Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-05 / 8511. szám
Új Magyarország, 1993.8.2 Jeszenszky Géza üzenete ' a veszprémi táborozókhoz Segítség a határon túlra Agusztus 1. és 10. között Veszprémben rendezik meg a második Magyarságismereti Tábort. A rendezők a határon túlról több mint száz diákot és pedagógust hívtak meg. A táborlakók a magyar történelem kevésbé feltárt szakaszaival ismerkednek meg, ezenkívül a pedagógiai és kisebbségi jogi előadások mellett az ifjúság önszerveződésének, az önképzőköri mozgalom újjáélesztésének kérdéseivel foglalkoznak. A veszprémi táborozókat üzenetben üdvözölte Jeszenszky Géza külügyminiszter. Az alábbiakban közöljük az üzenet szövegét. Kedves Honfitársaim! Nagyon sajnálom, hogy nem tudok eleget tenni Deák Ferenc (táborvezető - a szerk.) barátom megtisztelő felkérésének, és a tavalyit megismételve köszönteni e fontos és szép találkozó résztvevőit. Tavaly igazán jót beszélgettünk, és szívesen találkoztam volna most is a messziről jött, de remélem, magukat nálunk otthon érző tanárokkal és diákokkal. A kultúra megőrzése Munkatársam, a határon túl élő magyarok tájékoztatásáért felelős miniszteri biztos sok mindent el tud mondani önöknek helyettem is. Szeretném azonban megerősíteni az egész magyar kormány nevében, hogy a nehezedő, egyre türelmetlenebb légkör ellenére töretlenül támogatjuk a magyar nemzetnek az országhatárokon kívül rekedt tagjait abban a tisztességes és jogos küzdelemben, amit nyelvük, kultúrájuk és magyarságtudatuk megőrzéséért folytatnak. , Tudom, hogy nehéz eligazodni a sokféle hír és néha félrevezető információk között, azt is tudom, hogy időnként a szomorúság és elkeseredettség erőt vehet a legkeményebb embereken is. De azon a tudaton túl, hogy Magyarország minden gondolkodó polgára önökkel együtt érez, erősítse önöket az a tény is, hogy a kommunista diktatúrák összeomlása után önöknek újra vannak legálisan működő pártjaik, érdekeiket őszintén és jól képviselő küldötteik az egyes parlamentekben, hogy ma az egyházak lelkészei is bátrabban és szabadabban hirdethetik az igét, s az is, hogy Európa és a világ demokratikus közvéleménye megértéssel és rokcnszenwel követi a kisebbségek sorsát. A sok nekem szánt kérdés közül ezúton csak az egyik legfontosabbra tudok válaszolni: az államközi szerződések kérdésére. Szeretném megerősíteni, hogy az 1990-es kormányprogram alapján Magyarország kész szerződésekbén is rögzíteni szomszédaival és más államokkal a kapcsolatok elepelveit, a kölcsönös érdekeket. Jogok garantálása A magyar kormány meggyőződése, hogy szomszédainkkal csak komplex, a kapcsolatok minden körére kiterjedő szerződésnek van értelme. Ennek sok eleme kell, hogy legyen, kiterjedve a politikai, gazdasági, kulturális, ökológiai stb. kérdésekre. Azon országok esetében, ahol magyar kisebbségek, nemzettészek vannak, ott a magyar (és ezzel párhuzamosan a hazai nem magyar) közösség jogainak garantálását is tartalmaznia kell, összhangban az érdekeltek véleményével. (így a román-magyar tárgyalásokba bevontuk a magyarországi románokat, és támogatjuk az RMDSZ igényét, hogy hallgattassék meg az ó véleményük is.) Ha bármely ország kész azokat a biztosítékokat megadni, amiket az ott élő magyarok igényelnek (mint az önkormányzat, az iskolarendszer megőrzése, illetve kiépítése, a keresztnév- és helynévhasználat, a decentralizáció, az arányos képviselet minden szinten, a közigazgatási rendszerben a magyar tömbök együtt-tartása stb.), s amiket az Európa Tanács is elvár és ellenőrizni kíván, akkor tudunk jó szerződést kötni. Ebből azután kibontakozhat a legszorosabb együttműködés, megfelelve közös hagyományainknak, szokásainknak. Magyarországnak nincs határvitája egyetlen szomszédjával sem, érvényes a trianoni és az 1947-es békeszerződés, amit a nagyhatalmak az érdekelt magyar kisebbségek megkérdezése nélkül dolgoztak ki és garantáltak. Nem szükséges állandóan megismételni, hogy nincsenek területi követeléseink, mert Közép-Európában ma a határok jellegének megváltoztatása van napirenden, ahogy az Európa nyugati felében már megtörtént, ahol útlevél és vámellenőrzés nélkül, szabadon utazhatnak és vállalhatnak munkát az Európai Közösség állampolgárai. De amennyiben a szomszédos országok kormányai készek a magyar kisebbség jogait, önkormányzatát, államalkotó voltát garantálni, akkor - a kölcsönös bizalom erősítésére törekedve - kereshetünk olyan megfogalmazást, ami a békeszerződés területi rendelkezéseinek és a helsinki záróokmány pontjainak érvényességét megerősíti. A kettő azonban nem választható el egymástól. Mindez a Magyar Demokrata Fórum 1989-es programjából és a kormányprogramból következő alapelv, nem pillanatnyi bel- vagy külpolitikai megfontolás következménye. Történelmi esély Érezzék jól magukat az anya■ országban, tanuljanak és éljenek abban a tudatban, hogy az önök nemzedéke esélyt kapott arra a sorstól, hogy szabadon, békében, biztonságban és jólétben élhessen azon a földön, ahol őseik ezer éve élnek. Erre irányuló törekvéseiket mindig támogatni fogja.
