Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8502. szám
Népszabadság, 1993.7.19 40 Az ÁV Rt. a tb vagyonkezelője? 220 milliárd a kárpótlási jegyek fedezetére A tulajdonosváltás nagy léptekkel halad előre: kiemelten kezelik a kárpótlást. A kárpótlási jegyek „fedezeteként” kétszázhúszmilliárdos vagyont biztosított a kormány - közölte az MTI jelentése szerint Szabó Tamás szombaton Tégláson, a Hajdúsági Iparmüvekben tett látogatásán. A privatizációért felelős, tárca nélküli miniszter elmondta: amíg 1990-ben az eladott állami vagyonból csak 5 százalékban részesedtek a hazai befektetők, addig 1993-ban a magyar tulajdonosok aránya már elérte az 55 százalékot. Szabó Tamás szerint nem okozott aggodalmat sem a kárpótlás folyamata, sem a társadalombiztosítási tulajdon kérdése. A miniszter az utóbbiról kifejtette: vizsgálják, miként kaphat vagyont a tb az ÁV Rt. kezelte állami tulajdonból. Vagyis arról van szó, hogy a jövőben az Állami Vagyonkezelő Rt. vagyona nem 100 százalékos állami tulajdon lenne, hanem egy részét megosztanák a társadalombiztosítással. Ezzel az ÁV Rt. a vagyonkezelője lenne a tb-nek, merthogy a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatását nem állami vagyonátadással, hanem a vagyonkezelés »átadásával kell megoldani. , Nagy Sándor: Furcsálljuk, hogy Szabó Tamás „üzenget”- Nem kis megütközéssel értesültem a közlés tartalmáról, még inkább a módjáról - kommentálta Szabó Tamás bejelentését érdeklődésünkre Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. - A társadalombiztosításnak minden korlátozás nélkül hasznosítható vagyonhoz kell jutnia. Erről határozatában így rendelkezett az Országgyűlés, és nincs lehetőség arra, hogy egy országgyűlési döntést bárki másként értelmezzen. Nem tudom, mit szóltak volna az egyházak, a települési önkormányzatok vagy a kárpótlásban érintettek, ha az ÁV Rt. által kezelt vagyonnak csupán a kezelői jogát ajánlották volna fel nekik, és nem a tényleges tulajdonjogot. Nyilván felháborodtak volna ezen az ötleten, amit egyébként akkor is, alkalmazni lehetett volna, amikor a közelmúltba'n az MDF-nek és a Fidesznek nagy értékű ingatlanokat adtak ót. Aligha véletlen, hogy nem ezt a módszert választották - mondta Nagy Sándor a miniszteri bejelentésről.- A közlés módja azért lep meg a tartalmánál is jobban - folytatta az MSZOSZ elnöke mert a múlt héten tárgyalt a Ügy tűnik, a kormány a tb vagyonhoz-juttatásáról hozott országgyűlési határozatot nem veszi elég komolyan - nyilatkozta Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat álelnöke. Hangsúlyozta: a parlament a vagyonjuttatást és nem a vagyonkezelés átadását szavazta meg. A tb-alapokat kezelő önkormányzatok pedig ragaszkodnak ehhez a vagyontömeghez. Az álelnök emlékeztetett arra, hogy a vagyonátadásból mindeddig semmi sem valósult meg, annak ellenére sem, hogy 1994 végéig összesen 300 milliárd forint értékű vagyonhoz kellene hozzájuttatni a társadalombiztosítást. gazdasági kabinet a társadalombiztosítás állami vagyonhoz juttatásának kérdéséről és az ülésen ott volt Szabó Tamás is. A tb-önkormányzatok részéről Sándor László kollégámmal ezen a megbeszélésen is kifejtettük, sőt írásban is beterjesztettük elképzeléseinket. Ezekre akkor és ott Szabó Tamás egyetlen szóval sem reagált. Ezek után meglehetősen furcsa, hogy Téglásról üzeni a tb-önkormányzatoknak, hogy ő hogyan vélekedik a tb-vagvon sorsáról.- A jövő héten tárgyalások kezdődnek a ’93-as tb-költségvetés hiányának kezeléséről, illetve a ’94-es költségvetésről. A vagyonátadás ennek a kérdéskörnek az egyik kulcsa. Köztudott, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az IMF-fel az újabb hitelmegállapodásról, ahol a valutaalap képviselői a központi költségvetés mellett a tb költségvetésére is kíváncsiak. Ha tehát a tb-t olyan helyzetbe hozzák, hogy nem képes az IMF számára elfogadható hiánnyal megtervezni a költségvetését, akkor ez a teljes megállapodást kétségessé teheti. Veszélyes játék esetleg arra apellálni, hogy majd a tb-önkormánvzatok miatt nem jön létre az IMF-fel a megállapodás. Aki erre gondol, azt szeretném kiábrándítani: el fogjuk mondani az embereknek, mi a valódi ok. Tudniillik az az út nem járható, hogy a központi i •költségvetés pazarló túlköltekezése miatt a társadalombiztosításra hárítsák a felelősséget! - fejezte be Nagy Sándor. Glattfelder: A kárpótlás neheze az utódokra marad Ha tovább növekszik a piacon a kárpótlási jegyek mennyisége, s ezzel párhuzamosan nem tágul a jegyek ellenében megvásárolható állami vagyontárgyak köre, azok további elértéktelenedésére lehet számítani - mondta egyebek között Glattfelder Béla, a Fidesz agrárszakértője a hét végén Zalaegerszegen. ZALAEGERSZEGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Glattfelder Béla - aki a MOSZ és az Agrárszövetség helyi vezetőivel tárgyalt -, veszélyt lát abban, hogy a kormánynak nem lesz ereje befejezni a kárpótlást. Félő, hogy a koalíció megáll annál a népszerű lépésnél, hogy odaadta az embereknek a kárpótlási jegyet, a feladat nehezét viszont - a 200- 250 milliárd forint értékű állami vagyon kárpótlásos magánítását - a következő kormányra hagyja.- Ä következő kormányra óriási nyomás nehezedik majd azért, hogy hosszabbítsa meg a kárpótlási jegyek kamatozásátmondotta Glattfelder Béla. - A jegy már ma is az inflációnál kisebb mértékben, mintegy 16 százalékkal kamatozik, s ha ez is megszűnik - mert három éven túl nem kamatos a kárpótlási jegy -, soha nem látott árfolyamcsökkenés kezdődik. A képviselő nem tartja kizártnak, hogy 1994-95-ben a kárpótlási jegyek árfolyama akár a névérték tíz százalékát is megközelítheti. Ha újabb nagy mennyiségű jegy kerül piacra és nem lesz megvásárolható állami vagyon, annak beláthatatlan pénzpiaci következményei lehetnek - jelentette ki Glattfelder Béla.
