Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-05 / 8511. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.2 9 9 Ebngyel Eörsiéhez hasonló döntésre számíthat Valószínűleg csak formális ítélet lesz Az Antall kontra Lengyel ügy valószínűleg hasonlóan zárul, mint a nemrégiben befejeződött Eörsi—Horváth per: Lengyel vétkességének megállapítása esetén is csupán formális ítéletet születik — vélekedik az újabb rágalmacási perről Lovétei István alkotmányjogász. Az a gyanúm, bogy az újabb rágalmazási pernek hasonló sorsa lesz, mint az Eörsi Mátyás kontra Horváth Balázs ügynek: megállapítva Lengyel vétkességét, formális elmarasztalást hoznak ellene — latolgatta érdeklődésünkre Lovétei István alkotmányjogász Antall József miniszterelnök Lengyel László közgazdász ellen tea feljelentésének lehetséges következményeit. A szakembertől megtudtuk: először természesen a büntetőjogi tényállás valódiságát kell megállapítani, elhangzott-e valóban a miniszterelnök által sérelmezett, a miniszterek korrupcióját, megvásárolhatóságát tartalmazó mondat. Hangfelvétel nélkül tanúk is bizonyíthatják: Lengyel előadása tartalmazta az említett mondatokat. Az eljárást bonyolítja, hogy a közgaszdász szavai nem konkrét személyiek )re, hanem általában miniszterekre, kormányzati főosztályvezetőkre vonatkoztak, tehát a kormányt, mint közintézményt érte ez a feltételezett sérelem. Számtalan szubjektív elem is nehézségét okozhat. Lengyel László ugyanis védekezhet azzal. hogy szavaihoz hasonló kijelentéseket újságcikkekben is olvasott, ő ezek alapján formált véleményt. Felvetődhet a kérdés, valójában ki követte el a rágalmazást, a feljelentett közgazdász vagy a hasonló tartalmú állításokat közzétevő újságírók? Lovétei szerint — bár a Btk. idevonatkozó paragrafusa alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a vétkes — az ügy bonyolultsága, politikai összefüggései miatt Lengyel László elmarasztalása esetén sem várható komolyabb következményekkel járó ítélet. • Sz. A. J. A Nyilvánosság Klub állásfoglalása a: 5. oldalon A Nyilvánosság Klub az Alkotmánybírósághoz fordul A közügyek vitathatóságáért A Büntetőtörvénykönyvnek a pártállami időkből örökölt, a hatóság vagy hivatalos személy megsértéséről szóló szabálya olyan tényállítások, híresztelések vagy kifejezések használatát tilalmazza, amelyek alkalmasak lehetnek a hivatalos személy, vagy a hatóságot képviselő hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására. Ezt a rendelkezést. mely a politikai vezetés bírálatát elfojtja, a közügyek vitatását lehetetlenné teszi, nyilvánvalóan ellentétes az új alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságát deklaráló szabályával. Ezt az új politika nem söpörte el, hanem immár saját érdekében használta fel. így történhetett. hogy a miniszterelnök feljelentése alapján elmarasztalták azt az ellenzéki képviselőt, aki az egykori belügyminiszterrel kapcsolatban úgy merészelt nyilatkozni a televízió nyilvánossága előtt, hogy az az 1990- es taxisblokád alkalmával a tömegbe lövetést „fontolgatta”. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében elmarasztalta a képviselőt, mégpedig kifejezésének a becsület csorbítására alkalmas módja miatt. A fellebbezési fórum — sajátos módon — a sértőnek ítélt kijelentéssel kapcsolatban nem látta indokoltnak, hogy elrendelje a valóság bizonyítását. Vagyis az elmarasztaló ítélet anélkül született, hogy a bíróság megvizsgálta volna, vajon a miniszter valóban mondta-e, amit terhére rótt a képviselő. Paradox módon a Btk. 1993 tavaszán végrehajtott módosítása során a szabály tovább szigorodott. Egyrészt szinte az egész államapparátus a „sérthetetlen” személyi körbe került. Másrészt azóta a bűncselekmény felső büntetési tételét egyről két év szabadságvesztésre emelték, a nagy nyilvánosság előtti sértegetés pedig vétségből bűntetté szigorodott, kettő helyett maximum három esztendő börtönnel fenyegetve. így Lengyel László társadalomtudósra, aki egy előadásában a magyar közigazgatásban kialakult korrupcióról szólt, akár háromévi szabadságvesztés is kiszabható bíráló szavai miatt. Megítélésünk szerint a Btk. 232. paragrafusa, amely kriminalizálja a közügyekben folytatandó nyílt vitát, egy jogállamban megengedhetetlen mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási jogot és a sajtószabadságot. így sérti az alkotmány 61. paragrafus (1) és (2) bekezdését. Ezért a Nyilvánosság Klub az Alkotmánybíróságnál % indítványozza e jogszabályi rendelkezés utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát. 1993. augusztus 1 A Nyilvánosság Klub ügyvivő testületé
