Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-05 / 8491. szám
Népszabadság, 1993.6.25 2S Szegény gazdag ország Életszínvonal, gazdagság, szegénység. Ahogy a gazdasági körülmények egyre nehezebbek, e kifejezések még a korábbinál is gyakrabban használt fogalmainkká váltak. Erről beszélgettünk Ékes Ildikóval, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének főosztályvezetőjével.- Voltaképpen mit jelent ez a fogalom: életszínvonal?- Amikor életszínvonalról beszélünk, elsősorban az anyagi fogyasztás szintjére gondolunk. Vagyis az állandó jövedelem szintjére és a vagyontárgyak összességére, amit egy adott pillanatban egy ország lakossága élvezni tud.- Nyugaton életszínvonal helyett egyre inkább életminőséget mondanak.- A szakmában vitatott kérdés, hogy ezek azonos fogalmak-e. Nekem az a véleményem, hogy a kettőt meg kell különböztetni, hiszen az életminőségben benne van az egészséges életmód, a szabadidő, a természet élvezete stb. Nem vitás persze, hogy a kettő 1 szorosan összefügg.- Hogyan fejezhető ki az életszínvonal fogalmával az egyén helyzete?- Az egyén helyzete attól függ. hog>T az illető hol helyezkedik el a társadalmi hierarchiában. Ezt meghatározza a munkája, az egyéb képességei. Magyarországon nagymértékben az is, hogy mennyire kész vagy képes többletmunkát vállalni, illetve hogy mennyire hajlamos a rejtett gazdaságban való részvételre.- Milyen paraméterek alapján írható le az életszínvonal?- Minden korban és minden társadalomban kialakul egy olyan átlagos életstílus és az ehhez illeszkedő vagyoni szint, amelynek alapján az egyik embert szegényebbnek, a másikat gazdagabbnak mondhatjuk. Általában amikor az életszínvonal Süllyedéséről vagy javulásáról ' beszélünk, erre az átlagos szintre gondolunk. Magyarországon a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig az átlagembert egy nem túl nagy méretű lakás vagy’ családi ház, valamilyen jármű - ez lehetett egy jobb motor, egy Trabant vagy egy Zsiguli - és esetleg egy kis telek jellemezte. A jövedelme lehetővé tette, hogy ne legyen különlegesség, ha húst eszik, taníttassa a gyerekét, ha akarja, időnként elmenjen moziba, színházba, könyvet vásároljon, elfogadható szinten öltözzék. Mindez ma már nem ilyen természetes. Ezért mondjuk, hogy romlik az életszínvonal.- Magyarországot mi többnyire szegény országként emlegetjük. Helytálló ez?- Ha a statisztikai paramétereket nézzük, azt kell mondanunk, hogy a szegények közé tartozik. De attól tartok, hogy’ ez a megítélés nem igazán helyes, hiszen relatív. Amikor azt mondjuk, hogy ez egy szegényország. akkor nem egy afrikai országhoz hasonlítjuk.- A világon több mint 300 ország van. Ebben a mezőnyben Magyarország az felső, a középső vagy az alsó harmadban van?- A legutóbbi ENSZ-statisztikák szerint az felső harmad alján helyezkedünk el.- Akkor Magyarország gazdag ország.- Az ilyen összehasonlítás azért hamis, mert a világnak vannak fejlett és kevésbé fejlett részei. Az országokat azokon a csoportokon belül szokták elhelyezni, amelyben földrajzilag elhelyezkednek. Ha mi Magyarországot Amerika vagy Európa országaihoz hasonlítjuk, akkor szegénynek számítunk.- Miért? Ugyanezzel a logikával, ha valaki 120 ezer forintos nettó jövedelemmel felköltözik a Rózsadombra, akkor ő szegény ember?- Hogyne, az lehet. Például Rockefellerhez képest.- A környezetéhez képest.- Az itteni környezetéhez képest gazdag. De ha nemzetközi, összehasonlítást csinálok, akkor egy szegény gazdag.- Ezeket a fogalmakat mégis jelzők és megszorítások nélkül szoktuk alkalmazni.- Igen, mert az összehasonlítás alapját magától értetődőnek tekintjük. Amikor azt mondjuk, hogy szegény ország, akkor Amerikához és Európához hasonlítunk. Amikor azt mondjuk valakire, hogy gazdag, akkor a magyar társadalmon belül hasonlítjuk.- Miért van az, hogy az egyik esetben az élhez, másik esetben a teljes populációhoz hasonlítunk?- Ez igaz is meg nem is. Amikor hasonlítunk, földrajzilag kell meghatároznunk, hogy mihez mérjük.- Értem. Akkor határozzuk meg földrajzilag. Olaszország. Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia. Szerbia, Ukrajna. Románia körében hová tartozunk?- Ebben a körben inkább a gazdagok közé. Tehát ha szűk földrajzi körünket tekintjük, nem állunk rosszul. Ez tény.- És ha kibövítjük? Ha a Svédország, Izland, Marokkó, Egyiptom, Kisázsia, Törökország, keleten valahol Oroszország és Grúzia határán meghúzható kört nézzük?- Itt már az okoz problémát, hogy a földrajzi környezet egyben kultúrkört is jelent. Ha nagyon távoli kultúrköröket is bekapcsolunk, sok olyasmit kell számításba venni, ami differenciákat okoz. Lehet, hogy egy ország a saját körében nem szegény, de hozzánk képest, mert más mércével mérünk, annak minősül. Egy ember pedig lehet, hogy nem olyan szegény a magyar vagy török átlaghoz viszonyitva, mert ott egyszerűen más az élet. Marokkóban például nem kell fűteni. Lehet tehát, hogy az árfolyam alapján kiszámolt jövedelem magasabb Magyarországon, de ebből le kell számítani az energiaköltséget, s így esetleg kevesebb marad, mint a marokkóinak. Amellett nem biztos, hogy nála ugyanabban jelenik meg a jómód, mint nálunk.- Nem egyszerűen mások, hanem más típusúak a lakásviszonyai, más típusú bútorai vannak. Japánt például egyértelműen a gazdag országok közé soroljuk. De a japánok életviszonyait a magyarok biztosan nem fogadnák el.- Van valami különbség aközött, hogy egy ország gazdag, vagy pedig a polgárai?- Van egy régi mondás, amely szerint az az ország gazdag, amelynek a polgárai azok, de úgy tűnik, hogy ez némelykor nem egészen igaz. Ebben a kérdésben is sokat számítanak a helyi körülmények. A japán lakások kicsik, mert sokan vannak és kevés a hely. A há.zak falai szinte papírból vannak a földrengésveszély miatt. A bútorzat a mienkhez képest szegényesnek tűnik, mert az a kultúra így írja elő. Ugyanakkor minden - például a konyhájuk - fantasztikusan gépesített. Ami elektronika a világon létezik, az megvan nekik, s amit a gépesítés könnyíthet az életen, azt ők élvezik. Számunkra legendának tűnik, hogy a japán vonatokon - amelyek valamivel gyorsabbak is, mint a mi vonataink - ott állnak a telefonfülkék. L. G.
