Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Népszabadság, 1993.7.14 19 Vajon Simon Márton Péterre, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárára - aki a rendszerváltás óta a negyedik ezen a poszton! - is igaz a mondás, hogy a rablóból lesz a legjobb pandúr? Az 51 éves mérnök ugyanis hosszú ideig a vegyiparban dolgozott, majd az érc- és ásványbányászattal került napi kapcsolatba.- Ennek megvan az előnye, de a hátránya is - kommentál a helyettes államtitkár. - Előny, hogy több dologra is rálátok, hátrány, hogy több dologról tudok! Köztudott, hogy a környezetvédelmet érintő lényeges döntések nem itt, hanem a többi tárcánál dőlnek el. Mi csupán korlátokat állíthatunk.- Mérnökként tehát inkább a racionális környezetvédőkhöz’ húz, semmint a zöldálmodozókhoz?- A kettő között szeretnék lenni, de pontosítanék. Az általam ismert zöldek fogalmába sokan beletartoznak: a haragos zöldek, a színtelenebbek, a müzöldek, a racionális zöldek. A legutolsó esetben természetesen nem olyanokra gondolok, akiknél a „csak” a legfőbb racionális érv. Racionális érvekkel lehet vitatkozni, de amikor a ráció és az emóció szembeszegül, terméketlen a vita.- A környezetvédelemért tud-e lobbyzni?- Lobbyzni nem lehet, mert ami nincs - a pénz - az eloszthatatlan. Amennyi anyagi eszközzel a tárca gazdálkodhat, annyit viszont optimálisan kell elosztani. Sajnos a környezetvédelem alapvető gondja, hogy csekély a vállalatok és a vállalkozók saját erőforrása, s mert a támogatások elnyeréséhez önerőre is szükség van, emiatt sokszor elmarad a zöldberuházás. Ismert, hogy az ipari termelés radikális visszaesésével javult környezetünk állapota. Legfontosabb feladatunk, hogy a majdani újra induláshoz olyan feltételeket teremtsünk, melyekkel nem a múlt tér vissza Első sikeres lépésünk, hogy nyolcévi vajúdás után a i kormány elfogadta a környezeti hatásvizsgálatról szóló kormányrendeletet. Egyébként állítom, hogy a sokat szapult 1976-os környezetvédelmi törvény nem volt rossz, csak a végrehajtással voltak gondok. Amennyiben decentralizáljuk a döntési folyamatokat, s csak az általános feladatok maradnak a tárcánál, akkor hatékonyabban működne a környezetvédelem.- Az új parlament által elfogadott 250 törvényből kettő kapcsolható a környezetvédelemhez. Ez nagyon kevés. Ki a felelős?- Egyértelmű, hogy a tárcáé a legnagyobb felelősség, de az is igaz, hogy a különböző minisztériumok velünk ellentétes érdekeket képviselnek Manapság sokkal nehezebb az ágazatok közötti egyeztetés, kemény küzdelmek során sikerül - ha sikerül - elfogadtatni a koncepciónkat. Korábban például a veszélyes hulladékok ügyével foglalkoztam, s ott is olyan rendelkezések vannak érvényben, melyekért szégyenkeznem kell. Ha nem sikerül rövid időn belül eredményt elérni, akkor adjuk vissza a mandátumunkat! Való igaz, hogy a minisztériumon többszörösen szántónkért környezetvédelmi törvényre szükség van, de amikor valaki a mindennapokban védi a természetet, nem törvényekkel, hanem alacsonyabb szintű jogszabályokkal találkozik Ezek megalkotása is sürgető feladat, hiszen itt vannak leírva az egyes szakfeladatok, a határértékek, a szankcionálási módok. Mert például az szép. hogy az üzemanyagra bevezettük a termékdíjat, de az ehhez hasonló szabályok egészét kell rendszerbe foglalni.- Mikor lesz végre környezetvédelmi törvény?- Erre nem tudok pontos választ adni. Sokszoros szakmai, tárcaközi egyeztetés után most úgy' látszik: az ősszel kerülhet a parlament elé. Kerettörvényt alkottunk, ehhez szükséges az imént említett működtető jogszabálycsoport.- Hazánk környezeti állapotánák javításában milyen szerepe lehet a külföldi segélyeknek? Remélhető-e hathatos anyagi támogatás?- Ha durva lennék azt mondanám: az ellenségeimmel csak megvagyok, a rokonaimtól és a barátaimtól mentsen meg a mindenható A valódi segély nagyon fontos, de számtalan a segély köntösébe bújtatott üzleti érdek. Jó ha tudjuk, a Nyugatnak sem igazán érdeke, hogy a környezetvédelem terén konkurenciát jelentsünk. A segélyek elsősorban tanulmánykészítésére szorítkoznak, ezért szoktam én kissé humorosan emlegetni: tanulmányt készítünk annak érdekében, hogy tudjuk, jövőre milyen tanulmányt írjunk azért, hogy két év múlva is tudjunk valamit tanulmányozni. Természetesen, akkor van ezeknek értelme, ha meg is valósulnak. De nincs értelme a pénz „általános" ideömlesztésének sem! A leghasznosabb a célzott programokra adott és szigorúan ellenőrzött támogatás. A kínai mondást vallom én is: az éhes embernek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani a horgászat tudományára... Ötvös Zoltán Ha nem lesz eredmény, adjuk vissza a mandátumot!- véli a KTM helyettes államtitkára
