Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-29 / 8507. szám
Népszabadság, 1993.7.24 16 Cáfolják az agrár-érdekképviseleti szervezetek részéről azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint megállapodások születtek volna a kormánnyal folytatett csütörtöki tárgyalásokon. Sőt olyan kérdéseket is említenek, amelyek miatt - ha nincs bennük egyetértés - kudarcba fulladhatnak a hétfőn folytatódó tárgyalások. MUNKATÁRSAINKTÓL Semmilyen megállapodás nem született csütörtökön a kormány és az agrár-érdekképviseletek egyeztető tárgyalásán - mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa, aki maga is részvevője a tárgyalássorozatnak. Nem is születhetett, hiszen ezek szakértői tárgyalások, amelyeknek július 26-án az első közös javaslatokról szóló jelentés elkészítésével kell zárulniuk. Ez után következhet majd az államtitkári szintű tárgyalás, amely rögzítheti a megállapodásokat, és a megfelelő döntési fórum - minisztérium, kormány, s ahol törvénymódosításról van szó, a parlament - elé terjeszti a javaslatokat.- Azért tartom szükségesnek ezt elmondani - nyilatkozta a főtanácsos -, mert sok zavart tapasztaltam ezzel kapcsolatban a hírközlésben. Sok helyütt mintha kész megállapodásról tudósítottak volna. Pedig legfeljebb arról van szó, hogy a tárgyaláson szereplő több kérdésben egyetértés mutatkozott. Ilyen például - a kormány ez ügyben meglepően pozitív hozzáállásáról tanúskodva - a hazai termelők és áruk védelme az importcikkekkel szemben, vagy a gazdálkodást is erőteljesen érintő, esetleg törvénymódosítást is igénylő kérdések a kárpótlással, a szövetkezeti vagyonnal, az üzletrészforgalommal kapcsolatban. Az álláspontok közelségét fejezi ki az aszálykár sújtotta termelők részére juttatandó hektáronkénti 1500 forintos segély felvetése és a rövid lejáratú hitelek prolongálása is. (Agráregyeztetés... folytatás az 5. oldalon) ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Voltak azonban lényeges kérdések, amelyekben nagy volt a nézetkülönbség - folytatta Tóth István. - Ide tartozik több úgynevezett bizalomerősítő intézkedés, amelyekben, ha a vezetői szintű tárgyalás után sem alakul ki egyetértés, akkor az agrár-érdekképviseleti szervezetek nem tudják komolyan venni a kormány megegyezési szándékát, így a már egyetértéssel kezelt ügyekben is meghiúsulhat a megállapodás. Ilyen bizalomerősitő intézkedésnek tartjuk például azt, hogy a kormány biztosítsa az „aki vet, az arat” elv érvényesülését. Ez azt jelenti, ha például valaki a kárpótlás vagy a részaránytulajdon révén már a szövetkezet által bevetett földhöz jut, akkor annak ki kell fizetnie a művelés és a termés értékét, vagy pedig az eredeti" használó takaríthatja be a termést. A „sarkalatos kérdések” közé tartozik a búzának az állam által garantált 1994-es ára is. Ez az érdekképviseletek javaslata szerint 8500 forint. Ebben az ügyben - és általában a viszonylag rövid időn belül ki- I adással járó dolgokban - a kormány kemény ellenállást tanúsított eddig. Szeretném elmondani - jellemezve, hogy mi nem „merevedtünk le” ebben az ügyben -, hogy az agrár-érdekképviseletek már megtették a kompromisszumokat. Beleegyeztünk abba, hogy a garancia ne hektáronként 2,6 tonna, hanem 2,4 tonna búzára vonatkozzék, illetve, hogy a garantálás kötelezettsége ne egész évben, hanem csak július 1-jétől december 31-éig tartson. Tóth István végül kijelentette: a tárgyalásokat hétfő délután két órakor folytatják. Pozíciójuk abból a szempontból kedvező, hogy az érdekképviseletek szakértői eddig nem tapasztalt egyetértésben készülnek a következő fordulóra. Deák Ferenc, a Magyar Pa-^ rasztszövetség főtitkára - aki ugyancsak részt vesz a tárgyalásokon - megerősítette, hogy az agrár-érdekképviseletek egységesek.- A kérdések kilencven százalékában egyetértés van - “mondta. - A tíz százalékot az teszi ki, hogy a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége továbbra is a szövetkezetekből való leválás, a szétválás mellett érvel. Ezzel többen, köztük mi is, egyetértenek, az időpontban azonban nem. Úgy vélem, ahhoz, hogy ez a folyamat ne okozzon újabb megrázkódtatást, jó egy-két évet várni kell. A másik vitás ügy, hogy a Magyar Mezőgazdasági Kamara az átmeneti és szövetkezeti törvény értelmezésében eltérő állásponton van. Mindezek azonban nem gyengítik a tárgyalásokon az érdek-képviseleti oldalt. A fontos az: a kormány változtasson elutasító magatartásán a bizalomerősítő intézkedések tekintetében, mert különben bajba kerül a megállapodás, és azt hiszem, erre a vidék indulatosan reagálna. R. P. E. □ Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára lapunk kérdésére kifejtette: a kormány már hosszú ideje eldöntötte, hogy megteszi az agrár-érdekképviseletek által kért bizalomerősítő intézkedéseket, nem érti tehát, miért lett volna szükség különegyezséget kötni ezekben a kérdésekben. Az államtitkár szerint Zsohár András - a MOSZ titkára, aki az MTI-nek nyilatkozva fejtette ki álláspontját - úgy kívánja beállítani a helyzetet, mintha az engedményeket az érdekképviseletek hosszas küzdelem során érték volna el. Holott - hangsúlyozta Raskó - a kabinet a tárgyalásoktól függetlenül is bevezette volna, illetve be fogja vezetni az ígért kedvezményeket. Ez a kis nézeteltérés vélhetően nem vet árnyékot a tárgyalások hétfői folytatására - tette hozzá Raskó György. Agráregyeztetés: nincs megállapodás Raskó György földművelésügyi államtitkár szerint a tárgyalásoktól függetlenül is bevezetik a kedvezményeket
