Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-06 / 8512. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.3 38 A NAP INTERJÚJA Medgyasszay László államtitkárral A stabilizáció éve lehet 1994 Közös nyilatkozat elfogadásával zárult le a kormány és az érdekképviseletek közötti egyeztetőtárgyalás legutóbbi fordulója. Azóta a kormány számos, az ágazatot érintő kérdésben döntött. Ezekről kérdeztük Medgyasszay Lászlót, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárát. — A múlt heti kormányülésen sláger téma volt a: agrárágazat, hiszen döntöttek a jövő évi közgazdasági szabályozórendszerről és az aszálykárosult gabonatermelők helyzetét enyhítő intézkedésekről. Ekkora hatása lenne az érdekképviseletek erőteljes fellépésének? — Egyáltalán nem akarom kisebbíteni az érdekképviseletek szerepét, de az az igazság, hogy az 1994-es közgazdasági szabályozórendszerről szóló előterjesztés már a tárgyalások kezdetekor készen volt, mint ahogy az aszálykárokat enyhítő intézkedéseken is dolgoztunk már. — Hogyan értékeli a tárgyalások eddigi eredményeit? — Nézzük az érdekképviseletek által bizalomerősítőnek minősített intézkedéseket. Az első ilyen az „aki vet, az arat” elv, ami ellen a kormánynak nincs kifogása. Mivel azonban itt mi is garanciákat kérünk, ebben a kérdésben a következő fordulóban születhet konkrét megállapodás. A búza garantált árában nem sikerült megegyezni. Mint ismeretes, ezt az érdekképviseletek által kért 8500 forinttal szemben végül a kormány múlt heti ülésén 8200 forintban szabta meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennél magasabb nem lehet a búza ára, viszont termelési biztonságot a 8200 forintos ár is adhat. Közgazdasági számítások szerint viszont az ennél magasabb ár már zavart okozhatott volna az agrárágazat egyéb termékpályáin is. Az aszálykárosultak támogatásáról, illetve a vetéstámogatásról is döntött a kormány, jóllehet az érdekképviseletek által kért mértéket nem tudta megadni. Látni kell azonban, hogy a pénzügyi követelések nem a szándék hiánya miatt nem teljesülhettek 100 százalékosan, hanem azért, mert fennállnak bizonyos költségvetési korlátok. Azaz a társadalom más csoportjaitól kellene elvenni a számukra egyszer már előirányzott pénzt. — Felmerült, hogy változtatni kellene az eddigi munkamódszeren, azaz ne egyszerre tárgyaljanak az agrárkoordinációs fórumban részt vevő érdekképviseletekkel, hanem elsősorban a MOSZ-szal egyeztessenek, aztán vonják be a többieket. Lesz-e ezek után változás a tárgyalások technikai lebonyolításában? — Ebben a kérdésben kialakult álláspontunk az, hogy csakúgy mint az érintett tárcák mindegyikét, az AKF-ben szereplő összes érdekképviseletet meg fogjuk hívni. Egyébként bármilyen, a tárgyalások hatékonyságát javító javaslatra vevők vagyunk, de meggyőződésem, hogy a külön-külön való tárgyalás csak rontana ezen. Tehát ahogyan a szakértői szinten, úgy a politikai szintű egyeztetésen is együtt kívánunk tárgyalni, és mindenkinek módot adunk arra, hogy különvéleményének hangot adjon. Előreláthatólag jövő héten ülhetünk ismét asztalhoz, tehát még augusztus 20-a előtt. — Melyek voltak közgazdasági szabályozórendszer kialakításának főbb alapelvei? — Az ágazat jelenlegi helyzetében — amikor a tavalyi adatok szerint a 41 milliárd forint veszteséggel szemben csupán 5,5 milliárd forint nyereséget tudtak felmutatni a vállalkozások, s amikor az első félév jelentős exportcsökkenése, az aszály és a különböző embargók újabb termeléscsökkenést jeleznek —, igyekeztünk az adóterheket nem növelni, illetve ahol lehetett csökkenteni. így mindenképpen pozitív a kormány abbéli szándéka, hogy felfüggesztessze a földadó-fizetési kötelezettséget, 850 ezer forintra emelje a kistermelők árbevételének adómentes határát, valamint eltörölje az üzletrészek forgalma esetén kirótt 20 százalékos forrásadót. A tulajdoni struktúraváltás előrehaladtával jövőre meglesz a lehetőség az agrárágazat stabilizációjára. Ez a prognózisunk egyébként egybevág az Agro—21 tárcaközi kutatási program jelentésében megfogalmazottakkal. Bátran mondhatom, hogy az agrárágazat szereplői időben megismerhetik a ’94-es szabályozórendszert. Annál is inkább, mivel még nem fordult elő, hogy minderre az év ilyen korai időszakában sor került volna. — Mi a helyzet az adóskonszolidációval? — Az agrárágazat speciális kezelést igényel, hiszen itt nem csak — sőt nem elsősorban — állami tulajdonról van szó. Jól látható, hogy a bankok hitelkonszolidációja önmagában nem képes a reálszférát is helyzetbe hozni. Ezért kormányhatározat született arról, hogy elő kell készíteni az élelmiszer-gazdaság adóskonszolidációját, amit a banki hitelkonszolidációhoz kapcsolódva kell megoldani. A gazdasági kabinet első olvasatban elfogadta a tervezetet, azzal, hogy a részletek kidolgozása az CM, a PM és az ÁVÜ-t felügyelő tárca nélküli miniszter feladata. Remélem, hogy a program még ebben az évben működni fog. Ez ügyben természetesen egyeztetünk az érdekképviseletekkel is. • Kelemen B. Zoltán
