fölvetni, nem tudom, hogy bölcs Jolog-e a KGB részéről. Ez más kérdés, mert azt jelenti, hogy Németország felé a KGB lehetőségei a következő évtizedekre bizonyára befagynak, ha ezt megcsinálta. Vagy: és én itt fölteszem a kérdést, hogy vajon nem valamiféle akcióról van-e szó? Nem egy olyan elterelő manőx<erről esetleg, amellyel az összes érdektelen, szükségtelen, lényegtelen, hamis nyomot rendelkezésre bocsátanak, és ezzel egyfajta hamis mítoszt teremtenek Mintha együttműködési bizonyítékot adtak volna. Mintha a KGB a legjobb viszonyt akarná kiépíteni a német biztonsági szolgálattal, mintha nem lennének titkai, és ugyanakkor viszont a legfontosabbat, az igazán védendőt, a ma is hatékonyai, a ma és holnap is szükségeset és mozgásba hozhatól, nos azt pedig ezzel még jobban, még inkább védeni rentfelték. Azért mondom, ezek nagyon bonyolult dolgok... A biztonsági szolgálat mozgása olyan fajta szellemi, sőt .művészi" mozgás, amely nem hasonlítható az írok, költők, komponisták, képzőművészek világához, mert még ennél is bonyolultabb, mert itt a materiális világot kell olyan módon mozgásba hozni, mozgásban tartani és befolyásolni, formálni, amilyen módon ezek a művészetek nem képesek... A nyugalmazott tábornok, aki a belső elhárítás vezetőjeként végigcsinálta a rendszerváltozást, azt állítja, hogy volt olyan két hét (a „Dunagate’ -botrány idején) a „cég" életében, amikor illetéktelenek hozzáférhettek a fontosabb dokumentációhoz. Ebből következően úgy látja, ma már senki sem vállalhat felelősséget azok hiteléért. Horváth József ugyanakkor sajnálja, hogy Csurka néhány hete publikált önátvilágitásában nem említette: valószínűleg beszervezésekor (1957-ben) elhitették vele, az akkor még naiv fiatalemberrel, hogy ezután jobb, igazságosabb társadalmat építenek majd. A szocializmust. A III/III és a KGB kapcsolatáról a tábornok azt mondta, létezett az általános függőségi viszony, de az ügynökök listájához valószínűleg még a szovjetek sem férhettek hozzá.- A román Securitatéval milyen kapcsolata lehetett a KGB-nek?- A Securitatéval a KGB-nek az utóbbi évtizedekben nem volt kapcsolata. Ellenséges viszony volt közöttük. A Ceausescu-idoszak alatt a Securitate egy családi klánnak a magánszerve lett. Olt nyilvánvaló volt, hogy ha a románok bármiféle közeledést elfogadtak volna, annak az lett volna a vége, hogy amint Ceausescu megtudja, Kivégezted az illetőket, mindenfajta gondolkodás és bírósági eljárás nélkül is. Tehát biztos, hogy féltek tőle, ennélfogva a KGB lényeges információval szinte nem rendelkezett a Securitate vonatkozásában, és együttműködés sein volt. Ezzel ellentelesen nagyon szoros viszony jellemezte a bolgár és a szovjet, illetve a mongol és a szovjet kapcsolatokat..- Váltsunk témát /Íz utóbbi időben a’Mfxilitikai életlvn a legnagyobb inni talán az újabb „Csurkaiigy" kavarta. Ón olvasta-e Csurka önátvilágítását?- Igen.- / ekele Gyula írö nemrég azt írta, hogy ő is aláírta volna adott szituáciiáxin a beszervezési nyilatkozatot. 11gyanúkkor azt állította: köztudomású tény, hogy a Szabad Kezdeményezések Ihuözala - a mai SZÓSZ elődje - a lll/lll-as ügynökök krémjét jelentette. Mi erről a véleményer Nézze. En l:ekete Gyulát az irodalmi alkotásaiban tiszteltem. A politizálását tekintve nyilvánvaló, hogy egyfajta szubjektív megközelites jellemző rá, mint ahogy valamennyiünkre is. Ennélfogva azt hiszem, hogy ez az Írása is, ha jól interpretálta számomra. csupán ezt mutatja. Mire gondolok. I lószor is itt van a (’sin k.i ugv. ( stuka emberi vonatkozásban teljességgel érthető. Egy dolgot én, ha az ő helyében lettem volna, akkor ebbe az önvallomásába beleírtam volna, mert az én meggyőződésem, hogy ez igaz. Nyilvánvaló, hogy akkor ott, abban a pillanatban vagy azokban a hetekben, hónapokban, amikor vele „foglalkoztak", nemcsak azt mondták, ami most elítélendő. Hanem azt is, amit valamennyiünknek mondtak, évtizedek óta. Hogy most tisztább lesz majd a közélet, most majd demoláatikus viszonyok lesznek, most egy olyan hatalmat fogunk fölépíteni, amelyben az értelmiség, a nép, a dolgozók a középpontban lesznek. Nyilván mondtak olyan dolgot, aminek az alapján nemcsak kényszer, hanem ez a fajta pozitív felvillantás egyfajta naiv hitet is sugallt felé. Nem niszem el, hogy csak a kényszer hatása alatt aláírta volna ő, annál karakánabb embernek mutatkozott előtte. Számomra nyilvánvaló, hogy volt valami olyan, amiben hinni akart. Tehát a kényszer és ez a hinni akarás, illetve az, hogy ő önmaga dönthetett. Az a hit, hogy jobb, ha inkább 6 jelent, és tudja hogy mit fog jelenteni, és 6 legalább úgysem fog senkinek bajt okozni. Szóval jobb, ha ő nem jelent semmit, mintsem hogy őróla jelentsenek mások, akik esetleg elá/tatnak valakit, följelentenek valakit. Nekem hihetőbb lelt co <? Új Magyarország, 1993.8.5