Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-23 / 8504. szám
HVG, 1993.7.17 KÉPVISELŐI „MÁSODÁLLÁSOK" Halmozottan előnyös helyzet Őszre maradt a képviselők által betöltött gazdasági tisztségek nyilvánosságáról szóló határozati javaslat részletes vitája, így egyre nő a valószínűsége annak, hogy az úgynevezett lobbytörvény alapján már csak az új parlament tagjai lesznek beszámoltathatok „másodállásaikról”. Eközben egyre szaporább a tisztségosztogatás; mostanában például feltűnően „kelendőek” a volt miniszterek, politikai államtitkárok. Július 1-jén Siklós Csaba, az idén februárban menesztett közlekedési miniszter lett az egvszemélyes állami részvénytársasággá alakított Magvar Államvasutak Rt. igazgatótanácsának elnöke. Néhány nappal korábban Horváth Balázs „kelt el"; az Antall-kormány előbb belügv-, utóbb tárca nélküli minisztere a több mint kétharmad részben - közvetlenül vagv közvetve - állami tulajdonú Corvinbank Rt. felügvelőbizottságában kapott helyet. Az ugyancsak februárban felmentett Sárossy László földművelésügyi politikai államtitkár pedig már márciusban hasonló poszthoz jutott a volt tárcája résztulajdonában álló Agricola Kft.-ben, (Egyébként a néprajzos Andrásfalvy Bertalan volt kultuszminiszternek is jutott új tisztség, igaz, neki nem a gazdaságban: ő miniszterutóda javaslatára július 1. óta a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi tanára.) Mindez törvényes eljárás, ma semmiféle jogszabály sem tiltja az efféle tisztségek elfogadását az országgyűlési képviselők számára (HVG, 1993. január 23., április 3.). Minden bizonnyal így lesz ez a jövőben is, a parlamenti erők között ugyanis egyetértés mutatkozik abban, hogs nem az amerikai - s az 1945 előtti magvar - szabályozás szigora a követendő példa, sokkal inkább a megengedőbb német. Ennél többre azonban fél év alatt sem jutott a T. Ház. Katona Béla MSZP-s képviselő idén januárban beterjesztett határozati javaslatát a képviselők gazdasági tisztségeinek nyilvánosságáról 219 igennel napirendre vette ugvan, ám az azóta is csak az általános vita lezárásáig jutott el, részletes vitája őszre maradt. Ez csak ráerősített arra, hogy kétséges, mikor lesz magyar „lobbytörvény". Az MSZP-s Katona-javaslat kizárólag az országgyűlési képviselőkre teijedt volna ki, s csak az egyre gyakoribb igazgatótanácsi és felügvelőbizottsági tagságok nyilvánosságra hozatalát írta volna elő. A kormánypárti többség azonban részint alkotmányossági kifogásokat említett, részint bővíteni kívánja a szabályozás „hatókörét". Szerintük efféle szabályt csak kétharmados többséggel lehet hozni, hiszen a képviselők jogállását érinti, másrészt a beszámolási kötelezettséget ki kellene terjeszteni a parlamenti tagok hozzátartozóira, valamint az önkormányzati képviselőkre és a polgármesterekre is. Miután a koalíciós többségű bizottságok - például az alkotmányügyi és a gazdasági - akarata ellenére s egv sikertelen hatpárti egyeztetés után április 6-án megkezdődött az MSZP-s Katona-javaslat általános vitája, a kormánypártiak számára nem maradt más megoldás, mint hogy módosító indítványokkal „szétbombázzák" az eredeti javaslatot. Katona Kálmán és Salamon László (mindkettő MDF i módosító javaslata például alapjaiban változtatná meg a Katona-féle tervezetet. Szerintük mindenképpen törvényt kellene hozni, pontosabban kiegészíteni a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt. A tervezet szerint minden képviselő és hozzátartozója köteles lenne 15 napon belül nyilvánosságra hozatalra a házelnöknek írásban bejelenteni utolsó kereső foglalkozását, a gazdasági társaságoknál, állami vállalatoknál, szövetkezetnél betöltött vezető usztségét, szakértői tevékenységét. A eredeti javaslatból „kilépve" az MDF-es képviselők hasonló bejelentési kötelezettséget íratnának elő - többek között - parlamenti tagok és hozzátartozóik tulajdonában álló vállalkozásokra, az alapítványi, egyesületi, érdek-képviseleti tisztségekre is. sőt a tanácsadási megállapodásokra is (ugyanezek az előírások vonatkoznának az ónkormányzati képviselőkre és a polgármesterekre. valamint hozzátartozóikra). A Katona-Salamon-javaslat túl sokat markol, de könnven lehet, keveset fog A legnagyobb gyengéje is a sokat akarásból adódik: túl tág az a rokoni kör, amelyiket beszámoltatni kíván. „A lobbyzás szempontjából édesmindegv. a képviselő saját személyéhez kötődik-e az érdekeltség vagv mondjuk a házastársához, testvéréhez, a szülőjéhez, esetleg más rokoná
