Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-06 / 8512. szám

Beszélő, 1993.7.31 mi történt a régi bürokráciával, a régi bí­­rákkal, ügyészekkel, akik nyilván ször­nyűségeket követtek el. Nem akadályoz­za-e, kérdezték, a régi apparátus a de­mokratikus állam működését? Nem egé­szen értették az Alkotmánybíróságnak az igazságtétellel kapcsolatos szerepét és a Ill/ni-as törvényjavaslatok körüli huza­vonát sem. Furcsállották, hogy Magyar­­országon - összehasonlítva a II. világhá­borút követő törvényhozással és a régió más országainak törvényeivel - nem tör­tént semmi. Beszelő: Cseh-Szlovákiát viszont ko­rábban éppen a lusztrációs törvények miatt bírálták.- Meglehet, hogy minket is bírálnának. Arra is rákérdeztek, nem sújtja-e valami­lyen diszkrimináció a volt kommunistá­kat. Beszélő: Az Amnesty jelentésében nagy hangsúlyt kaptak a külföldiek ter­hére elkövetett jogsértések. A bíró hatalma- Az idegenekkel kapcsolatos problé­mák szerepeltek az előzetesen megkül­dött kérdések között is. Ezeket nem a ma­gyar jelentés, hanem más országok ko­rábbi meghallgatása alapján állították össze. Az idegenrendészeti őrizettel, Ke­­repestarcsával az a gond, hogy egyelőre nincs bírói felülvizsgálat. Valójában nem kívánnak nagyon sokat. Ha egy bíró el­lenőrzi, hogy az illetőnek valóban nincs érvényes útiokmánya, hogy az itt-tartóz­­kodásának nincsenek meg az anyagi fel­tételei, akkor a kiutasítása, illetve a kiuta­sítás végrehajtását megelőző őrizete nincs ellentétben az egyezségokmánnyal, illet­ve az Európai Egyezménnyel. Az idegen­rendészeti törvényjavaslat erre vonatko­zó rendelkezései többé-kevésbé meg­nyugtatták a bizottságot. Beszélő: Az idegenrendészet működé­sét 1982-es rendelkezések szabályozzák. Ha a bizottság rákérdezett a régi bürok­rácia szerepére, nem kerültek-e szóba a tovább élő jogszabályok? Például a rá­dió és a televízió kormányfclügyeletéről rendelkező 1974-es törvényerejű rende­let. Egyáltalán felvetődtek-e a sajtósza­badság, a független média kérdései? Túlélő szabályok- A sajtószabadságnak csak a büntető­jogi korlátáiról érdeklődtek. Megkérdez­ték ugyanis, hogy milyen jogi eszközök állnak a rendelkezésünkre az idegengyű­lölet visszaszorítására, a rasszista cselek­mények megbüntetésére. Egyebek közt megemlítettem az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a közösség elleni izgatás enyhébb formája, pusztán sértő kifejezések használata nem bűncselek­mény. Kriminálpolitikailag sok érv szól az effajta cselekmények dokriminalizálá­­sa mellett, de tudomásul kell vennünk, hogy a világ nem erre tart. Ellenkezőleg: a kisebbségek kárára elkövetett gyalázko­dás megbüntetését várják el. A régi jog­szabályok továbbélésével kapcsolatban felvetették, nem lehetne-e létrehozni egy olyan esetleg parlamenti bizottságot, amely átvizsgálná, hogy a hatályos jog­anyagból mi nem felel meg a jogállam kö­vetelményeinek. Hiába mondtam, hogy a Earlament a választások óta több mint áromszáz törvényt és törvénymódosí­tást fogadott el. Sokáig már ezen a terüle­ten sem lehet megélni abból, hogy a múlt­ra hivatkozunk. Beszélő: A múltra hivatkoztunk akkor is, amikor a szabálysértési jog vonatko­zásiban fenntartással írtuk ala az Euró­pai Egyezményt- Az egyezmény 6. cikkelyével, a bíró­ság előtti tisztességes eljáráshoz való jog­gal kapcsolatos fenntartásunk - tudniillik az, hogy a szabálysértési büntetéssel szemben nincs bírói jogorvoslat -, nem mondom, hogy megdöbbentette, de leg­alábbis meglepte a bizottságot. A sza­bálysértési jog átalakítása tíz évig rossz irányba haladt, szűkített büntetőeljárást akartak bevezetni, aztán egyelőre maradt minden a régiben, kivéve persze, hogy szabálysértési ügyben nem lehet elzárást kiszabni. Ebben a tekintetben tehát le va­gyunk maradva, elóbb-utóbb változtat­nunk kell. Nem voltak elégedettek a köz­­igazgatási határozatok bírói felül­vizsgálatának rendszerével sem. Keves­lik, hogy a bíróság többnyire csak hatá­lyon kívül helyezi az államigazgatási ha­tározatot, és új eljárásra utasítja a hatósá­­ot. Azt várnák, hogy a bíróság az eléje érült ügyben valamennyi érdemi dön­tést hozhasson. Beszélő: Idegenrendészeti vonatko­zásban megvan például a kiutasítási ha­tározat bírói felülvizsgálatának a lehető­sége, a gyakorlatban mégis igen ritkán kerül ra sor. A külföldi ugyanis nem rendelkezik sem a szükséges informá­ciókkal, sem anyagi eszközökkel.- Ez a problémakör az ügyvédi képvi­selet kapcsán került szóba. Az ügyvédi pálya felszabadításával egy időben ugyanis összeomlott a kirendelt védői rendszer. Ma minden megfelelő képesí­téssel rendelkező jogász lehet ügyvéd, de közben eltűntek az ügyfelek. Rákérdeztek a jogrendszer szociális összetevőire, arra, hogy van-e ingyenes képviselet, ingyenes jogi tanácsadás. Ismertettem a helyzetet, elfogadták a válaszomat, de nyilvánvaló volt, hogy érzékelik: ez a hazai jogrend­szer egyik gyengesége. Beszélő: Mennyiben tud a bizottság egyedi ügyekkel foglalkozni? A köztisztviselő kényelmes kiútja- Az Amnesty jelentése alapján rákér­deztek a kcrcpcstarcsai táborban történt atrocitásokra, és arra, hogy az Amnesty szerint az V. kerületi Kecskeméti utcai rendőrőrsön 1992. december 30-31-én több arab személyt bántalmaztak. Eljutot­tak továbbá a bizottsághoz egyéni pana­szok is. Egy kormánytisztviselő eléggé kényelmes nelyzetben van, elmondhatja, hogy folyik a vizsgálat Előzőleg megke­restem a Fővárosi Főügyészséget El­mondták, hogy jellegzetes rendőri jogsér­tések - kényszervallatás, bántalmazás hi­vatalos eljárásban, jogellenes fogva tartás - ügyében körülbelül feljelentést kaptak, ebből a vizsgálatok alapján Budapesten száznál több esetben emeltek vádat Elju­tott a bizottsághoz egy iraki állampolgár beadványa. Ezt a fia tel embert magyar bí­róság bűncselekmény miatt szabad­ságvesztésre, majd a büntetés letöltése után kiutasításra ítélte. Nemrégiben ki­szabadult, haza kellene toloncolni. Csak­hogy Irakban mint katonaszökevényre halálbüntetést szabtak ki rá. Genfben el­mondtuk, hogy a Magyar Helsinki Bizott­ság kegyelmi kérvényt nyújtott be az ügyében; ennek az elbírálásáig a kiutasí­tás végrehajtására semmiképpen sem ke­rül sor. Beszélő: Az emberi jogok gyakorlati érvényesítésében mindenütt a világon nagy szerepet játszanak a civil szerveze­tek, az NGO-k (non-govemamental or­ganization). Nálunk sem jogszabály, sem szokásjog nem rögzíti a jogosítvá­nyaikat A civil társadalom dolga- Hivatalos felhatalmazásuk az N’CO- knak értelemszerűen nem is lehet. Ezek­nek a társadalmi szervezeteknek a lendü­letét éppen az adja, hogy egv kicsit tör­vényen kívül vannak, ellenfélként állnak szemben az államhatalmi szervekkel. In­kább az vetődött fel, hogy vannak-e kellő számban emberi jogokkal foglalkozó tár­sadalmi szervezetek. Felvetődött az is, ki­elégítő-e a jogi tájékoztatás. Úgy gondo­lom, hogy az emberi jogi ismereteket is elsősorban az NGO-knak kellene terjesz­teniük A karitatív szervezetek számához és hatékonyságához képest nálunk az emberi jogi szervezetek hátrányban van­nak Tavalv Bán Tamás kollégámmal sor­ra vettük, hogy az eddigi strasbourgi íté­letek alapján milyen jogszabályok meg­változtatására volna szükség, s ajánláso­kat készítettünk a kormány számára. De a strasbourgi emberi jogi bírósághoz be­érkező magyar panaszok többségét való­színűleg helyből elutasítják majd, egysze­rűen azért, mert nincsenek olyan jogá­szok, akik meg tudják mondani, milyen ügyekkel lehet Strasbourghoz fordulni, milyen cikkelyre érdemes hivatkozni. Ha lesznek ehhez értő jogászok, és lesznek olyan szervezetek, amelyek összehozzák velük a panaszosokat, sőt esetleg a költsé­geket is átvállalják, akkor kerülnek a civil szervezetek abba a helyzetbe, hogy Stras­bourg segítségével rászorítsák a kor­mányt a jogszabályok vagy a gyakorlat megváltoztatására. Beszelő: Köszönöm a beszélgetést (Az interjút Kőszeg Ferenc kesziterte.) %

Next

/
Thumbnails
Contents