Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-06 / 8512. szám
Beszélő, 1993.7.31 mi történt a régi bürokráciával, a régi bírákkal, ügyészekkel, akik nyilván szörnyűségeket követtek el. Nem akadályozza-e, kérdezték, a régi apparátus a demokratikus állam működését? Nem egészen értették az Alkotmánybíróságnak az igazságtétellel kapcsolatos szerepét és a Ill/ni-as törvényjavaslatok körüli huzavonát sem. Furcsállották, hogy Magyarországon - összehasonlítva a II. világháborút követő törvényhozással és a régió más országainak törvényeivel - nem történt semmi. Beszelő: Cseh-Szlovákiát viszont korábban éppen a lusztrációs törvények miatt bírálták.- Meglehet, hogy minket is bírálnának. Arra is rákérdeztek, nem sújtja-e valamilyen diszkrimináció a volt kommunistákat. Beszélő: Az Amnesty jelentésében nagy hangsúlyt kaptak a külföldiek terhére elkövetett jogsértések. A bíró hatalma- Az idegenekkel kapcsolatos problémák szerepeltek az előzetesen megküldött kérdések között is. Ezeket nem a magyar jelentés, hanem más országok korábbi meghallgatása alapján állították össze. Az idegenrendészeti őrizettel, Kerepestarcsával az a gond, hogy egyelőre nincs bírói felülvizsgálat. Valójában nem kívánnak nagyon sokat. Ha egy bíró ellenőrzi, hogy az illetőnek valóban nincs érvényes útiokmánya, hogy az itt-tartózkodásának nincsenek meg az anyagi feltételei, akkor a kiutasítása, illetve a kiutasítás végrehajtását megelőző őrizete nincs ellentétben az egyezségokmánnyal, illetve az Európai Egyezménnyel. Az idegenrendészeti törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezései többé-kevésbé megnyugtatták a bizottságot. Beszélő: Az idegenrendészet működését 1982-es rendelkezések szabályozzák. Ha a bizottság rákérdezett a régi bürokrácia szerepére, nem kerültek-e szóba a tovább élő jogszabályok? Például a rádió és a televízió kormányfclügyeletéről rendelkező 1974-es törvényerejű rendelet. Egyáltalán felvetődtek-e a sajtószabadság, a független média kérdései? Túlélő szabályok- A sajtószabadságnak csak a büntetőjogi korlátáiról érdeklődtek. Megkérdezték ugyanis, hogy milyen jogi eszközök állnak a rendelkezésünkre az idegengyűlölet visszaszorítására, a rasszista cselekmények megbüntetésére. Egyebek közt megemlítettem az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a közösség elleni izgatás enyhébb formája, pusztán sértő kifejezések használata nem bűncselekmény. Kriminálpolitikailag sok érv szól az effajta cselekmények dokriminalizálása mellett, de tudomásul kell vennünk, hogy a világ nem erre tart. Ellenkezőleg: a kisebbségek kárára elkövetett gyalázkodás megbüntetését várják el. A régi jogszabályok továbbélésével kapcsolatban felvetették, nem lehetne-e létrehozni egy olyan esetleg parlamenti bizottságot, amely átvizsgálná, hogy a hatályos joganyagból mi nem felel meg a jogállam követelményeinek. Hiába mondtam, hogy a Earlament a választások óta több mint áromszáz törvényt és törvénymódosítást fogadott el. Sokáig már ezen a területen sem lehet megélni abból, hogy a múltra hivatkozunk. Beszélő: A múltra hivatkoztunk akkor is, amikor a szabálysértési jog vonatkozásiban fenntartással írtuk ala az Európai Egyezményt- Az egyezmény 6. cikkelyével, a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos fenntartásunk - tudniillik az, hogy a szabálysértési büntetéssel szemben nincs bírói jogorvoslat -, nem mondom, hogy megdöbbentette, de legalábbis meglepte a bizottságot. A szabálysértési jog átalakítása tíz évig rossz irányba haladt, szűkített büntetőeljárást akartak bevezetni, aztán egyelőre maradt minden a régiben, kivéve persze, hogy szabálysértési ügyben nem lehet elzárást kiszabni. Ebben a tekintetben tehát le vagyunk maradva, elóbb-utóbb változtatnunk kell. Nem voltak elégedettek a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának rendszerével sem. Keveslik, hogy a bíróság többnyire csak hatályon kívül helyezi az államigazgatási határozatot, és új eljárásra utasítja a hatósáot. Azt várnák, hogy a bíróság az eléje érült ügyben valamennyi érdemi döntést hozhasson. Beszélő: Idegenrendészeti vonatkozásban megvan például a kiutasítási határozat bírói felülvizsgálatának a lehetősége, a gyakorlatban mégis igen ritkán kerül ra sor. A külföldi ugyanis nem rendelkezik sem a szükséges információkkal, sem anyagi eszközökkel.- Ez a problémakör az ügyvédi képviselet kapcsán került szóba. Az ügyvédi pálya felszabadításával egy időben ugyanis összeomlott a kirendelt védői rendszer. Ma minden megfelelő képesítéssel rendelkező jogász lehet ügyvéd, de közben eltűntek az ügyfelek. Rákérdeztek a jogrendszer szociális összetevőire, arra, hogy van-e ingyenes képviselet, ingyenes jogi tanácsadás. Ismertettem a helyzetet, elfogadták a válaszomat, de nyilvánvaló volt, hogy érzékelik: ez a hazai jogrendszer egyik gyengesége. Beszélő: Mennyiben tud a bizottság egyedi ügyekkel foglalkozni? A köztisztviselő kényelmes kiútja- Az Amnesty jelentése alapján rákérdeztek a kcrcpcstarcsai táborban történt atrocitásokra, és arra, hogy az Amnesty szerint az V. kerületi Kecskeméti utcai rendőrőrsön 1992. december 30-31-én több arab személyt bántalmaztak. Eljutottak továbbá a bizottsághoz egyéni panaszok is. Egy kormánytisztviselő eléggé kényelmes nelyzetben van, elmondhatja, hogy folyik a vizsgálat Előzőleg megkerestem a Fővárosi Főügyészséget Elmondták, hogy jellegzetes rendőri jogsértések - kényszervallatás, bántalmazás hivatalos eljárásban, jogellenes fogva tartás - ügyében körülbelül feljelentést kaptak, ebből a vizsgálatok alapján Budapesten száznál több esetben emeltek vádat Eljutott a bizottsághoz egy iraki állampolgár beadványa. Ezt a fia tel embert magyar bíróság bűncselekmény miatt szabadságvesztésre, majd a büntetés letöltése után kiutasításra ítélte. Nemrégiben kiszabadult, haza kellene toloncolni. Csakhogy Irakban mint katonaszökevényre halálbüntetést szabtak ki rá. Genfben elmondtuk, hogy a Magyar Helsinki Bizottság kegyelmi kérvényt nyújtott be az ügyében; ennek az elbírálásáig a kiutasítás végrehajtására semmiképpen sem kerül sor. Beszélő: Az emberi jogok gyakorlati érvényesítésében mindenütt a világon nagy szerepet játszanak a civil szervezetek, az NGO-k (non-govemamental organization). Nálunk sem jogszabály, sem szokásjog nem rögzíti a jogosítványaikat A civil társadalom dolga- Hivatalos felhatalmazásuk az N’CO- knak értelemszerűen nem is lehet. Ezeknek a társadalmi szervezeteknek a lendületét éppen az adja, hogy egv kicsit törvényen kívül vannak, ellenfélként állnak szemben az államhatalmi szervekkel. Inkább az vetődött fel, hogy vannak-e kellő számban emberi jogokkal foglalkozó társadalmi szervezetek. Felvetődött az is, kielégítő-e a jogi tájékoztatás. Úgy gondolom, hogy az emberi jogi ismereteket is elsősorban az NGO-knak kellene terjeszteniük A karitatív szervezetek számához és hatékonyságához képest nálunk az emberi jogi szervezetek hátrányban vannak Tavalv Bán Tamás kollégámmal sorra vettük, hogy az eddigi strasbourgi ítéletek alapján milyen jogszabályok megváltoztatására volna szükség, s ajánlásokat készítettünk a kormány számára. De a strasbourgi emberi jogi bírósághoz beérkező magyar panaszok többségét valószínűleg helyből elutasítják majd, egyszerűen azért, mert nincsenek olyan jogászok, akik meg tudják mondani, milyen ügyekkel lehet Strasbourghoz fordulni, milyen cikkelyre érdemes hivatkozni. Ha lesznek ehhez értő jogászok, és lesznek olyan szervezetek, amelyek összehozzák velük a panaszosokat, sőt esetleg a költségeket is átvállalják, akkor kerülnek a civil szervezetek abba a helyzetbe, hogy Strasbourg segítségével rászorítsák a kormányt a jogszabályok vagy a gyakorlat megváltoztatására. Beszelő: Köszönöm a beszélgetést (Az interjút Kőszeg Ferenc kesziterte.) %
