Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-09 / 8513. szám
Népszabadság, 1993.8.3 11 A tárcák többsége tiltakozik a „nagyköveti diktatúra” ellen Boross Péter belügyminiszter az érintetteknek azt mondotta, hogy a kormány nem tervezi minisztériumok összevonását. A kormány egy tagja, a külügyminiszter, azonban még nem döntött arról, beterjeszti-e a kormány elé az integrált-külképviseletek létrehozásáról szóló, eddig nem publikált elképzelést. MUNKATÁRSAINKTÓL Ez az elképzelés alapjaiban érintené azoknak a szerveknek, illetve személyeknek az önállóságát, amelyek, illetve akik külföldi tevékenységgel foglalkoznak. Elsősorban a külkereskedelmi kirendeltségeket érintené a tervezetben foglaltak végrehajtása, ami a „kettős függés” helyzetébe hozná őket. (A tervezetet egyébként sokan Martonyi János külügyi és Juhász Endre NGKM-államtitkár ne► folvtatas az 1. oldalról A kormánytagok többsége szerint nem lenne célszerű megingatni a külkereskedelmi kirendeltségek hálózatát egy olyan időszakban, amikor tevékenységük a nemzetgazdaság szempontjából különösen fontos. (Többek szerint a jelenlegitől eltérő feltételrendszerben Kádár távozna posztjáról.) Más tárcákhoz tartozók esetleges alárendelése - így a katonai attaséké, akik a HM-hez tartoznak, illetve az Információs Hivatal (polgári hírszerzés) embereie - a kormánytisztviselők többsége szerint ugyancsak problematikus. A katonai és polgári hírszerző szervek egyetlen országban sincsenek a külügyminiszter, illetve a nagykövet alárendeltségében. Igaz, ez azzal a kockázattal jár, hogy esetleg más információt továbbítanak. mint amit a nagykövet; a politikai döntéshozók feladata az. hogy a lehető legszélesebb körű. esetenként egymásnak ellentmondó, s ezert tisztázásra szoruló információ vével kapcsolják össze.) Munkajogilag minisztériumokhoz tartoznának, a szakmai-politikai felügyeletet, az eddigiektől eltérően, a Külügyminisztérium gyakorolná. Jelentéseiket a nagyköveten keresztül továbbítanák Budapestre. Sor kerülhetne külkereskedelmi kirendeltségek nagykövetségekre való átköltöztetésére is - aminek takarékossági vonzata is volna. Az értesülések szerint a kormány tagjainak többsége egyetért Kádár Bélával abban, hogy az egyébként elvben előnyös, több nyugati országban funkcionáló szisztéma nálunk még idő előtti; nem alakult ki az az erős vállalati külképviseleteket is magában foglaló rendszer, amely mellett elégséges, ha a nagykövetségen csupán egv-két beosztott segíti a külképviseletek munkáját. (A tárcák többsége... folytatás a 4 oldalon) birtokában legyenek, amikor elhatározásra jutnak - mondják az említett tisztségviselők, hozzátéve, hogy az egycsatornás információ biztos recept a hibás döntéshez. Az információs hivatal emberei felelősek a külképviseletek személyi biztonságáért is - és ennek kapcsán" is juthatnak olyan bizalmas információhoz, amelyekről nem ők hivatottak eldönteni, hogy a nagykövetre tartozik-e. A nagyköveti értekezlet részvevői szerint a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter olyan együttműködési rendszerről szólt előttük előadásában, amely az államérdek elsődlegességéből kiindulva megőrzi a titkosszolgálat autonómiáját. mivel enélkül ez a szolgálat értelmét veszti. A jelen körülmények között épp azért, mert nem kívánja a kormányzati törésvonalakat kiélezni és az esetleges súlyos személyi konzekvenciákat vállalni, valószínű, hogy Antall József a választásokig nem fogja erőltetni az integrált külképviseletek létrehozását.
