Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-10 / 8514. szám

Magyar Hírlap, 1993.8.5 2S A NAP INTERJÚJA Virág Istvánnal n „A cégünk elleni kampány hátterében külföldi érdekeltségek állnak” A cégünk ellen folytatott kampány hátterében bizonyára nem a Malév, s nem a magyar vámszervek állnak, hanem valamilyen külföldi érdekeltségek, vélhetően alacsonyabb áraink miatt — állítja a Hungarian—Ukranian Heavy Lift Ltd. ügyvezető igazgatója. Virág István érdeklődésünkre elmondta azt is: információi szerint Dieter Hofmann a repülőtéri biztonsági szolgálat üdvöskéje volt, sőt kapcsolatban állt az ENSZ erőivel. — Virág István nevét a ma­ribon fegyvercsempészési bot­rány kapcsáp ismerhette meg a hazai közvélemény: egyes felté­telezések szerint a Heavy Lift szállította a konténereket Szlo­véniába. Az ügyészség most azonban csak azt vizsgálja, hogy a Ferihegyen technikai okok miatt leszállt két járat szállítmányát miért nem vám­kezelték. Érdekes azonban a történet kezdete: miként alapít ma valaki légitársaságot Ma­gyarországon? — Kárpátaljai barátaink 1989-ben vetették fel, hogy a rubel előre látható inflációja miatt valamilyen értékmentő akcióba kellene kezdeni. Egy ottani bank elnöke projektet is készíttetett, amelynek lényege: az elértéktelenedő pénzt terme­lőeszközbe — például repülő­gépbe — kell fektetni. — Minek tulajdonítja, hogy az ukránok önre bízták a Hea\y Lift létrehozását? Csak a sze­mélyes kapcsolatokon r-'lott a döntés? — A repülés a világ legzár­tabb ágazata, ahol a személyes kapcsolatok valóban meghatá­rozók, én pedig hosszú ideig a Malévnél dolgoztam. — Vagyis most a Malévnél kiépített üzleti kapcsolatait ka­matoztatja. Ez tisztességes módszer? — A Malév nemzetközi kap­csolatainak kiépítésében meg­határozó szerepem volt, ezért nem tartom tisztességtelennek, hogy ezeket a kapcsolatokat sa­ját céljainkra is hasznosítom. Ugyanakkor ne feledjük: mi a légifuvarozás olyan szeletét vá­lasztottuk ki, amelyben nem je­lenthetünk konkurenciát a Ma­lév számára; nekik ugyanis nincs olyan gépük, amely egy­szerre negyven tonna rako­mányt képes elfuvarozni. — Mégsem tűnik szokvá­nyosnak, hogy az ENSZ is egy ismeretlen légitársasággal fu­varoztatja rendfenntartó csapa­tait. — Az ezen a területen dol­gozó speditőrök cégünk embe­reit már korábban ismerték. De volt más szempont is: gépeink belső tere magasabb, így — például a hasonló mérető Boe­ing 707-essel szemben — ten­geri konténereket, illetve jár­műveket is szállíthatunk. Emel­lett a piacon versenyhelyzet van, s ha kedvezőbb árakkal ál­lunk elő, minket választanak. — Nem lehetséges, hogy a válságövezetekbe a .„nagyok" nem is szállítanak szívesen? — Mi csak olyan helyre re­pülünk, ahol a biztosító sem ítéli elfogadhatatlanul nagynak a kockázatot. Ha pedig a Lloyd’s vállalja a rizikót, ne­künk sem kell félnünk. De volt olyan fuvar, amit mi is megta­gadtunk; Szarajevóba például nem megyünk. — Önök hangsúlyozottan kerülni kívánták a konkurencia­harcot a Maiévvel. Ennek el­lenére állítják: valakik mégis igyekeznek megnehezíteni a működésüket. Ki állhat a hát­térben? — Nézze, tőlünk már lefog­laltak egy An—32-es gépet — valószínűleg tévedésből, mert az II—76-os volt a célpont —, s lefoglalták az Il-ek tartalékal­katrészeit tartalmazó konténe­reket is. Ez utóbbiakhoz egy éve nem jutunk hozzá, mert csempészés miatt ismeretlen tettes ellen nyomozás folyik. Pedig kértük, hogy vámkezel­jék az alkatrészeinket, a ládákat mégis el akarják kobozni. Egyébként a háttérben bizonyá­ra nem a Malév, s nem a ma­gyar vámszervek állnak, hanem valamilyen külföldi érdekeltsé­gek, vélhetően alacsonyabb áraink miatt. — Nem túl merész feltétele­zés, hogy külföldi cégek a ma­gyar hatóságokra is befolyás­sal bírnak? — Gondoljon csak arra, a hatóságok honnan juthatnak in­formációkhoz? A „füles” adott esetben a konkurenciától jön, amit érdemes lehet felhasznál­ni, ha az nem is minden esetben igaz. — Ezt a feltételezést cáfolja, hogy önök ellen már korábban is bizonyos dokumentumok be­mutatásának elmulasztása mi­att indult eljárás. — Nézze, szerencsésebb len­ne, ha a vám- és pénzügyőrség illetékes vezetőit kérdezné, akik egyelőre egymásnak is el­lentmondanak abban, hogy mi­kor és milyen okmányokat kell bemutatni. Egyébként a vámo­sok a sokat emlegetett mani­­fesztet nem is mindig szokták kérni. — Pedig most emiatt vizsgá­lódik az ügyészség, s az ok­mány hiáhya alapozza meg a csempészés gyanúját, bár egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoznak. — Erről ne beszéljünk, hi­szen az eljárás még folyamat­ban van. — Dieter Hofmann szerepé­ről viszont talán szót ejthetünk — Magam egyszerű asszisz­tensnek minősítem, aki a mari­bori segélyszállítmány techni­kai lebonyolításában működött közre, mint a szudáni megren­delő képviselője. — Mit tudott Hofmannról? — Információim szerint az ORFK repülőtéri biztonsági szolgálatának üdvöskéje volt. s ezt Ferihegyen mindenki tudta. — Nem találta különösnek, hogy a „biztonsági szakértő" fuvarszervezést vállal? — Nem, hiszen elég közis­mert volt az ENSZ erőkhöz fű­ződő kapcsolata, így érdekelt lehetett a segélyszállítmányok­ban. — Vagyis a fegyvercsempé­széssel összefüggésbe hozott maribori segélyszállítmánynál semmi szokatlant nem tapasz­talt? — Ez olyan megrendelés volt, mint a többi, de már sok­szor elmondtuk: a szállítmány tartalmához semmi közünk. S miért gyanakodnánk, ha egy ra­komány okmányai ENSZ se­gélyszállítmányra utalnak. En­nek ellenére óvatos voltam, s utánajártunk, hogy a megrende­lés mögött valóban állami el­lenőrzés alatt álló fizetőképes szervezetek húzódnak-e meg. Miután erről meggyőződtünk, miért kellett volna egyebet el­lenőriznünk? Ugyanakkor a re­pülőtereken van határőrség, vámhivatal, repülésbiztonsági szolgálat, sőt, a nemzetbizton­sági hivatalnak is létezik kiren­deltsége. — Arról hallottak valamit, hogy Mariborból gyanús heli­kopterek fegyvert vittek volna a hadviselő felek valamelyiké­hez? — Mariborból már tavaly is csak az ENSZ járatszámával re-

Next

/
Thumbnails
Contents