Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Magyar Fórum, 1993.8.5 HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉS DEMJANJUK MOST ÉPPEN ÁRTATLAN. A jelenlegi Állás izerínt mégsem 6 volt a Rettegett Iván néven ismert hóhér. Az ukrán meg az orosz KGB nyilvánosságra hozott bizonyos adatokat, amelyek kizárják Demjanjuk azonosságát. Ezek az adatok hat évvel ezelőtt is rendelkezésre álltak, amikor a per elkezdődött. Meglehet azoknak is, akik elindították s egészen a halálos ítéletig fokozták a hajszát. Az egész folyamat mocskos bosszúhadjárattá vált. Dehát az volt már kezdettől fogva. És most on van a hátterében az a ISO halott, s az a sokezer menekült Libanonban, aki az izraeli hadsereg megtorló csapásai következtében vesztette életét s kényszerült menekülésre. Igaz, ezt megelőzően a Hezbollah szervezet néhány rakétát átlőtt a határon, ezek azonban hogyan-hogyannem elenyésző károkat okozlak, pusztába csapódtak be. Egy olyan sűrűn lakott kicsi országban, mint Izrael nehezebb a lakatlan területet eltalálni mint a lakottat Ez bizonyos kételyeket ébreszt az igazi provokátor kilétét illetően. Mindig időben és megrendelésre csapódnak be ezek a síita rakéták! Aztán a megtorlás, az ártatlan százak halála megemliteiiik ugyan a világsajtóban, de nyomban el is felejtetik. Ki tudja ma már, hogy Libanon valamikor önálló ország volt, ma pedig élő célpontokkal szolgáló nemzetközi lőtér. Az arab gerillák onnan lődöznek át a zsidókra, az izraeli hadsereg pedig úgy vonul át a határon, ahogy akar, s azt lő szét, amit akar. MINDEZ EGYÜTTVÉVE AZ ELRETTENTÉS POLITIKÁJA. Demjanjuk is, Libanon esete is, Irak időnkénti megbüntetése is, meg, hogy valami hazait is hozzákapcsoljunk, a Xsendőrsors" írójának esete is az elrettentést szolgálja. Szegény bőrfejú gyerekek is az elrettentés politikájának áldozatai. És miközben Demjanjuk ellen még keresnek valamit, hogy ne kelljen szabadon engedni. Rajnai Sándornak, az egyik ávéhás fő gonosztevőnek. volt moszkvai nagykövetnek, Nagy Imre elrablójának elég volt zsidó származást igazolnia. befogadták De az új magyar kormány sem merte megkérdezni, hogy vajon mit vitt magával — félelmében. Két évig élt Izraelben, most meg állítólag Amerikában bujkál. Cime ismeretlen. Bűnösségéhez nem fér kétség, ámde szó sincs nemhogy a megbüntetéséről, még csak a felkutatásáról is. Ezek igenis lényeges összefüggések. Rendszerváltoztatásunk irányét és mértékét magunknak kell meghatároznunk. Állandó fenyegetettségben ezt nem tehetjük. Magyarországra a tomlantosok lődöznek fenyegetés-rakétákat. Sokszor egészen durván beleszólnak a magyar belpolitikába és sajnos olyan kormányunk van, amelyikben semmi gerinc nincs Azokat üldözi, akik ezeket a jelenségeket feltárják és utána felteszik a szükséges kérdéseket. Lefekszik azoknak a belpolitikai erőknek, amelyek összefonódnak az elrettentés politikájával, s ezáltal nemzeti vagy népi erőket akarnak kiszorítani a politikából. Magyar Demjanjukokat „tömegkommunikálnak össze" belőlünk, és a közönyössé tett nép hátán megszerzik maguknak a teljes politikai és gazdasági hatalmat. AZ ORSZÁGBAN ELKÉPESZTŐ KORRUPCIÓ DÜHÖNG. A Számvevőszék egyaránt elitélte az ÁVÜ-t és az ÁV Rt-t. Súlyos milliókkal nem tudnak elszámolni, amelyeket kifizettek privatizációs cégeknek. A megbírált állami szervek ugyanazt teszik az Állami Számvevőszék jelentésével, mint Hankiss Elemér tette volt: felülbírálják, nem fogadják el, vagy csak részben fogadják el. Megmagyarázzák. Következmény azonban nincs. Megy tovább a meseszekér. Holott semmi különös szakértelem nem szükséges annak belátásához, hogy az egész privatizáció kulcskérdése a vagyonértékelés és az úgynevezett privatizációs tanácsadó cégek működése, ezeknek összefonódása az eladó sorba kerülő vállalatok vezetőségével és az egész ügyletnek a nvilvánosság elől való elzárása. Ezt a Magyar Fórum már korábban is számos írásban feltárta. Mindazonáltal a kormány még most sem látja szükségét a rendcsinálásnak. Mi is megírtuk, a Számvevőszék is megállapította: nincs elfogadott vagyonpolitika. Ezért azonban nem Csépi Lajos a felelős, hanem Antall József. Amire a legjobban kellett volna ügyelni és aminek a kézbentartásához nem lett volna szükség egyetlen paktumra sem, azt az Antall-kormány nem tette meg Frázisokat gyártott a gyors vagy lassú privatizációról, hétvenkedett a nyugat támogatásával és vállveregetéseivel s közben minden kiszaladt a kezéből. Ezért aztán módfelett visszás, hogy a Miniszterelnök feljelentette Lengyel Lászlót, a Pénzügykutató igazgatóját néhány, a kormányt korrupcióval vádoló mondatáért. Ez a pótcselekvés tipikus esete. Nyilvánvaló, hogy Lengyelnek a haja szála sem fog meggörbülni még akkor sem, ha nem tudja alátámasztani kijelentéseit. De hát alá tudja támasztani Kérdés, hogy a kormányfő nem éppen ezt várja tőle? Most, a játszma végén talán éppen azért vállalja el ezt a minősíthetetlenül kisszerű csetepatét, hogy fény derüljön néhány munkatársa — esetleg eddig dédelgetett embere — üzelmeire, mivel a jövendő paktumjaiba ezek már nem fémek bele. Sok az eszkimó, kevés a fóka. CSAK ENNYI KORMÁNYTISZTSÉGET LEHET ELOSZTANI, AMENNYI MOST VAN és ha erre három párt emberei — MDF, SZDSZ, FIDESZ — pályáznak, akkor nyilván nem juthat mindenkinek, aki most ott cselleng a kabinet és a minisztériumok környékén. A .legjobbak" már átültek egvegy részvénytársaságba, felügyelőbizottságba Csóti György például arra a kérdésre, hoay miért is került a frissen összeállított MÁV Rt. felügyelőbizottságába, — a MÁV
