Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-10 / 8514. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.5 9 9 Céges papírokat, devizaszámla-adatokat, biankó csekkeket kémek Nigériából nem pénz jön, csak a csali Hasonló levelet kapott Horváth Árpád, • Merkur vezérigazgatója is a napokban. — Palimadárfogó trükk, s feltételezi, bogy az új magyar vállalati, üzleti, vezetői réteg ilyen primitív módon becsapható — kezdte Horváth Árpád. — Ugyanakkor tendenciájában kell ezt figyelni, s sajnálattal kell megállapítani, hogy ilyen kép él (bet) rólunk a világban. Nem csupán ilyen, ennél kevésbé átlátható trükkökkel is megkeresnek bennünket. Hogy csak a Merkur példájánál maradjak: nemegyszer kapunk „neve nincs" cégektől gjáplatpt olcsó autókra, amelyek csak szállításra várnak Párizsban, Antwerpenben. Arról azonban már nem szól a fáma, hogy hol gyártották, t az európai, t magyar szabványoknak megfelelnek-e az autók. A magyar vállalati vezetők egyelőre még sajnos a legritkább esetben igyekeznek mförmáctókai. referenciákat szerezni • kínálkozó cégektől, t dkábÍQ* őket egr céges papír, egy díszes névjegy vagy egy bécsi bankszámla, amit egyébként minimális költséggel bárki nyittathat Meg kell tanulnánk — hívta ftí a figyelmet —, hogy nem az ár a legfontosabb; gyakran a drágább, de megbízhatóbb partnerrel jobban járunk, mim az olcsóbb, de ismeretlen cégek ajánlataival. Nem lehetünk • végtelenségig nyeretlen kétévesek — fitoebazxá tfrHnformádó_________ Nigéria fővárosában, Lagosban leginkább egy afrikai törzsi falu központjára emlékeztető, architektúrájában is azt követő, szellős épületkomplexum a Nigériai Nemzeti Bank épülete. Kissé túlmérétezett építmény, hiszen számos szobája üresen áll. Megjelenik a bejáratnál a nagy üzlet reményében egy magyar (bolgár, román, lengyel stb.) állampolgár, s keresi a bank egy magas rangú tisztségviselőjét, „Mr. X.-et”, akivel találkája van megbeszélve. Az őr annak rendje és módja szerint eiirányítja őt az Y. számú szobához, ahol bevezetik „Mr. X.”-bez. Lezajlik a tárgyalás, aláírnak bizonyos papírokat, a helyi úriember ellátja a megfelelő pecséttel, s a külhoni ügyfél a tenyerét dörzsölve távozik — ügy véli, nagy üzletet kötött. Pedig nem történt más, mint, hogy az őrt lefizették, az irodába illetéktelenek beültek, őt pedig becsapták. Szégyenét és kárát az sem mérsékelheti, hogy egy komoly bűnszövetkezet áldozatává válL Ez a történet nem a képzelet szüleménye. Európa nyugati felén már évek óta ismert csalási forrnia ez, sót — a fáma széria már Magyarországon is van károsultja — félő, hogy a beígért dollármilliók kiváló csaliuk bizonyulnak. S bizonyultak már eddig is. Szerkesztőségünk két hasonló tartalmú, bár némileg eltérő ilyen „csalafinta” levélhez jutott. Mindkettőt júliusban adták postára — valószínűsíthető tehát, hogy újabb hullámban érkeznek hasonlók Magyarországra. Lényegük, hogy a „magas rangú" nigériai tisztségviselőnek (akinek természetesen van „neve", „címe” és „telefontelefax szama”) teljes bizalmát a mi kezünkbe tette azáltal, hogy az általa — ilyen vagy olyan módon, a mód le van írva — talált dollármilliókból 30-40 százalékot számunkra felajánl. Igazán csekélység, amit cserébe kér: cégjeles papírokat, devizaszámla-adatokat, aláírt, lepecsételt, biankó csekkeket, illetve azt, hogy utazzunk ki Lagosba. s magunk kössük meg ott vele a szerződést. Címünket, vállalatunk koordinátáit nagyon jó üzleti ismerősétől kapu, illetve egy üzleti útmuUtóból szerezte, s csak azt kéri, hogy mielőbb jeletkezzünk a megadott telefonszámon, senkinek ne szóljunk egy szót sem. Szerkesztőségünk munkatársa megpróbálu felhívni a lagosi telefonszámokat. Az egyiket nem vették fel, pedig két teljes napon át próbálkoztunk. A másik telefonszámon szerencsésebbek voltunk — s habár a levél állítólagos küldőjét. Mr. Bellót nem sikerült telefonvégre kapnunk, a (feltehetően) titkárnőtől annyit sikerült megtudnunk, hogy ilyen nevű urat valóban ott kell keresni. S hogy mi az az „ott”? Állítólag a Nigériai Nemzeti Olajtársaság (NNPC, Nigerian National Petrol Company). S hogy miért kételkedünk ennek valódiságában? Nigéria közismerten olajban gazdag ország, éppen ezért bizalmat ébreszt(het) az áldozatokban a rá való hivatkozás. Mint megtudtuk, gyakran (igazi) üzleti központok telefimszamát és elmét adják meg, s ha nem, akkor is a leggyakrabban valós (cég)név és cím szerepel, csak éppen nincs mögötte vállalkozás. Majdnem mindig jegybanki és minisztériumi ve zetőkre hivatkoznak — ám ez mit sem változut a tényen, csalókkal van dolgunk. Ezt a legöregebb, legupasztalubb rókák is állítják: a banki csalások specialistája, a brit Banker's Trust például többször
