Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8502. szám
A Medián közvélemény-kutatása a Magyar Hírlap megbízásából Ismét romlik a kormány megítélése Magyar Hírlap, 1993.7.19 15 A Magyar Hírlap április 13-ai számában beszámoltunk arról, hogy 1992 decembere és 1993 márciusa között a kormányátalakítás hatására javult a kabinet megítélése. Ez a hatás azóta elenyészett: júniusban az emberek már megint ugyanolyan elégedetlenek voltak a kormánnyal, mint fél évvel korábban. A felmérés június első két hetében készült a felnőtt lakosságot reprezentáló 1200 fős mintán. A visszaesésnek az lehet az oka, hogy a kormányátalakítás nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a közvélemény fűzött hozzá. Március és június között 21-ről 35 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik nagyon gyengének találták a kormány teljesítményét; ugyanakkor pedig 53-ról 49 százalékra csökkent azoké, akik „csak” gyengének ítélték ezt, és 21-ről 10 százalékra azoké, akik jónak minősítették. így a kabinet megítélését mutató index énéke visszaesett a decemberi szintre (lásd a címlapábra görbéjét). -December és március között a kormány megítélése a kereszténydemokrata szavazók szemében javult a leginkább; most az ő szemükben romlott a legtöbbet (lásd az 1. ábra felső adatsorát). így a kabinet megítélésének szempontjából megint négy csoportra oszlanak a szavazók: 1. Az MDF hívei sokkal kevésbé elégedetlenek a kormánnyal, mint a többi párt támogatói. 2. A KDNP és az FKGP támogatóinak véleménye csak egy kicsit jobb az átlagnál. 3. A fideszes és az SZDSZ-es szavazóké egy árnyalatnyival rosszabb. 4. Végül az MSZP hívei jóval kritikusabbak az átlagnál. Az adatok tehát az mutatják, hogy a kabinetet mind az MDF, mind a többi párt szavazói elsősorban MDF-es kormánynak tekintik. Az, hogy az emberek elmennének-e szavazni, szintén összefügg azzal, hogy hogyan értékelik a kabinet munkáját élesebb határvonal a „valószínűleg" és a „biztosan nem szavazók” között húzódott). Ez arra utal, hogy az emberek jelentős része továbbra sem a különböző pártok közötti választásnak, hanem a „hivatalos politika” melletti kiállásnak tekinti a szavazást, s ezért a választásoktól való távolmaradásával fejezi ki elégedetlenségét. Ebben azonban az is szerepet játszik, hogy a szavazási hajlandóság összefügg azzal, hogy a legiskolázottabbak járulnának a legnagyobb arányban az urnák elé, és a kormány teljesítményét is ők ítélik meg a legkevésbé kedvezőt-A kormánnyal való elégedettség alakulása a válaszadók pártállása, szavazási hajlandósága és iskolai végzettsége szerint (100 fokú skálán) 1. ábra MDF KDNP FKgP Fidesz SZDSZ MSZP Biztosan szavazna Valószínűleg szavazna Valószínűleg nem Biztosan nem 0-7 osztály Általános iskola Középiskola Főiskola, egyetem i— ...... 32 P Wmmm ... . ..................... " ■;s [L ■ 11 1 ■ 10 20 30 40 50 60 [Március ^Június (lásd az 1. ábra középső adatsorát). Ez az összefüggés márciusban érvényesült jobban: ekkor az elégedetlenség növekedésével folyamatosan csökkent a szavazási hajlandóság (mégpedig úgy, hogy a leg-A kormánnyal való elégedettség a kormánypárti politikusok iránti rokonszenv szerint A következő években szívesen látná fontos politikai szerepben... Index N Antall Józsefet 40 296 Boross Pétert 33 266 Kónya Imrét 33 226 Katona Tamást 31 320 Für Lajost 29 452 Csurka Istvánt 28 175 Debreczeni Józsefet 24 129
