Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.4 2S rítusban megnyilvánuló ellenérzés. Utóbbit segíthettek csökkenteni a közgyűlések első döntései, amelyekkel megválasztották, ha tetszik, megerősítették a kormány által korábban kinevezett főigazgatókat, áttételesen munkatársaikat. Már az eddigi munka alapján is nyilvánvaló az önkormányzat és az apparátus vezetőinek kölcsönös elkötelezettsége, amely nélkül nem képzelhető el a valódi tb-reform. Mert végül is arról van szó. Ezt jelzik a negyven nap hét elnökségi ülésének a határozatai is, többek közön a világbanki hitellel, a jövő évi költségvetéssel, a tb vagyonhoz juttatásával, a kötvénykibocsátással, a szakbizottsági munkával kapcsolatban Évi hatszázmilliárd forinttal gazdálkodni, az állampolgárok egészségével, nyugdíjellátásával. biztonságával törődni önmagában jelentős politikai súlyt ad. Mégis veszély a politikai összefüggések erőltetése a szakmai — egészségbiztosítási: egészségpolitikai és közgazdasági — összefüggésekkel szemben, azok helyett. Az önkormányzati munka remélt sikere nem lesz, nem lehet egyegy párt vagy szakszervezet sikere, mint ahogy a kudarcban reménykedők is tévúton járnak. Az egyszerűség kedvéért: a tb-önkormányzati érdekérvényesítés során az egyeztetés hangsúlyai, netán konfliktusai különbözhetnek konzervatív, liberális vagy szocialista pénzügyminisztert feltételezve, de eleve nem mondható meg. melyik tárgyalás a „könnyebb" vagy a „nehezebb". Már a negyven nap alatt világossá vált, hogy a kormány (pénzügy, népjólét), a települési önkormányzatok (tulajdonosok) és a tb-önkormányzatok sokrétű együttműködése vezethet csak ki a három év alatt fokozatosan romló helyzetből, amely a nyugdíjellátást és az egészségügyet jellemzi. Az új elemet nyilvánvalóan a tb-önkormányzatok jelentik. Hiszen eddig is lecke volt a társadalombiztosítás és az egészségügy egymással szorosan összefüggő korszerűsítése — született is sok értékes elképzelés —, csak éppen az úgynevezett reformintézkedések inkább ideológiai alapú pótcselekvéseknek látszanak. Hiányzott a valódi reformot kikényszerítő társadalmi erő. — Nem lehet egyidejűleg járulékot csökkenteni, ellátási színvonalat emelni és az egészségügyben dolgozók bérét rendezni — vezető egészségügyi szakember fogalmazott így evidenciaként egy orvosklub vitaülésén. Meglepődött, hallva, hogy a tb-önkormányzatoknak — négyéves perspektívában — éppen erre kell vállalkozniuk, ezt várja tőlük a társadalom. Erre adott azavazatíval a választó a magas választási részvétellel igen erős legitimációt a testületnek. Igaz, hogy a közgyűlésen elhangzott: a legitimáció nem jelent automatikusan szakmai kompetenciát. Vélem, a szerény legitimáció vagy annak hiánya sem. Utóbbiból, az említett csalódásokból adódtak a közgyűléseken is — elenyésző kisebbségben — megnyilvánult obstmkciós, oppozíciós törekvések, illetve az álszent demagógia. A társadalmi háttér jelenti azt az erőt, ame[y 12 eddig is bizonyára a jobbítás őszinte szándékával fellépő kormányt érdemi tárgyalásokra késztette a tb vagyonhoz juttatásával, a járulékfizetési morál rendezésével, a profiltisztítással — a költségvetés fedezze a jelenleg a járulékokat terhelő szociális kiadásokat —, a költségvetési hiány kiegyenlítésével kapcsolatban. Ezért is vélekedhetett úgy egy képviselő — a negatív minősítések, botrínykeltések ellenében pozitív túlzásként —, hogy negyven nap alatt több történt tb-ügyben, mint a megelőző három évben. Ami a szakmai kompetenciát, hozzáértést illeti, az már a következő hónapokban ellenőrizhető lesz a szakbizottságok, illetve az elnökségek, felügyelőbizottságok működésében. Biztató, hogy az elnökség munkájában a szakmai megközelítés dominált, az álláspontokat nem az határozza meg. hogy munkaadói vagy munkavállalói úton került az elnökségi tag a testületbe, hanem a közgazdasági, biztosítási, szociológusi, orvosi felkészültség. Természetesen minden képviselő felelős választóinak, illetve delegáJótnak. Más, értékes civilszerveződések lebecsülése nélkül megállapítható — akárcsak az ügy mindenkit érintő jelentősége, a hatszázmilliárdos költségvetés adta felelősség alapján —, hogy a tb-önkormányzatok jelentik a polgári demokratikus átalakulás kapcsán az első, meghatározó erejű civilszerveződéseket. A létrejöttüket lehetővé tevő törvény, a társadalom reagálása jelen törvényhozási ciklus egyik távlatilag is biztató mozzanata. Sikerük túlmutat még igen nagy közvetlen jeleotőségükön is. Az önkormányzatok sikere válasz mind a mai gondok kapcsán a múlton nosztalgiázóknak. mind egy újfajta centralizáció híveinek. Nem tökéletes a polgári demokrácia működése sem — főleg a tanulási folyamat kezdetén. régi reflexek továbbélésékor —. de a hatalommegosztás, az érdekegyeztetés, a négyévenkénti megmérettetés. a változás lehetősége alapvető esély a társadalom számára. Végül ami a bevezetőben említett aggodalmai illeti, remélem, hogy a valóság a fordítottját bizonyítja majd. Az önkormányzatok megalakulása, működése a társadalombiztosítás államosításának a végét — ahogy egy képviselő megfogalmazta —, egy új aranykor kezdetét jelenti majd.
