Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-23 / 8504. szám
Magyar Hírlap, 1993.7.20 32 A NAP INTERJÚJA Kahler Frigyessel Sortüzek 1956-ban: szovjetek is lőttek Adataink szerint Mosonmagyaróváron a tüntetőket az előre kialakított géppuskaállásokhoz vezették, így valószínűsíthető, hogy a hatalom előre kitervelt erődemonstrációjáról van szó — tudtuk meg egyebek mellett Kahler Frigyestől, az Igazságügyi Minisztérium ügyosztályvezetőjétől, az elmúlt rendszer egyes törvénysértéseit vizsgáló történészbizottság vezetőjétől. — Feladatunk a sortüzek okának és céljának felderítése, a végrehajtás forgatókönyvének feltárása — mondta Kahler Frigyes. — Az egyik első lépés az áldozatok számának tisztázása volt. Ehhez az anyakönyveket, illetve egykori orvosi igazolásokat kellett áttanulmányozni, amelyek hitelesen tartalmazzák a halál okát. A közhiedelemmel ellentétben, ezeket senki nem hamisította meg. csak az elítélt és kivégzett személyeknél hallgatták el a halál körülményeit. Ezzel egy időben helytörténeti kutatók gyűjtik az egykori somizekről fellelhető dokumentumokat, de az úgynevezett oral history, vagyis a még élő szemtanúk által elmondottak is fontos adalékokkal szolgálhatnak. Ilyen módon sikerült megtudnunk azt is, hogy a forradalom első halonja október 23-án nem Budapesten, hanem órákkal korábban, Debrecenben volt, ahol az ÁVH helyi épülete előtt követelték a foglyok szabadon bocsátását, akkor dördült el az első sortűz. Átvizsgáljuk a korabeli pártanyagokat, illetve a HM és a BM iratait is. — Hány áldozatról tudnak ? — Korábban a hivatalos politika is igyekezett a halottak számát nagyobbnak feltüntetni, vélhetően azért, hogy ezzel a sortüzeket provokáló „ellenforradalmárok’' felelősségét hangsúlyozza. így ijesztő adatokat lehetett hallani, de a valóság szerencsére kevésbé tragikus: mi mintegy ötszáz halálesetről szereztünk tudomást. Emellett négyszázan a megtorlásnak estek áldozatul, míg a fegyveres összecsapások során 2500-an veszíthették életüket. * — Máig sem tisztázott, hogy a sortüzeket helyben vezényelték, vagy központi akaratot hajtottak végre. A felelősökről tudnak már valamit? — Megkíséreljük rekonstruálni, hogy mi történt a hatalmi szférában, s ha ezt összevetjük a helyben fellelhető dokumentumokkal, talán közelebb jutunk a megoldáshoz. Nem lepne meg, ha kiderülne: ami egy-egy településen véletlennek tetszett, az központilag instruált provokáció. — Találtak erre konkrét példát? — Adataink szerint Mosonmagyaróváron a tüntetőket az előre kialakított géppuskaállásokhoz vezették, így valószínűsíthető, hogy előre kitervelt erődemonstrációról van szó. Hasonló lehet a helyzet Berzencén, ahol négyen estek a sortűz áldozatául; itt sem véletlenül dördültek el a fegyverek, a központi akarat mozgatta a határőrséget. — Lehet, hogy a Parlament előtt is hasonló történt? — Nem tartom kizártnak. Ezért fontos, hogy tisztázzuk a hatalom működési mechanizmusait. Többször felvetődött ugyanis, hogy a spontán összeverődő tömeget valakik provokatív szándékkal ösztönözték, irányították. De ha sikerül is a személyes felelősséget megállapítani, az igazságszolgáltatásnak kevés feladata lesz, mert az érintettek zöme időközben meghalt. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a kutatás megállapításai nyomán a sortüzek egyes résztvevőinek szerepe átértékelődhet, hiszen gyanúnk szerint a tűzparancsot többnyire nem helyben adták ki. — Kevésbé ismert, de egyes adatok szerint a szovjet csapatok is részt vettek a megtorlásban. Erről mit tudnak ? — Egyelőre csak részadataink vannak. így például a szombathelyi vasútállomást szovjet alakulatok foglalták el, amelyek tagjai a munkástanácsot képviselő vasutasokat lőttek agyon. Azt viszont nem tudjuk, hogy kifejezetten az ő megölésük volt-e a cél. Egyébként szovjet katonák novemberben és decemberben Budapesten több helyütt és Sárbogárdon is a fegyvertelen tömegbe lőttek. — Összesen hány sortüzet vizsgálnak? — A korábban nyilvánosságra hozott 21 esettel szemben, máris negyven körüli ügyben kutatunk. Nem bizonyos azonban, hogy valamennyi ebbe a kategóriába tartozik, mert néhol utalás van rá: a tömegben is lehettek fegyveresek, akkor pedig más a helyzet. Egyébként a sortüzeket igyekeztünk csoportosítani; az AVH tagjai jellemzően Debrecenben, Mosonmagyaróvárott, Győrött, Miskolcon, Esztergomban, Berzencén, Tiszakécskén, Kecskeméten és Budapesten, míg a pufajkások Tatabányán, Salgótarjánban, Miskolcon, Egerben és Budapesten használtak fegyvert. — Mikorra tervezik, hogy kutatási eredményeikkel a nyilvánosság elé lépnek? — Úgy gondolom, hogy őszre elkészülhet az első tanulmány, amelyet később publikálni szeretnénk. De amint összeáll az anyag, azonnal a nyilvánosság elé állunk. •L. K.
