Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-22 / 8502. szám

Magyar Nemzet, 1993.7.19

37

Aki őrködik az Alföld felett

Csatári Bálint a térség átalakításáról, a falu új funkcióiról és a kárpótlásról

Dr. Csatári Bálint a kecskeméti székhelyű Alföldi Tudományos Intézet igazgatója. Élete az alföldi táj, nemcsak azért, mert itt született. Tevékenysége mindvégig a szűkebb régióhoz köti és fontos számára, hogy az Alföldről ne csak múlt időben beszéljünk, hanem virágzó jelenéről, biztató jövőjéről is. A településkutató mindenesetre optimista.- Alföld-kutatása összefüggésben van-e azzal, hogy az egész családja itt született?- Valószínűleg. Tősgyökeres karcagi paraszt-polgári családból származom. Apám kunmadarasi, kilencen voltunk fiúk, unokatestvérek. Nagy elődöket is sorolhatnék, Győrffy Istvánt, vagy a ma is alkotókat, Beluszky Páll, Becsei Józsefet, Tóth Józsefet, akikkel találkozván megerősödött bennem, hogy a sok titkot rejtő tájjal érdemes foglalkozni, részben otthagyni tehát a katedrát a kutatásért. Amikor Kecskemétre kerültem, számoltam azzal, hogy az Alföld kis tájai között óriási differenciák vannak. A Nagykunság vagy a Hajdúság jóval többet vesztett a: elmúlt negyven évben, mint a Duna-Tisza köze. A kecskeméti tudományos lehetőséget olyan kihívásnak tartottam, amire nem mondhattam nemet. így kerültem 1982-ben a hírős városba, a Magyar Tudományos Akadémia Regionálos Kutatóintézete egyik csoportjának élére.

Külföldön

kormánygaranciával- Sokan tanúi voltunk-vagyunk, hogyan pusztulnak el a falvak. A kutatásai során pedig éppen a tanyákkal, kistelepülésekkel foglalkozik. Mintha őrködne felettük!- Igen, szeretnék, s ez szinte őrültség.- Talán nem az, ha valamit meg okar menteni az ember, igaz, nem biztos, hogy hatalma van hozzá, de legalább rajta tarthatja a szemét.- Feltétlenül. Szűkebb kutatási területeimről hoznék példát. A felülről vezérelt folyamatok mellett számos helyi kezdeményezés is tetten érhető volt, amelyeknek a tudományos szférákba való emelése rendkívül kedvezően hatott a falvak megítélésére. Ez a nyolcvanas évek elejétől napjainkig tanó folyamat. Az Alföldre vonatkozó urbanizációs vizsgálatok, a falvak térkapcsolatait feltáró kutatásaink lezárultak, ugyanakkor tanúi vagyunk

kedvező folyamatoknak: a tanyák újjáéledésének vagy a zánkertek vásárlásának, üdülőterületek kialakulásáénak.- Tetszenek-e az újfajta funkciók ? iPéldául az, hogy egy falu üdülőhellyé \vá!tozik? Más lesz a település, mások i lesznek az emberek, úgymond a régi szerep megszűnik, eltűnnek a hagyományok. Jó ez?- Tetszik, vagy nem tetszik, erre nagyon nehéz egyértelműen válaszolni. A világ legfejlettebb országaiban a városi népesség aránya nyolcvan, esetenként még ennél is magasabb százalékot ér el. Nálunk egészen biztosan hasonló faluátalakulási folyamat zajlott volna le, mint amilyen Angliában. Ott ez száz éve kezdődött.,Ma Nagy- Britanniában a falusi térségek újjáéledése egyrészt kormánygaranciával történik, másrészt a városi polgárok falura, tanyára költöznek. A számítógép, a telefax a „tanyákon” is megtalálható! Visszatérve a kérdésedre. Mindenképpen kellenek új falusi funkciók. Mindig is ellene voltam az árva! lányhajas, a paraszti múlt tradícióit teljesen értelmetlenül felélesztő kezdeményezéseknek. Tehát olyan lehetőségeket kell találni, melyek által nemcsak a falvak, hanem az ország is előrébb mozdulhat.- Az átalakult tanyák is fontosak a településkutató számára?- Természetesen. És úgy gondolom, a kutatási háttér is adva van hozzá. Azt hiszem, részben a mi érdemünk is, hogy 1986-ban a külterületekre érvényes általános építési tilalmat eltörölték. Azóta újra lehet látni fehérrel meszelt tanyafalakat, sőt, új tanyákat is. A kutatásokat illetően: két j fő irányban igyekeztünk tenni valamit. Az egyik a szociálgeográfia területe, i vagyis a tanyán élők „tanyaiként” való viselkedésének a vizsgálata. A másik egy átfogó, alföldi tanyavizsgálat volt: több megyében néztük meg, milyen lehetőségeik vannak a tanyán élőknek. Az élet fintora, hogy amikor új építési szabályozást hoznak, alig veszik figyelembe a tapasztalatainkat. Nekem szerencsém van, hiszen az 1975-ben a szegedi tanyarendszerről leírt doktori

téziseimmel szembesülve megállapítható volt, hogy javarészt nem téved-i tem.

I

Kilenc, egy enként 120 oldalas kötet- Sok mirident hoztak a társadalmi változások, melyek kihatnak az Alföld jövőjére is. Egyik kulcsfontosságú kérdés a kárpótlás. Erre kell-e figyelnie a kutatónak?- Mindenképpen. Az Alföldprogram során elindult kutatásaink egyik fő célja egy Alföldről szóló modem információs rendszer létrehozása. Hogy milyet) változásokat hoz a kárpótlás? Ezt nagyon nehéz anélkül tudni, hogy térségi vagy települési szinten ne legyenek pontos, naprakész adataink, ismereteink. A kárpótlást, a földvisszaadást illetően szkeptikus vagyok. Szükség van az egész terület információs rendszerére ahhoz, hogy erről a témáról autentikusan, ne pedig a különböző politikai irányzatoknak elkötelezetten nyilatkozzon az ember.

■ - Készül az Alföld jövője elnevezésű program. Szeretném, ha ezekről beszélne.- Az országnak is érdeke, hogy az egyik legkarakteresebb nagytájunk jövője hogyan alakul. Szerencsére sokan társultak a programba, például a debreceni, a gödöllői, a szegedi egyetemek kutatói, a levéltárak, múzeumok munkatársai. Jelmondatunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy az Alföld-programnak mindenképp alulról kell építkeznie, másrészt azokat a belső erőforrásokat szükséges mobilizálni, melyek a táj jövőjét megalapozhatják. Minden önkormányzatot megkerestünk már, igyekszünk megismerni a minisztériumok részprogramjait is. Eddig mintegy hetven kutató kapott konkrét megbízást egy-egy altéma feldolgozására. Nagyon sok törvény hiányzik még, például a területfejlesztési törvény sem született meg. A mi feladatainkban első a már említett új információs rendszer megteremtése. Ezután kilenc, egyenként 120 oldalas kötetet készítünk a tájról. Az Alföld szempontjából fontos, hogy meghatározzuk azokat a területeket, konkrét földrajzi térségeket, melyek alkalmasak önálló termelési programok megvalósítására. Mindezt a népesség, a településhálózat, a gazdaság, a környezet és természetvédelem figyelembevételével készítjük. Úgynevezett akciótereket keresünk. Ezután következik a legnagyobb feladat, hosszú távra előre meghatározni a tennivalókat. Az Alpok-Adria mintájára intézetünk szervezi például a Kárpátok-Tisza Munkaközösséget. E regionális együttműködésben Lengyelország, Ukrajna. Románia, Szlovákia keleti tartományai és az Alföld megyéi vennének részt.