Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8503. szám
Népszabadság, 1993.7.16 14 A mezőgazdaság előnyének évtizedeken át azt tekintettük, hogy termékeinek harmadát a külpiacon tudta értékesíteni, és ezzel fontos devizabevételt hozott az országnak. A folyamat I megtört az idei tavaszon, holott a devtzaéhség azóta sem szünetel Az élelmiszer-gazdasági export helyzetéről dr. Németh Gyulánét, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkárát kérdeztük- Miközben összeroppant a mezőgazdaság. az ágazat exportja rekordot döntött. Mikent értékeli az ellentmondást a minisztérium?- A múlt évi exportban nagyszerepe volt az 1991. évi jó gabonatermésnek, ami a külpiaci értékesítést növelhette. Ezen túl sikeresen adtunk el egyéb termékcsoportokba tartozó árukat is, például juhhúst, növényolajipari termékeket, fűszerpaprikát, égetett szeszes italokat, savanyúságot stb Ezek együttesen tették lehetővé a kiemelkedő teljesítményt- A derűre rögtön jött a ború, hiszen az idei első negyedévben már 45 százalékkal csökkent az élelmiszer-gazdasagi export. Elfogyott az áru, és ez valóban tükrözi az agazat igen rossz állapotát.- A fordulat azzal magyarázható, hogy a tavalyi gabonaexport elmaradt Emlékezetes az aszály terméscsökkentő hatása, amit természetesen nem csupán a gabona cínylett meg. A kedvezőtlen időjárást tetézte, hogy a világpiacon csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termékek ára, állat-egészségügyi okok miatt a számunkra alapvetően fontos élő állatokat és hústermékeket átmenetileg kizárták az Európai Közösség piacairól. Nem hagyható figyelmen ldvül, hogy csökkent az állatállomány, más ágazatokban is visszaesett a termelés ítrv esetenként az árualap hiánya is fékezi a kivitelt. A minisztérium előrejelzései szerint a ta-I valyinak egynegyedével kisebb 1 lesz az élelmiszer-gazdaság ex- portja, megközelítően kétmilliárd dollárra számíthatunk- Nyugat-Európa túltelített élelmiszerekből, Kelet-Európában alig van fizetőképes kereslet. Szükség van egyáltalán az élelmiszerexportra?- Ezt a kérdést feltenni sem szabad. A magyar export 25-26 J százalékát az élelmiszer-gazda- j ság adja. Ez önmagában is azt ] mutatja, hogy szükség van az élelmiszerek kivitelére. A kérdés inkább az, melyek a legjobban, leggazdaságosabban értékesíthető árucsoportok. Az tény, hogy nem könnyű eladni a Közös Piac országaiban, de a társulási megállapodás lehetőséget ad a kivitel növelésére. Most éppen ennek a kihasználása jelent gondokat Ha megfelelő árualapunk lenne, kihasználhatnánk a megállapodásból származó előnyöket. Keleten a piac fizetőképessége akadályozza a kivitelt, ugyanakkor hosszabb távon erről a piacról sem akarunk lemondani. Nem hiszem azt, hogy kedvező lenne a nemzetgazdaságnak, ha az élelmiszerexport 20-25 százalékos részesedés alá csökkenne.- Magyar sajátosság, hogy megtanultunk termelni, de a szocialista gazdaság a marketinget kirekesztette eszköztárából. A hirdetett piacgazdaságban lesz helve e módszernek?- Már jelen időben is mondhatjuk ezt. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium meghirdette a kollektív élelmiszer-marketing programot, melynek egyik gazdája az Agromarketing Kft. Azt ugyanis tudtuk, hogy élelmiszerből felesleg van, a minősége is megfelel az igényesebb vásárlóknak. de csomagolása, propagandája akadályozza az eladást. Ezek miatt a legjobb magyar áru is rossz polcokon kapott helyet a nyugati boltokban. Marketingprogramunk célja, hogy a jót jól adjuk el. Ennek csupán egyik módszere az eredet- és a minőségvédelem, melyet védjegy is tanűsit a jövőben. A rendszer e hónapokban épül fel, hamarosan külföldön és itthon a magyar v ,egy hívogatja a vevőket. A védjegy bizalmat kelt a vásárlókban. Használatával nemcsak az export, hanem a belföldi forgalom is növelhető.- jó propagandánk, hírünk lesz a világban, talán még áru is akad a kivitelhez. Az export támogatása azonban oly mértékben elapadt, hogy a veszteség teszi lehetetlenné a szállításokat.- A támogatás valóban alacsony a nyugati országokéhoz képest. Ennek oka is ismert: a támogatásnak költségvetési korlátái vannak. Ezen túl az export és ehhez igazítva a támogatás szerkezete sem megfelelő. Az agrárpiaci rendtartás tárcaközi bizottságában most tekintjük át az export gazdaságosságát; ehhez kapcsolódva vizsgájuk, mely termékcsoportoknál kellene módosítani a támogatási kulcsokat. Persze ez nem bontja le a költségvetési korlátokat, de egy érdemi átrendeződés jobb helyzetbe hozhatja az élelmiszerexportot.- A húsipari szakértők igazolják is e vizsgálat jogosságát, mondván, nem ésszerű a támogatási kulcsok alkalmazasa. Az állat-egészségügyi helyzettől jórészt függetlenül exportálható sonka 25 százalék, az attól függő félsertés exportja 30 százalék támogatást kap.- Az önköltséget és a deviza - ár alakulását kell megvizsgálni. Ha az említett példa e két szempont alapján valóban helytelen támogatást takar, akkor azt módosítani kell Éppen azt tekintjük át, hogy az export gazdaságossági mutatói szerint miként viszonyulnak egymáshoz az alapanyagok, és a különféle formában, mértékben feldolgozott termékek- Az alapanyag-termelők az importvédelmet hiányolják. A statisztika mellettük is szól. 1992-ben öt százalékkal nőtt az élelmiszerek importja, miközben itthon is a túltermelés jelei látszottak. Egyes ágazatokban egészen durva arányváltozásokat tapasztalhattunk. Húsból és húskészítményekből például 1991-ben egymillió dollár értékben importáltunk, tavaly pedig 24 millió dollárért.- Felmérésünk szerint nagyon kevés az olyan tennék, amelynél érdemi importnövekedés volt a múlt évben. Visszaesett a hazai kereslet, és emiatt az import szinten maradása is növekedésnek tűnik, ha az üzletek kínálatát tekintjük át. A konkrét kérdést illetően, az imj portot tárcaközi bizottság engedélyezte, a döntést mindig az 1 állatlétszám ismeretében hoz; ták meg. Ha a korábbi információ helytelennek bizonyult, az j engedélyek kiadását megszün! tették. Árra is volt példa, hogy a már engedélyezett mennyiség sem jött be az országba, tehát a piac ismeretében az importőrök is elvégezték az önkorlátozást.- Ezt meglehetősen korlátozott mértékben tették. A társulási megállapodás szerint az Európai Közösség országaiból, csökkenő vámok mellett, öt százalékkal nőhetett volna az import. Ezzel szemben 1991-| hez képest 54 százalékkal emelkedett a behozatal, mi pedig nem tudtuk exportunkat növelni a térségben. Ök bizonyultak ügyesebbnek.- Nem ügyesebbek voltak, hanem versenyképesebbek a termékeik. Ahol mi nem voltunk képesek növelni az exportot, ott vagy nem volt megfelelő árualap, vagy árban nem voltunk versenyképesek. A társulási megállapodás által nvűjtott kedvezmények csupán lehetőséget adnak arra, hogy ezekkel éljünk. Semmiképpen nem pótolják azt, hogy- eleve versenyképes árukkal jelenjünk meg a piacon- A Földművelésügyi Minisztériumból szármázó hírek szerint a gabonaexport liberalizálása várható. Eszerint a kivitelt nem engedélyezik, csupán bejelentési, regisztrálási kötelezettségük lesz a szállítóknak. Itt volna az ideje a szabad kereskedelemnek?- Az én információim szerint az agrárrendtartási bizottság engedélyhez köti a gabona exportját. Számomra ez a logikus, hiszen a sokadik aszályos évet éljük. Magam is arra szavaztam, hogy- maradjon az engedelyezés, hiszen még nem lehet pontosan látni az idei gabonamérleget. V. Farkas József Ma is szükségünk van élelmiszerexportra- állítja dr. Németh Gyuláné, az NGKM helyettes államtitkára
